Az elmúlt években számos olyan előírás, szabály szakadt az átlagember nyakába, amitől annak ellenére kapunk hülyét, hogy elméletben azért hozták meg ezeket, hogy valamivel jobb, biztonságosabb legyen az életünk. Ott van a minden weboldal megnyitásakor kötelezően elfogadandó sütikezelési kérdőív, ahol jobb esetben egy, rosszabban tucatnyi kattintással jelezhetjük, miféle adatainkat osztjuk meg az oldallal, dohánytermék vásárlásakor kátrányban pácolt fél tüdő látványától kell(ene) hogy felforduljon a vásárló gyomra, és a PET-palackok nyakára bilincselt kupakkal is küzdhetünk abban bízva, hogy így biztosan együtt kerülnek majd vissza újrafelhasználásra.
Persze nem maradhatott ki az autózás sem az idegesítő újdonságokból. Nyilvánvalóan a bosszantásnak itt is van valami nemes célja, mégpedig a halálos közúti balesetek számának jelentős csökkentése. Habár már így is az európai közúti közlekedés a világon a legbiztonságosabb, hiába bő 45 milliónyi autó közlekedik az utakon, a döntéshozóknak ez nem elég, a Vision Zero fantázianevű terv értelmében 2050-re nullára kívánják csökkenteni a halálos, illetve súlyos sérüléssel járó közúti balesetek számát az EU-ban. Van is miről javítani, 2021-ben közel 20 ezer halálos baleset történt az unió útjain.
Nem ma kezdték
Emlékszel a régi szép időkre, amikor még csak a be nem kötött biztonsági öv miatt méltatlankodott az autód? Persze már akkor is voltak, akik megőrültek a sípolástól és különféle kreatív módszerekkel próbálták meghekkelni a rendszert. A legegyszerűbb a hát mögött bekötött öv volt, de lehetett kapni kamu csatot is, ami a rendszert átverve szüntette meg a zavaró hangjelzést. Szerencsére a legtöbb sofőr időben rádöbbent, hogy a biztonsági öv nem hülyeség, meghalni sokkal kínosabb, és ma már csak elvétve találni olyan fajankót, aki nem köti be magát az autóban.
Emellett vannak egyéb, típustól függően hanggal, vagy hangtalanul működő egyéb biztonsági berendezések is az autókban, ilyen a 2004 óta kötelező ABS, az automatikus vészfékasszisztens, a 2014 novemberétől minden új autóba beszerelt ESP – elektronikus menetstabilizáló – és az alacsony guminyomásra figyelmeztető rendszer, és 2018 óta a baleset esetén a 112-t hívó automatikus rendszernek is ott kell lennie minden új modellben. 2024-től pedig jön a sávtartást segítő rendszer, aktív kormányzással, a vészfékező rendszer, a vezető fáradtságát, figyelmetlenségét figyelő rendszer, valamint a féklámpának is másként kell működnie ha vészfékez az autó, és automatikusan kapcsolódik a vészvillogó is, illetve a baleseti okok, körülmények dokumentálására szolgáló fekete doboz kerül majd még az autókba.
Az alkoholszonda még nem lesz kötelező jövő nyáron, de már elő kell készíteni a csatlakozót
Kötelező lesz a biztonságos tolatást segítő berendezés is, ami lehet egyszerűbb ultrahangos vagy kameraalapú is, és várható, hogy az autó elindítását blokkoló alkoholszonda is valamikor bekerül ezeknek az eszközöknek a sorába. Egyelőre csak a csatlakozópontok kiépítését írják elő, maga az alkoholszonda majd csak később kerül fel a „benne kell lennie” listára.
Minket most leginkább a megengedett sebesség túllépésére figyelmeztető rendszer érdekel, illetve az, hogy hogyan lehet kikapcsolni. Kezdjük gyorsan a rossz hírrel, ezt a korábbról már ismert, jellemzően a navigációs rendszer menüjében elnémítható jelzéssel ellentétben már nem lehet egyszer és mindenkorra kikapcsolni. A szabályozás értelmében minden „gyújtásráadásnál”, indításnál azonnal alapbeállításként aktívvá válik, és ha az autó kamerája sebességkorlátozó táblát lát, vagy a navigációs berendezés adatbázisában tárolt adatok és az autó pillanatnyi sebessége alapján úgy dönt a rendszer, akkor fény- és hangjelzéssel figyelmezteti a vezetőt a renitens viselkedésre.
Nem minden sebességtúllépés jelent veszélyt. Van, amikor épp az indokolatlan lassú tempó okoz balesetet
De lehetett volna ennél sokkal rosszabb is, az eredeti terv szerint ilyenkor az autó magától lassított volna le a megengedett sebességre, és azt csak vészhelyzetben, a gázpedál hirtelen padlóig nyomásával lehetett volna felülbírálni. A véglegesítésnél valószínűleg volt pár épelméjű ember is a döntéshozók között, akik szerencsénkre keresztbe feküdtek ennek a sületlenségnek az elfogadása előtt. Így maradt a minden indításnál menüben kotorászás utáni hatástalanítás vagy a csipogás türelmes tűrése. Esetleg a megengedett sebességhatárok szigorú betartása.
Pár márkát, típust kipróbáltunk, mennyire macerás megszabadulni a bosszantó csipogástól. Főként nem is a gyorshajtás miatt – bár az indokolatlan és kockázat nélkül nehezen betartható 30-as, 40-es táblák miatt ez is bosszantó lehet –, hanem inkább a fáradtságfigyelő rendszer riasztásait szerettük volna kikapcsolni, ami azonnal nyafog, ha egy pillanatra nem előre nézel.
Nekem legutóbb a Kia EV9 nemzetközi próbáján vált rutinná minden indulás után, hogy kikeressem a menüből ezeknek a funkcióknak a kikapcsolását. Mindkettő működése elég bosszantó, és már a tesztvezetés megkezdése előtt, amikor a navigáción beállítják a leautózandó kört, a gyáriak javasolták ezeknek a rendszereknek a kikapcsolását. Sőt, meg is mutatták, hogyan kell könnyen, gyorsan megszabadulni tőlük.
Sokat kell nyomkodni a kijelzőt, mire kikapcsolható a pittyegés
A Hondától ábrákkal kiegészített segítséget kaptunk a különféle kötelező, de néha zavaró funkciók elhallgattatásához. A japánok rendes népek, komolyan veszik az előírásokat, és a szabály szellemiségéhez igazodva – hogy minél többet legyen bekapcsolva – meglehetősen hosszadalmasra és bonyolultra sikerült a kikapcsolási procedúra.
Más kérdés, hogy ha van egy csöpp eszük, akkor a különféle autógyártók ezt a jövőben valószínűleg újragondolják, mert már most is vannak olyan márkák, amelyeknél ez sokkal egyszerűbb folyamat. Ha pedig valaki minden elinduláskor elátkozza az autóját, miközben gombokat nyomogat, az hosszú távon nem tesz jót a márkahűségnek.
A Honda képes melléklete idegesítő rendszerek kikapcsolásához
A BMW IDrive 8-as rendszerben is minden indulás után ki kell kapcsolni a sebességtúllépésre figyelmeztetést, ha valakit ez zavar. A kattintás mennyisége attól függ, hol járt a sofőr előtte az alkalmazástengerben. Ha legutoljára is ebben a menüben jártál, akkor az alkalmazásokba lépve egyből azon lesz a kurzor, így három kattintással ki lehet lőni a funkciót. Bár az nem életszerű, hogy a fedélzeti menü érintetlen marad autózás közben.
Na, te hol keresnéd először?
Mercedesekben ez kicsit mélyebben van, de négy kattintással ott is meg lehet oldani a kikapcsolást. Viszont az Mbux hangvezérlése parádésan működik, beszállás után elég megkérni, hogy legyen oly jó és állítsa le ezeket a rendszereket. És meg is csinálja.
Bár úgy tűnik, nincs előírás arra, hogy mennyire kell nehéznek lennie egy ilyen hatástalanításnak, a márkák egy része mégis inkább almenükbe rejti a lehetőségét a figyelmeztető funkciók kikapcsolásának. Átlagban legalább 3-5 virtuális gomb megnyomása után szabadulunk meg a csipogástól.
A Renault-nál a 2019-es Clio bemutatása óta érkező új modellek mindegyikében ott a táblafelismerő rendszer, ahol széria az aktív vészfékező rendszer, aminek kamerája ismeri fel a sebességkorlátozásokat. A funkció itt is kikapcsolható, a fedélzeti rendszer típusától függően 3-4 virtuális gomb megnyomásával.
A vezető figyelmét és fáradtságát is figyeli majd az autó
A Dacia modellekben és a Renault haszonjárműveiben egyelőre nem kell nyafogástól tartani, ezekben még nincs szériában ilyen berendezés, majd csak a 2024 nyarán lejáró határidő után lesz. Amik leginkább az olcsóbb autók árát fogják valamivel feljebb vinni, hiszen a jobban felszerelt, komolyabb autókban már most is ott vannak azok a hardverek – leginkább a HD kamera –, amik szükségesek ezekhez a funkciókhoz.
Gondok-bajok
Mint minden eszköz, ezek a biztonsági berendezések is működhetnek rosszul. Akinek aránylag modern autója van, egész biztosan találkozott már rosszabb esetben minden indok nélkül vészfékező, kevésbé súlyosban csak feleslegesen hisztériázó fedélzeti rendszerrel. Esetleg terelővonalat benéző sávtartóval, aki látszólag az önmegsemmisítésre játszik, és megpróbálta átkormányozni az autót a szembejövő sávba. Ugyanígy működhet rosszul a gyorshajtásra figyelmeztető rendszer is, ha például autópályán a párhuzamos út tábláját gondolja aktuálisnak, és mondjuk a jelzésen túl még le is fékezi az autót mondjuk 40 km/órás sebességre. Sztrádán ez nem annyira vicces húzás.
Okosodik a sávelhagyást megakadályozó rendszer is
Mikortól kötelező?
Bár jelenleg is van egy halom olyan modell, amelyben már élesek ezek a funkciók, de 2024-ig még van egy kis idejük a gyártóknak. A haladékot az indokolja, hogy első körben – 2022 júliusától – csak az új modellekbe kellett ezeket beépíteni, a korábban bevezetett típusokat akkor még nem kellett ellátni ezekkel. 2024 júliusától viszont már nincs kifogás, minden újonnan forgalomba kerülő autóban ott kell lennie és működnie ezeknek az eszközöknek, függetlenül attól, hogy hány éve van piacon az adott modell. Tehát, ha most vásároltál új autót, és még csipogás nélküli, boldog életed van, akkor annak ez az oka.
