Kevés kivételtől eltekintve a legtöbb ember azt szereti, ha autója az évek során a lehető legkevesebbet veszít eredeti fényéből, szépségéből. Mozgás közben főleg a sofőrön múlik, mennyire képes megőrizni az autó épségét, de mi a helyzet, ha a jármű éppen pihen? Az átlag európai sofőr hetente 10 órát használja csak az autóját – persze az országok között nagy a szórás a görögök a listavezetők bő 13 órával, míg a franciák csak nagyjából 7 órát vezetnek hetente – így egy autó az életének jelentős részét egyhelyben tölti. És nagyon nem mindegy, milyen körülmények között.
Mi baj lehet, hiszen csak áll?
Ha éppen nem közlekednek vele, akkor egy autónak a legjobb helye egy jól szellőző, száraz, lehetőleg fagymentes garázsban van. Itt nincs kitéve az utcán előforduló veszélyeknek, parkolás közbeni koccanásnak, nem hullik a kasztnira gesztenye, toboz, jég, fa alatt parkolva nem pettyegtetik tele cukros, ragadós lével a levéltetvek, és nem cukros, de legalább ennyire ragaszkodó állagú cuccal a madarak. Nem rontja a fényezést és a műanyag műszerfalat a Nap UV sugárzása, és a kutyák sem vizelik foltosra a cifra alufelnit. De mit csináljon, akinek nincs garázsa, de mégis óvná az autóját? Csomagolja be! Ponyvába, mobil garázsba, bármibe.
A legolcsóbb megoldás a mezei ponyva. Illetve egy filléres, ablakra tehető árnyékoló is több a semminél, de azt most nagyvonalúan kihagyjuk a felsorolásból. Gyerekkoromban nem vol ritka a lakótelepek parkolóiban a szomorú szürke ponyva alatt konzervált autók látványa, de mára már alig látni ilyet. Valószínűleg egy zsúfolt lakótelepen ma már gyorsan felkoncolnák azt, aki így stoppolná magának hosszú időre a kevés parkolóhely egyikét. Ennek ellenére néha jól jöhet egy autótakaró, ha hosszabb ideig nem használnak egy autót.
Bacsomagolt autó valamikor a hetvenes évek elején – fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.c.10
Aki olcsón szeretné megúszni, az már 6000 forintért vásárolhat egyszerűbb autótakaró ponyvát. Ettől túl nagy védelmet nem érdemes remélni, legfeljebb a portól, ilyen olyan mocsoktól véd. Talán érdemes valamivel többet, 10-15 ezer forintot szánni a ponyvára, mert ennyiért már puha pamutból készült bélésű ponyvát is be lehet szerezni, amely teljesen időjárásálló, és a vezető oldalán kicipzározható, ha valamiért ki kell nyitni az autót. Aki ennél is nagyobb védelemre vágyik, az nagyjából 40-90 ezer forint közötti összegért szerezhet magának olyan ponyvát, ami már a jégesőtől is megvédi a karosszériát. A drágábbak már TÜV minősítéssel is rendelkeznek, ami szerint a 27 mm átmérőjű jégdaraboktól is véd a ponyva, akár 70 km/órás szélben.
Ezen kívül extra – és gyakran tök felesleges – funkciókkal ellátott ponyvát is vásárolhat, akinek ilyenre van igénye. Ilyen az alábbi, tetőre tapasztható, távirányítható, önterülő ponyva is, amibe még egy riasztó is jutott:
De nem csak a szabad ég alatt lehet praktikus letakarni a kocsit, hanem garázsban is ráfanyalodhatunk a ponyvahasználatra. Főleg akkor, ha nagyméretű, közös garázsban pihenteti valaki az autóját, ahol jönnek, mennek a járművek, és közben a padló porát is folyton felkavarják. Itt bőven elég egy vékonyabb, egyszerűbb anyagból készült darab is, a szél biztos nem fogja lobogtatni, és az illetéktelen kezektől is kevésbé kell tartani. Az viszont alapszabály – ha nem lenne egyértelmű – hogy akár kültéren, akár garázsban, csak tiszta autóra teszünk ponyvát, takarót.
Aki tutira akar menni, az szilárd burkolatra parkol, sátrat ver a kocsi fölé és még méretre szabott ponyvát is húz a kocsira
A szabadtéren ponyvába bugyolálásnál érdemes pár dologra odafigyelni, hogy ne érjen majd csalódás, amikor kibontod az autót. Ha fúj a szél, és nem a pihepuha belű változatot választottad, akkor a fényezést összekarcolhatja a folyton csiszatoló ponyva, és az se mindegy, milyen felületen parkolsz az autóval. A füves placc, pucér föld nem az igazi, az onnan felszálló pára, talajnedvesség lecsapódhat a ponyva belsején és kellemes, rohasztó dunszt alakulhat ki. Ami semminek nem tesz jót. De apróbb állaltok is beköltözhetnek a tuti rejtekhelyre, a mókusok téli élelemraktárnak is nézhetik a mozdulatlan autót, míg a furcsa ízlésű nyestek az elektromos vezetékek megrágásával szórakoztatják magukat és az autó tulajdonosát. Ellenük így védekezhetsz:
Hol lehet, hol nem?
Az egyszerű ponyva közterületen bárhol használható. Feltéve, hogy van érvényes műszaki vizsga az autón, és van rajta rendszám is. Fizető parkolóövezetben különösen hasznos olyan ponyvát használni, amin keresztül leolvasható a rendszám, így a parkolóőr tudja ellenőrizni, hogy jogosan állsz-e ott, ahol állsz. Lehet próbálkozni letakart rendszámmal is, hiszen a parkolóőr nem fogja piszkálni a ponyvát, de ha megharagszik, akkor a közterületesek és a rendősök segítségét kérheti, akik viszont szívbaj nélkül benéznek majd a lepel alá. Érvényes műszakival, nem fizető övezetben viszont addig parkolhatsz ponyvába burkolt autóval, ameddig jól esik.
Rendszám nélküli autót 10 napon túl csak magánterületen lehet tárolni
Valamivel nagyobb védelmet nyújt a ponyvagarázs, vagy sátorgarázs, ami már 100-150 ezer forinttól kapható. A nevéből könnyen kitalálható, hogy ez sem egy atombiztos építmény, viszont jóval tágasabb, szellősebb és sehol nem ér az autóhoz. Alja viszont nincs, így füvön állva ugyanúgy veszélyesen megnőhet benne a levegő páratartalma. Emellett valahogy rögzíteni is kell a talajhoz, nehogy a szél lekapja a kocsiról. Rossz hír, hogy ezt már nem lehet bárhol installálni, kell hozzá egy kis saját birtok, kert, csalitos, akármi. Ott viszont építési engedély nélkül felhúzható.
Fűra parkolni és ponyvát húzni a kocsira, nem túl jó ötlet
A következő szint a fedett kocsibeálló, ami ugyan oldalról még nem védi az autót, de a legtöbb baj úgyis fentről leselkedik rá. Ennek már komolyabb a telepítési költsége és tisztességes alapozást is kíván. Érdemes rögtön szilárd burkolatot is építeni a tető alá, és akkor már a talajpárával sem kell foglalkozni. Ebben a kategóriában félmillió forinttól kezdődnek a komolyan vehető darabok, és sok millió forintot is el lehet rájuk verni. Az anyag és dizájn mellett a funkció is fontos, akinek szüksége van rá, akár napelemet is telepíthet a fedett kocsibeálló tetejére, és akkor két legyet üthet egy csapásra. Védi az autót az időjárás viszontagságaitól, és még akár ingyen energiával meg is tankolhatja.
Persze egy autó azért van, hogy használják, jöjjön, menjen, ne az út szélén, vagy a kert végében pihentessék. Ha pedig sok van belőle, és azok még óvni való különlegességek, akkor pedig inkább legyen eggyel kevesebb, de annak legyen fedett, száraz, fagymentes lakhelye. Ahogy az ősi dakota mondás szól: ha van pénz majomra, legyen pénz banánra is.
