A BKK évek óta dolgozik azon, hogy a fővárosi tömegközlekedés a mozgásukban korlátozottak számára se jelentsen kihívást. Új, alacsony padlós járművek, rámpán megközelíthető peronok, frissen felfestett felszíni gyalogátkelőhelyek és persze felvonók segítik őket a közlekedésben. Ezek kialakításakor a BKK már az előkészítési és a véleményezési fázisban is több olyan szervezettel működik együtt, amelyek a speciális közlekedési igényű emberek érdekeit képviselik. Hogy kiderítsük, ez mennyire sikerült, hogyan működik a gyakorlatban, metróztunk egy kiadósat a városban.
Ha akadálymentes budapesti közlekedésről van szó, akkor jó eséllyel a nem is olyan rég, irgalmatlan mennyiségű uniós pénzből felújított – a teljes vonal rekonstrukciója 217,4 milliárd forintba kerül, ebből 172,7 milliárd – közel 80 százalék – érkezett uniós forrásból, 44,7 milliárdot a hazai költségvetés tett hozzá, a főváros pedig 5,5 milliárdot – 3-as metró vonala a leginkább járható.
Itt minden létező állomás metrószintjéről, gyakran az aluljáró kihagyásával fel lehet jutni lifttel a felszínre. Megtalálni viszont nem mindig könnyű ezeket a felvonókat, mert jellemzően a hagyományos, lépcsős lejáratoktól távolabb bukkannak fel. De lent is nehéz lenne rájuk találni, ha nem lennének jelzések, amiket követve, gyakran kacskaringós utakon lehet elbóklászni a felvonókig.
Néha elég kacifántos út vezet a liftekig
Emellett vannak különleges ferdeliftek is, ahol a mozgólépcsőkkel párhuzamosan, hasonlóan a Budavári Siklóhoz, ferde pályán halad felfelé a felvonó. Vicces az üvegfal, ami elválasztja a mozgólépcsőktől, mert ennek, illetve a túloldali mozgólépcső szerkezete is megfigyelhető rajta keresztül.
Ezekkel hat helyen találkozhatnak az utasok – Klinikák, Corvin-negyed, Kálvin tér, Ferenciek tere, Arany János utca, Nyugati pályaudvar állomásoknál –, és ellentétben a hagyományos, függőleges lifttel, ezek egy része – négy darab – nem is közvetlenül a felszínre, hanem az aluljáróba szállítja az utasokat. Így onnan egy másik liftre átszállva juthatnak fel az utcaszintre.
A ferdelift mókás dolog, de 35 százalékkal csökkenti a mozgólépcsők kapacitását
Hasonlóan jól használható a budapesti metróvonalak legfrissebb darabja, a 4-es metró is, ezt már eleve akadálymentesre építették. Valamivel rosszabb a helyzet a 2-es metró vonalán, ugyan itt is találni felvonókat, de közel sem közelíthető meg kerekesszékkel az összes állomás. Aki itt közlekedne, annak a Örs vezér tere, Pillangó utca és Puskás Ferenc Stadion állomások közül kell választania.
Ez pont a 2-es metró egy liftje. Sok sajnos nincs belőle.
Sokkal rosszabb a helyzet az M1-es vonalán – ezt a többitől eltérően nem metrónak, hanem kisföldalattinak hívja majdnem mindenki –, itt egyik állomás sem közelíthető meg kerekesszékkel. Csak meredek lépcsőn lehet lejutni a peronokhoz.
Minek kell felvonó?
Gondolom, nem mondunk újat azzal, hogy nem mindenki képes használni a mozgólépcsőt. Budapesten a BKK oldalán olvasható adatok szerint mintegy 73 ezer különböző fogyatékossággal élő ember él, és ők is járnak dolgozni, bevásárolni, ők is közlekednek. Hogy különösebb nehézség nélkül lejussanak a metróba, valami más megoldásra van szükség. Általában liftekre.
Megkérdeztük a BKV-t is, hogy mekkora feladat a budapesti liftek karbantartása.
Jelenleg a főváros 31 metróállomásán működik lift vagy ferdepályás lift, és 190 mozgólépcsőt is üzemeltet a közlekedési vállalat. A liftek jellemzően mechanikai vagy elektronikai problémák okozta műszaki hiba miatt esnek ki a napi munkából, de előfordulnak üzemeltetési körülményekből adódó hibák is, ilyen lehet például egy feszültségkimaradás, beázás, az ajtóküszöbök elszennyeződése, vagy a rongálás. Utóbbi sajnos rendszeres, holott az állomásokon rengeteg kamera is működik, és a lifteknek is vandálbiztos többletkövetelményeknek kell megfelelniük.
Egy lift telepítésének költsége szinte minden esetben különböző, amit nagyban befolyásol a helyszín, illetve annak műszaki adottsága is. Karbantartásukat külső cég és a BKV vegyesen végzi, a külső cég szerződése szerint havi 13 500 forintért végzik a karbantartást. Természetesen liftenként.
A metró területéhez tartozó, működő liftek utasforgalmi területét naponta takaríttatják. Kell is, hiszen a metróállomások felvonói rendkívül magas kihasználtsággal üzemelnek, lényegesebb többen használják ezeket a berendezéseket, mint például egy nagyobb irodaház liftjeit.
Emellett akadnak, akiknek csupán nem komfortos a tömeggel együtt sodródni a tempósan mozgó mozgólépcsőn, és a babakocsival utazók is boldogok, ha nem a mozgólépcsőn kell egyensúlyozni a pokoli szerkezettel. Sőt, nagyobb testű kutyával – amit bajosan kapnál már a hónod alá – is biztonságosabb a lift, mint az állatok lábaira veszélyt jelentő mozgólépcső.
További előnye a liftezésnek, hogy egyúttal kihagyhatod a gyakran mordori állapotokat mutató aluljárókat is. Amikre valamiért nagyon haragszik a városvezetés, mert párat egyszerűen megszüntettek, betemettek, és inkább a felszínen alakítottak ki rengeteg új gyalogátkelőhelyet. Nyilván egyszerűbb és olcsóbb felfesteni egy zebrát, mint akadálymentessé tenni egy aluljárót. Aminek kismillió feljárata is lehet, így akár tucatnyi liftre is szükség lehet, hogy bárki tudja őket használni.
Az új zebra szépen összetorlasztja a kanyarodó autókat
Más kérdés, hogy az amúgy is forgalmas csomópontokban, főleg kanyarodáskor mekkora dugót okoznak ezek az új, lámpás zebrák, de az autós közlekedés zavartalansága jelenleg a városvezetés legutolsó gondja. Sőt, inkább az autózás módszeres ellehetetlenítése a cél.
Működnek?
A felújított 3-as metró átadása után még voltak nehézségek a felvonókkal, amit a BKV-nál azzal indokoltak, hogy az utasok nem megfelelően használják ezeket az eszközöket, illetve egy ideig még finomhangolásra, pontos beállításra is szükség volt. Tavaly nyár óta viszont már eltelt egy fél év, ezért most végigjártuk a metrót, hogy kiderítsük, a jelzett állomásokon valóban működnek-e a felvonók.
Ilyen egy lerobbant lift. Nem, ez nem a metróban van
Általában az nem akkora hír, ha valami problémamentesen, jól működik, így kissé csalódottan értünk a 3-as metró legutolsó állomására. Bónusztrekként még a Ferihegy vasútállomás felüljárójáig is elbuszoztunk, mert amikor átadták, itt sem működött a felvonó, és azóta is sokszor, sok helyen lehetett olvasni arról, hogy nem üzemel. Hát, most ez is prímán működött, ha leszámítjuk a borzalmas koszt és masszív húgyszagot, ami a liftben és környékén terjengett.
Kissé büdös a ferihegyi vasútállomás liftje
Lehet tudni, hogy melyik állomás akadálymentes, melyik nem?
Persze! Az utazástervezés során az amúgy is hasznos Budapest GO alkalmazás megmondja, melyik állomás akadálymentes és melyik nem. Sőt, a villamos-, busz- és trolivonalakon közlekedő járművekről is ki lehet deríteni, mikor érkezik olyan alacsony padlós jármű, amire könnyen fel lehet szállni kerekesszékkel, babakocsival.
