Münchenből, a szeptemberi IAA-ról azzal tértem haza, hogy ebben a formában, nagyon kevés kiállított autóval, egy autó-kiállítás legfeljebb beszállítói seregszemlének jó. A Tokiói Autószalon azonban visszahozta a reményt, hogy izgalmas új autókkal nagyon is oda lehet csábítani a közönséget és a sajtót a kiállítási területre.
A Tokyo Mobility Show, hivatalos nevéhez illően, mobilitási kiállítás. Itt a legtöbb japán autógyártó karosszériás vagy nyitott, 3-4 kerekű járműveket is bemutatott, amikkel az erősen idősödő japán társadalom koros tagjai is mozogni tudnak.
Nem minden az SUV
Éveken át egyértelműnek tűnt, hogy a Nissant kivéve a nagy japán autógyártók nem ülnek fel európai vetélytársaik lendületével a villanyvonatra.
Fejlesztéseikkel zömmel a teljes hibridhajtású autókra koncentrálnak benzines és elektromos motorral és az elektromobilitás meg a helyben zéró emissziós autók számukra nem szinte kizárólag az akkumulátoros villanyautókat jelenti, hanem a hidrogénnel működő üzemanyagcellás elektromos vagy a hidrogénhajtás és e-üzemanyagú autókat is.
Japán gyakorlatilag az energiatermelés valamennyi alapanyagából behozatalra szorul, ezért itt nagyon nem mindegy, mennyi energiával gyártható le, használható és ártalmatlanítható egy autó.
Alighanem kiszámolták, hogy ezen folyamatok összege nem az elektromos autókat hozza ki a legjobbnak, többek között az akkugyártás kiugró energiaszükséglete miatt.
Idén azonban a kisebb és a nagyobb japán autómárkák is elektromos autókat állítottak standjaik középpontjára, igazodva ahhoz a trendhez, amit a koncepcióautóként az elektromos G-osztályt megelőlegező Concept EQG-t bemutató Mercedes vagy a BMW is képviselt Tokióban.
A BMW kiállítási területén a második generációs, vadonatúj új X2 és a Vezessen már testközelből bemutatott Vision Neue Klasse tanulmányautó volt a középpontban. Ez a négyajtós, új generációs villanyautó, amelynek gyártására a debreceni üzem épül.
Sokkal több fantáziát és bátorságot mutatnak a hazaiak az európai márkáknál, mert itt zömmel nem crossoverek és aszfaltterepjárók forognak, hanem sportkupék, limuzinok és sportautók is. Még egyterű is előfordult a rivaldafényben Nissannál és a Suzukinál.
A Suzuki az eVX crossover, az S-Cross méretű elektromos autó mellé egy imádnivaló kisautót is odatett elektromos hajtással, az eWX tanulmányautót. A tanulmányautónak mondott, de ránézésre készre fejlesztett Suzuki Swiftről már írtunk, nézzük, mi jót láttunk másoknál!
Újjáéled a Honda Prelude
Nagy alapterületen, de még jól befogadható dimenziókban valósut meg a 2023-as Tokyo Mobility Show. A jól bejárható standokon a Hondánál a Prelude Concept volt az egyik fő újdonság.
Széles, lapos, jó kiállású autó, ráfér az egykor sportos arculata utolsó tartalékait morzsoló Hondára, amely egyedül a Civic Type R-t gyártja a magas árral limitált mennyiségben a sportos autók rajongóinak. Így van rá esély, hogy azokat is éri egy sportos autós impulzus a Hondától, akik a CRX, az Integra Type R, az Accord Type R és az S2000 után születtek.
Ránézésre a vélhetően 2+2 üléses kupé annyira készen van, hogy akár 2024-ben piacra engedhetné a Honda a visszatérő Prelude-öt, de rajtjáról a tokiói Honda-standon kérdezősködve sem kaptunk érdemi információt. Megvalósulását viszont szinte biztosra vehetjük, mert a gyártó szeretné megőrizni arculatában a sportos összetevőt is.
Kitartóan kérdezgettük szintén autós újságíró társammal a kupétanulmányhoz rendelt két szakértőt, a külső és a belső formatervezőt, de ők udvariasan hárították minden kérdésünket az autó technikájáról. Így annyival jöttünk el a standról, hogy hibridhajtású.
Nagyon tetszett a Sustaina-C koncepcióautó, amelynek formája a Honda E-re illetve az első generációs Jazz-ra emlékeztet. A háromajtós városi autó karosszériája újrahasznosított műanyagból készült. A műgyanta karosszéria akár fényezés nélkül is működhetne, így látni engedné az autó szerkezeti elemeit, mint a régi Mac számítógép.
Minden Hyper a Nissannál, 1360 lóerőig
A Nissan nem kevesebb, mint öt tanulmányautót mutatott be Hyper előtaggal a nevükben és elektromos hajtással. A Hyper Adventure egy elektromos luxusterepjárót előlegez meg, a Hyper Urban városi autó lehetne.
A Hyper Punk a kreatív foglalkozást űzők társává válna, a Hyper Tourer nagyvilági egyterű, kényelmes utazóautó egymással szembefordítható első és hátsó ülésekkel, fényűző belső térrel. A Hyper Punk és a Hyper Tourer koncepcióautóként, életnagyságúra megépítve, működő ajtókkal ott állt a színpadon is.
Minket viszont a Hyper Force ragadott meg, ez volt az utolsó a több héten át kommunikált autók közül, amely egyszer majd az R36-os kódjelű új GT-R, alapja lehet.
Kereken 1000 kilowattos csúcsteljesítményére is felkapjuk a fejünket, ez mégiscsak 1360 lóerő, de az autó technikájában nem ez a legérdekesebb, hanem a szilárdtest akkumulátor. A Nissan ugyanis azt közölte a bemutatón, hogy a Hyper Force a tűzbiztonsági szempontból jobb és fajlagosan nagyobb energiatároló-képességű akkumulátorral szerelné az autót.
Esetleg a Nissan már jövőre megkezdheti szilárdtest akkuk próbagyártását, először kis mennyiségben. Nagyobb volumenben 2028-2029-től számíthatunk szilárdtest akkukra a cég villanyautóiban, egy új GT-R tökéletes hírnök volna a fejlettebb akkutechnika megcsillantására.
Ezen a videón 6:45-től látható a Hyper Force, a Hyper Tourer és a világpremierjük Tokióban
Technikájában a szupersportautókat idézi a koncepcióautó, mert karosszériája szénszálerősítésű műanyag. A keréktárcsák anyaga is karbon.
Élőben az autó egészen átütően hatott rám, eleve a dimenziói miatt is. Nem közölt méreteket a Nissan, de nagyon széles, nagyon lapos, elég hosszú és az ajtók is felfelé fordulva nyílnak, ahogy az álomautókon kell. Szélessége két méter felettinek tűnik, a hossza simán lehet öt méter.
A belső tér megvilágítása Grand Touring üzemmódban kék, R vagy racing állásban vörös. A két bent ülőt szénszálas műanyagból készült sportülések tartják, négypontos övekkel.
Tetszett a kocsi orrán kikockázott GT-R embléma, a Batmobilra emlékeztető forma és az egyöntetűen brutális dizájnból is kimagasló hátsó diffúzor, amely a maga monumentálisában valódi versenyautók áramlástani segédeszközére utal.
A versenyautókban és sportautókban használt diffúzor megnyújtja az autó alsó részét, így felgyorsítja a kocsi hasa alatt áramló levegőt a felette áramlóhoz képest és ezzel hoz létre szívóhatást.
Tehát pont fordítva működik, mint a repülőgépek szárnya, amely a szárny feletti levegőt kényszeríti hosszabb és a szárny alatt áramlót rövidebb út megtételére, itt tehát felül áramlik gyorsabban a levegő és a szárny felhajtóerőt termel a repüléshez.
Bár ez egy alaposan kidolgozott tanulmányautó, élő belső térrel, olyan „apróságok” erről sem derülnek ki, hogy az összkerékhajtást két vagy négy villanymotor biztosítaná-e benne. Azt bezzeg fontos volt közölni, hogy jár egy VR-szemüveg is az autóhoz, amivel álló helyzetben az óra vagy online versenytársak lenne versenyezhetünk videójátékosként. További részletek itt.
Zéró emissziós Mazda sportautó jöhet
Egy koreai fiúzenekar higanymozgású frontembere sem fért volna már el a Mazda standon, annyian voltunk ott a sajtónapon a 15-15 perces szakaszokra osztott premierrendben a Mazdára jutó negyedórában.
Mindenkit az új MX-5 csábított ide, én is ezért lógtam a fotósdobogó külső peremén, a kerítésbe kapaszkodva, mert a többi bemutatóról átügetve már csak így jutott magaslati pozíció.
Feszülten vártuk mi lehet az MX-5-ből, amit eddig a Mazda mindhárom utódgenerációval megőrzött lényegében olyannak, mint az NA vagy a Miata, de láttuk már elégszer, hogyan vérezhet el egy atletikus, könnyű autó, amikor teletömik az állítólag a vevők által megkövetelt funkciókkal vagy a forgalomba helyezési előírások megváltozása kényszerít ki újrakezdést.
Elsőre az Iconic SP koncepcióautó sokkal nagyobb, mint az MX-5, ráadásul a teteje sem nyitható, de erre az autóra ne úgy tekintsetek, hogy egy az egyben ilyen lesz az új MX-5! A 1450 kilós tanulmányautó arányai egészen káprázatosak, orra olyan mély, mint a régi Hondáké és formájából, felületeiről sugárzik az elegancia.
Gyári adatok szerint 4180 mm a hosszúsága, 1850 mm a szélessége és csupán 1150 mm a magassága. A 2014 óta gyártott mostani 3915 milliméter hosszú, 1735 mm széles, 1230 mm magas és 2310 mm a tengelytávolsága. A piros sportautó méreteiben inkább az Alpine A110-et idézi és a Wankel-motoros rokonság dacára házon belül sem az RX-7 örököse lehet, ha egyszer megvalósul.
Ebben a formájában kupé, de tervezésekor a Mazda gondolt a nyitható tetős verzió megvalósítására is. Sokkal nagyobb a villanymotor teljesítménye is, mint a mostani modellnek. A 370 lóerő több mint a duplája a184 lóerős kétliteres szívó benzinesének. A hatótávnövelő motor hidrogénnel és szintetikus benzinnel is működhet.
Feltételezésünk szerint 17,8 kilowattórás az akkumulátor, amelyet kéttárcsás Wankel-motor tölt. Az elv hasonló az MX-30 R-EV hajtásláncáéhoz, de ott egytárcsás az áramfejlesztőként használt belső égésű motor. A forgódugattyús motor itt sem hajtja közvetlenül a kerekeket, hanem áramot termel a hajtó villamos gép számára. Az Iconic SP tehát egy soros hibrid, hatótávnövelővel.
Mindeközben az MX-5-ön frissített a Mazda, hogy az előírt vezetőtámogató rendszerekkel ellátva továbbra is velünk maradhasson, a neves brit Autocar szaklap értesülései szerint akár 2026-ig.
A roadster és a nyitható keménytetős RF is ütközés-megelőző fékrendszert és adaptív tempomatot kapott, a módosítások az önzáró differenciálmű működését és a kormányzást is érintik. További információk alábbi cikkünkben.
Hátsókerekes sportautó a Daihatsunál
Aki ismeri a Daihatsu Copent, akár el is sétálhatott a Vision Copen tanulmányautó mellett, amely hasonló formavilágot képvisel, nagyobb méretben és modernebb kiadásban. Csakhogy a kétüléses roadster valódi MX-5 vetélytárssá fejlődhet, ha megvalósul, mert hátsókerék-hajtású!
3835 mm a koncepcióautó hossza, 1695 mm a szélessége, amivel jóval túllóg a 340 centis hosszt és 148 centis szélességet engedő könnyű autó szabályzaton, a japán belpiacos kei autók méretkorlátán.
Ugyanez igaz a 660 köbcentis maximális hengerűrtartalom helyett 1,3 literes motorra. A gépezetről nem árult el részleteket a Daihatsu, annyit tudni róla, hogy e-üzemanyagokkal is működik, ami szén-dioxid-semleges használatot ígér.
A Vision Copen sorozatgyártásra szánt autónak tűnt, a mostani, közel 10 éve futó, elsőkerekes generációt két éven belül leválthatja a hátsókerekes sportautó. Mivel a Daihatsu kivonult az európai piacról (hattyúdaluk az emblémacserével Daihatsuvá tett Toyota Yaris volt) a Copen értékesítése még Nagy-Britanniában is valószínűtlen, ahová nem kellene balkormányost hozni belőle.
Daihatsu me:Mo – Cukorfalat Japánból
Nagyon vidám és érdekes autócska a Toyotához tartozó Daihatsutól a me:Mo tanulmányautó, amely a hosszú távú autóhasználat jegyében született. Az autó a különféle életszakaszokhoz igazítható, például a kisgyermekes korszakban az első utasülés helyére homokozót rögzíthetünk.
Elektromos hajtású a me:Mo, méretei a japán belpiacos könnyű kisautók fent említett határai közé esnek. Karosszériája háromdimenziós műanyagnyomtatással készített díszekkel dobható fel, aranyos mintákkal a kasztnitól a felnikig.
Van remény új MR-2-re!
Egészen más karakter a Toyota standját uraló FT-Se sportautó. Hosszúsága 4380, szélessége 1895, magassága 1220 mm, a tengelytáv pedig 2650 milliméteres. Bár ez is hangsúlyozottan tanulmányautó, kidolgozottsága, fejlettsége alapján ennek sem kell sok, hogy sorozatgyártásba engedhessék.
Nagyon reméljük, hogy ez lesz a sorsa, mert az MR-2 hagyományait felelevenítve újra kaphatna a világ egy középmotoros sportautót a Toyotától, immár elektromos hajtással. Technikája a Toyota új villanyautós padlólemezére épülhet, ami a 10 centiméteren belüli cellamagasság miatt nagyon kompaktnak számít. A Renault Megane E-Tech akkupakkja 11 centiméteres, a Toyota BZ4X akkumulátora nagyságrendileg 15 centi magas.
Az FT-Se kiteljesíthetné a Toyota sportautó-kínálatát a Tojoda Akio által említett három fivérré. A vállalat előző elnök-vezérigazgatója nyilatkozta korábban, hogy három sportautót szeretne a márkánál látni, amiből a Supra és a GR86 után csak egy sportkocsi hiányzik.