Három évtized híreire tekintünk vissza kerek tízéves lépésekkel, az autózáshoz köthető eseményekre fókuszálva, a korabeli archív anyagokból válogatva. Aktuális összefoglalónkból kiderül, hogy a villanyautózás nagy kihívásai már harminc éve is világosak voltak, így nincs miért csodálkozni a ma is fennálló problémákon, szó lesz az autópályák mentén adott pihenési lehetőségekről és román stopposokról is.
1993 – Amikor még csak kísérlet volt a villanyautó
1993-ban még csak kísérleti stádiumban volt a villanyautók gyártása, egy francia kísérlet során ötven ember tesztelte az elektromossá átalakított kocsikat a mindennapokban. Érdekes, hogy a mérnökök már akkor is észlelték a legfőbb problémákat, amelyekkel most is küzdenek az elektromos átállás során: a töltőállomások, infrastruktúra megléte alapvető kérdés, ahogy a gyártási költség és a vételár is.
Sajátos színfolttal gazdagodott a hét eleje óta a franciaországi La Rochelle városa: a Peugeot-gyár kezdeményezésére ötven helyi lakos kísérletképpen elektromos autókra cserélte korábbi járművét. Az illetők havi ezer frankért bérlik kocsijaikat (a gyártó által átalakított Peugeot 106-osokat, illetve Citroen AX-eket), amelyek mozgását 18 hónapon át „nagyítóval” követik, hogy a mindennapos használat során szerzett tapasztalatokat később, a sorozatgyártásnál figyelembe vehessék. A használókat éppen ezért úgy választották ki, hogy a társadalom minden rétegét reprezentálják.
Az elektromos autók tökéletesen megfelelnek a rövid távú közlekedés igényeinek, márpedig a piackutatók szerint csak Franciaországban ötmillió olyan háztartás van, amelyben naponta használják a kocsit harminc kilométernél közelebbi úti célokhoz.
A potenciális piac tehát hatalmas: csak megfelelő infrastruktúrára – például akkumulátortöltő állomásokra – és persze megfelelő árra lenne szükség. (Ez utóbbi egyelőre még elég magas, 20 ezer frankkal magasabb a benzinüzemű kocsikénál, de – mint a Peugeot-gyár főnöke elmondta – ha sikerülne elérni az ötvenezres szériaszámot, csökkenteni lehetne a költségeket.) Mindenesetre cége 1995-ben már 10 ezer ilyen elektromos autót akar gyártani.
2003 – Órákra bérelhető szálló az autópálya mellett
Lehet, hogy egy óra alvás is elég egy hosszú utazás során? Nem vagyunk meggyőzve a módszer hasznosságáról, de próbálkozás mindenesetre volt az Egyesült Királyságban a kétezres évek elején.
Órára bérelhető szállodák nyíltak Nagy-Britanniában: hét eurónak megfelelő öt font sterling kifizetése fejében egy órát szundíthatnak elfáradt autóvezetők az autópályák melletti garniszállókban – így nevezték régebben az órára bérelhető szobát kínáló szállókat, ha nem is éppen pihenés céljára használták azokat. Az új szolgáltatásba bekapcsolt szállodákban a megfáradt – s már kipihent – utast a hatvan perc elteltével automatikusan felébresztik, és még egy csésze kávét is adnak nekik.
Az Independent című lap jelentése szerint egy szállodalánc októberben kísérleti jelleggel vezette be az új szolgáltatást egy szállójában, de a nagy sikerre való tekintettel folyamatban van a rendszer bevezetése Nagy-Britannia autópályái és autóútjai mentén 170 szállodában.
A szállodalánc a szóvivő elmondása szerint az akcióba a közlekedési minisztérium javaslatára fogott bele: a főhatóság ajánlotta, hogy a hosszú úton elfáradó, elálmosodó autóvezetők kétóránként álljanak meg, olyankor aludjanak egy keveset, majd a továbbindulás előtt igyanak egy kávét. A volán melletti elalvás a leggyakoribbak között van a halálos kimenetelű közlekedési balesetek okai között.
2013 – Tiltaná a stoppolást a román kormány
A korabeli hírek szerint Románia egyik legfontosabb helyváltoztatási lehetőségét próbálta betiltani a helyi vezetés 2013-ban, de mint később kiderült, az illegális személyszállítást akarták visszaszorítani, nem a stoppolást.
Betiltaná az autóstoppot a román kormány: az erről szóló sürgősségi rendelet tervezetét a közlekedési tárca honlapján bocsátották közvitára – írta a Ziare.com román hírportál. A taxistörvényt módosító jogszabály ezertől ötezer lejig (66 ezertől 330 ezer forintig) terjedő bírságot helyez kilátásba azoknak a – személyszállítási engedéllyel nem rendelkező – járművezetőknek, akik autóstoppost vesznek fel.
A tervezet indoklása szerint az utóbbi időben elszaporodott az „illegális” személyszállítás, amely hátrányosan érinti a taxicégeket és a személyszállító vállalkozásokat, és közvetett módon – az adóbevételek csökkenése miatt – az állami költségvetést is.
Más európai országoktól eltérően Romániában a felvett autóstoppostól többnyire elvárják, hogy fizessen a fuvarért. A viteldíjról sokszor már az utazás elején megegyeznek a felek. Egyébként a fizetség az egészségügyben szokásos „hálapénzhez” hasonló módon cserél gazdát: az utazás végén az utas belátása szerinti „hozzájárulást” ajánl fel az üzemanyagköltséghez, amelyet a sofőr vagy elfogad, vagy nem.
A Transindex.ro 2015-ös cikke szerint ez nem érinti az átlagember átlagstoppolását, akkor Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, a szállításügyi és energetikai szakbizottság tagja elmondta a Transindexnek, hogy „ez a törvénymódosítás nem a stoppolást tiltja be, hanem az illegális taxizásnak és személyszállításnak próbál gátat szabni. Leszögezte, kizárólag azokra róható ki bírság, akik pénzért szállítanak alkalmi utasokat, olyan összegért, amelyért nem adóznak” írta – a Transindex.ro.
