Míg az automobilok a 19. végén, a 20. század elején jelentek meg, a hangrögzítés és visszajátszás, a rádiós sugárzás pár évtized késéssel terjedt el. Bár már 1924-ben szereltek autóba rádiókészüléket, az első piaci megoldást a Motorola valósította meg 1930-ban, azt elsőként – igen borsos árú extraként – bizonyos Plymouth modellekbe szerelték.
A rádió aztán – az elektronikai fejlődésnek köszönhetően – egyre inkább tömegtermékké vált az autókban – az 1950-es évek elején a német Blaupunkt már jobb hangminőséget kínáló FM-rádiókat is kínált. A rögzített zene visszajátszására alkalmas készülékeken is dolgoztak, már 1956-ban megjelent az első beépített lemezjátszó, de – az érthető műszaki nehézségek miatt – ezek nem terjedtek el igazán, főleg, hogy a hatvanas évek végén a Philips előállt a kompakt kazettákkal, melyek lejátszói sokkal praktikusabbak voltak az autókban.
Nagyszüleink, szüleink persze még örültek, ha KGST-s típusaikban működött a rádió – már ha egyáltalán volt bennük gyárilag –, valamint ha bizonyos gyártmányoknál jobban-rosszabbul elvezetett kábelekkel, a kalaptartóra barkácsolt hangszórókkal a hátul ülők fülébe is eljutott a hang.
A 80-as évek végén már sokan „upgrade”-eltek ilyen-olyan „nyugatról” – értsd: Bécsből – behozott, minőségibb kazettás rádiókra, a 90-es években pedig az érezhette királynak magát, akinek már CD-t is lejátszott a járgányában lévő készülék – ez egyébként a Pioneer újítása volt, az első autós CD-lejátszó a PX-1-esük volt 1984-ben, szériafelszerelésként 1987-ben az amerikai Lincoln Town Car kapott ilyen készüléket.
Illusztráció (Kép: Getty Images)
A rendszerváltás után hazánkba is megérkeztek a nyugati és japán autók is, melyekben a hifi – még ha alsó polcos gyári darabról is volt szó – minőségi ugrást jelentett, az autógyártók pedig általában is komoly figyelmet fordítottak erre a területre az elmúlt évtizedekben. A tömegmodellekbe is egyre több hangszórón keresztül egyre jobb hangzást kínáló rendszerek kerültek, ráadásul a prémiumszintet képviselő opciók is megjelentek a kínálatban. Ami 30-40 éve még a luxusautók kiváltsága volt, az ma már szinte bárkinek elérhető. De kitől és milyen árakon? Erre is keressük a választ az alábbiakban.
Gyári alap, gyári prémium, esetleg utólagos beszerelés?
Két független, autóhifik utólagos beszerelésével, javításával foglalkozó céget is megkerestünk, hogy tisztábban lássunk a témában.
A megkérdezett szakemberek abban egyetértettek, hogy a hangszórók puszta száma, a névleges teljesítmény önmagában nem döntő, a modern autóknál – akár az alapszintű berendezéseknél is – leginkább az elhelyezés, a beszerelés, és úgy általában a teljes rendszer integrációja számít igazán.
Kép: Vezess
Ma már a „gagyi” gyári rendszerrel is többet kapunk, mint bármikor korábban, és aki csak rádiózásra, telefonálásra, hangoskönyv hallgatására használná az autóhifit, akár olyannal is megelégedhet. Főleg, ha esetleg utólag – akár már néhány tízezer forintos befektetéssel – jobb hangszigetelést csináltat egy műhelyben, ez ugyanis minőségi ugrást hozhat.
Sokkal bonyolultabb, a szakembereket is megosztó kérdés a forgalmazók által kínált prémiumopciók témája. Volt olyan, aki azt mondta, a vájt fülű vásárló mindig jobban jár, ha eleve a gyártó által kínált, kimondottan az adott autóhoz tervezett prémiumhifit választja, ugyanis az az extra olcsóbb lesz, mint ha utólag szeretne hasonló minőségű megoldást beszereltetni, de ennek az ellenkezőjét is hallottuk mástól.
„Szerintem a gyári prémiumopciókat minden esetben meg lehet verni hasonló összegű befektetéssel, a nagy, neves márkák elérhető beszállítóinak alkatrészeiből mindig van utólag beszerezhető, magasabb minőségű darab is, tehát ha valaki az igazán jó hangzásra hajt, megérheti neki az alaprendszert kérni, és utána szakműhelybe vinni az autót” – állította az AutoHifi Outlet szakértője, Gergő.
Illusztráció (Kép: Getty Images)
Azt ugyanakkor a másik autóhifis is megjegyezte, hogy a prémiumként eladott rendszerek nemegyszer csak bizonyos elemeikben tartalmaznak magasabb minőségű alkatrészeket, lehet, hogy csak az erősítő, lehet, hogy csak a hangszórókészlet jobb-más, mint a sima szériafelszerelés.
Mindkét szakember egy-egy olyan autót említett, melybe beülve-belehallgatva már semmihez sem nyúltak volna, nagy pénzért sem tudtak volna min javítani: egyikük egy Audi A8-ast, másikuk egy közelebbről meg nem határozott Rolls-Royce-t hozott fel.
Konszenzusnak tűnik, hogy a gyártói alaprendszert néhány százezer forintból lehet – akár javított szigeteléssel – a márka prémiumopciójának szintjére vagy afölé emelni, ahogy kb. ennyibe kerülhet a prémiumgyártótól származó hifik upgrade-je is, amellyel már a legtöbb ember számára „tökéletes” hangzás alakítható ki. A határ persze a csillagos ég, hallottunk olyan Škoda Octaviáról, melybe 3 millióért vettek audio-alkatrészeket – és itt most nem a lakótelepet felverő, az autót szétrázó rendszerről, hanem ízléses, „észszerű” fejlesztésről van szó…
Diszkójárat, szomszédriasztó
Érdemes megjegyeznünk, hogy cikkünknek szándékosan nem témája az elképesztő mélységekkel bíró, külön ágakkal rendelkező utólagos autóhifis tuningolás, a csomagtartót kitöltő mélynyomóval szerelt autók szubkultúrája, mellyel könyveket lehetne megtölteni, most csakis a hazai újautó-piacon elérhető opciókról és azok esetleges alternatíváiról írunk.
Illusztráció (Getty Images)
Mi jár alapáron?
Számos hazai importőrnél, forgalmazónál érdeklődtünk, milyen hangrendszerek kerülnek az autóikba alapfelszerelésként, valamint milyen prémiumos alternatívákat kínálnak pluszpénzért, a beérkezett válaszokból igyekszünk alább egy teljességre nem törekvő körképet összeállítani.
Ahogy már említettük, ritka kivételektől eltekintve az alaprendszer sem használhatatlan, ezeket egyébként vagy ismert audiocégektől, vagy általános autóipari beszállítóktól szerzik be, hogy aztán „saját márkás” változatban szereljék őket a különböző típusokba.
Kép: Harman
Egyes gyártók nem kötik a nagyközönség orrára ezek kilétét, míg mások nem különösebben titkolják: a Mazda korábban a Pioneerrel működött együtt, a Toyota autóiba a Denso, a Panasonic, magasabb szinten a Harman Kardon szállít hangrendszereket, a KIA a JBL-től és a Meridantől, a BOSE-től szerzi be őket, a Stellantis márkáinál pedig például a Clarion és a Continental gyártmányai kerülnek az autókba.
100 ezertől 3 millióig
Sokkal érdekesebb persze, hogy mit is lehet kérni drágábban, mely márka milyen prémiumopciókat kínál, és mennyiért.
A Peugeot évtizedek óta működik együtt szintén francia FOCAL-lal, a 10-12 hangszórós, 400-500 W teljesítményű prémiumhifik 300-350 ezer forintos plusztételt jelentenek. A vevők a méretosztályokban felfelé egyre nagyobb arányban kérik ezeket – 10 és 20% közötti arányról van szó.
Kép: Stellantis/Peugeot
A SEAT és a Cupra modelljeinél jelenleg az amerikai BEATS Audio jelenti a minőségibb választást, igaz, a Cupra a modellváltásokkal átáll majd a Sennheiser rendszereire.
A dél-koreai Kiánál a JBL Prémium, a Harman Kardon, a BOSE és a Meridian eszközei kerülhetnek extraként az autókba, az első kettőnél 8-8, valamint 12 és 14 hangszóróval, külső erősítővel. A prémiumhifik csomagok részeként elérhetők, ezek ára modelltől függően 400 és 750 ezer Ft között mozog, az EV6-ba jutó Meridianokért – egyebekkel együtt – 1-1,5 milliót kell fizetni.
A testvérmárka Hyundai az amerikai MOBIS által gyártott Krell, valamint a BOSE hifijei kerülhetnek, szintén csomagokban – a modellfrissítéseknél, újabb változatoknál az utóbbi márkára térnek át. Modellektől függ, mennyien élnek a lehetőséggel – a Kona-vásárlók körében 30% az arány, de az Ioniq 5/6-nál már 80%, a Sante Fe esetében pedig 100% kér ezt is tartalmazó pakkot.
Kép: Mazda
A Toyota autóiba a JBL Premium rendszerei kérhetők, ezek modelltől függően 300-500 ezer forintos extraként kérhetők. A prémiumhifik rendelésére 15% a márkaátlag, ahogy máshol, itt is a méretosztállyal együtt emelkedik az arány.
Az ugyancsak japán Mazdánál a BOSE mellett tették le a voksot, tételes árak nincsenek, mert egyéb extrákkal – pl. bőrkárpitozás – együtt választhatók, az érdeklődés a márka közlése szerint viszonylag magas, itthon „sokan” rendelnek felső csomagokat.
A prémiumok prémiumjai
A volumenmárkák után térjünk most át a német prémiumtrióra, szigorúan ábécésorrendben nézzük, mi a helyzet az Audinál, a BMW-nél és a Mercedes-Benznél!
A Volkswagen-csoporthoz tartozó Audinál a saját márkás hangrendszerek mellett a Sonos és a Bang&Olufsen 3D hangzásos hifijei elérhetők, sorban kb. 150, 370 ezer, és – kapaszkodjunk, nagy ugrás jön! – akár 2,8 millió Ft-os áron.
Kép: Audi
Az ingolstadti márkánál a vásárlók a kisautóknál – modelltől függően – 40-50%-ban, a középkategóriában 65-70%-ban választanak prémiumopciót, ez jellemzően az Audi saját hangrendszerét jelenti. Feljebb ez már szériafelszerelés, ám több mint 50% a Bang&Olufsen 3D-s rendszerét kéri, míg az RS modellekbe a B&O Advanced berendezését 10-15% választja.
A BMW széles modellpalettájának tagjaiba eltérő beszállítóktól érkeznek az alap hangrendszerek, de szinte minden típushoz elérhető extraként a Harman Kardon, az 5-östől felfelé pedig a Bowers & Wilkins termékei jelentik a prémiumopciót.
Bowers & Wilkins a 7-esben (Kép: BMW)
A Harman Kardon rendszerei nagyságrendileg 190-480 ezer Ft között mozognak, míg a Bowers & Wilkins sorozattól, modelltől függően 480 ezertől szűk 2,3 millió forintos tétel lehet.
A stuttgarti gyártó alapesetben szintén „saját névre vett” hangrendszert épít autóiba, bár egyes Mercedes-Benz modellekbe már alapesetben is prémiumhifi kerül. A magasabb minőséget a csillagos márkánál a Burmester jelenti, tárhatással, sőt, 4D-vel.
Egyedi extraként 450-605 forintot kell fizetni a Burmester termékeiért, az S-osztálynál és Mercedes-Maybach S-osztály modelleknél opcionálisan választható a Burmester High-End 4D térhatású hangrendszer is, amely 31 hangszórót, 1750W rendszerteljesítményt, Dolby Atmos hangzást és 8 darab, az ülésekbe szerelt rezgőmotort biztosít a hangzás kiterjesztésének érdekében. Ez a hangrendszer a Maybach S-osztályban bő 2,6 millió forintos plusz, és ugyanennyi a „mezei” S-osztálynál is, de ott csak akkor rendelhető, ha már további 10,2 millió forintnyi extrát is összeválogatott a vásárló.
Kép: Mercedes-Benz
A kompakt típusok – A-, és B-osztály, EQA, EQB, Smart – mintegy negyedébe kérnek prémium hangrendszert, a C- és E-osztály valamint E-s rokonaiknál már háromnegyedes az arány, míg az AMG-, Maybach-, S-osztály, GLS, EQS típusoknál gyakorlatilag minden példányba az kerül.
A németek után pillantsunk nyugatabbra, Nagy-Britannia felé, mit kínál például a Jaguar-Land Rover? Nos, talán nem meglepő, hogy a Meridian a partner a hangrendszerek terén. A Jaguar és Land Rover modellekben három szint elérhető: az alap, de eleve prémium Meridian Sound System modelltől, csomagtól függően 100-500 ezer, a Meridian Sorround Sound System 300-800 ezer Ft közötti összeg, míg az akár 28 hangszórós, 1700 watt teljesítményt, térhatást kínáló Meridian Signature Sound System 700 ezertől 3,2 millióig terjedhet.
Meridian (Kép: Jaguar Land Rover)
Melyiket válasszam?
A kérdésre kétféle válasz létezik. Ha valakinek fontos a jó hangzás, a keret pedig megvan rá, válassza bátran a prémiumopciót, igen kevés kivételtől eltekintve nem foghat mellé, ha pedig igazi audiofil, vásárlás előtt érdemes lehet az adott szalon értékesítőin túl egy, de akár több autóhifi-szakemberrel is konzultálni az esetleges utólagos beépítési lehetőségekről, az ár-érték arányokról.
A második válasz sokkal egyszerűbb és talán a leginkább megfontolandó: mindig válasszuk azt, ami a fülünknek a legkedvesebb – ha „olcsó”, saját márkás opció, az se tántorítson el, a lényeg, hogy nekünk magunknak megfeleljen a hangélmény!
