„Check brake pad wear” – olvasom a műszerfal közepén reggel, a szempilláim sem rezdülnek. Az ősszel vásárolt autóm szerződéskötés előtti átvizsgálásakor jelezte a szakim, hogy tavasszal le kéne majd cserélni a fékbetéteket, talán a tárcsákat is, így nem lepődtem meg. Február végén eljött az ideje.
De melyik szervizbe vigyem? Nyilván ne verjenek át, természetesen minőségi munkát végezzenek és a végén normális összeget fizessek.
A használt autójuk megbetegedése után százezrek néznek szembe évről évre a minden szempontból megbízható javítóműhely keresésének feladatával, akár egészen különböző kiindulási pontból. Ott vannak mindjárt az első autójukat üzemeltetők tapasztalatok és kapcsolatrendszer nélkül. Nagy halmaz. A garázssor végén kalapáló maestro sem mindenkinek gyerekkori barátja, és van az a pillanat, amikor magasabb a szint a cimboraságnál. Például, ha lecseréli valaki a Magyarországon teljesen átlagos, 15-20 éves, még viszonylag egyszerű négykerekűjét egy komolyabbra, fiatalabbra. Amit valódi szervizbe vinne. Plusz itt él e hazában a rengeteg átvert, ilyen-olyan ok miatt korábban csalódott autós, aki váltani szeretne. Önmagukban ezek mind széles tömegek.
Sajnos túlságosan sok keserű sztori kering körülöttünk a rossz választás miatt kifizetett pluszszázezrekről, miközben rengetegen azt sem tudják, mit építettek a kocsijukba drágán. Nincs garantáltan tuti megoldás, de pár tanáccsal remélhetőleg javíthatjuk az esélyeinket a rendszerhibák kerülgetése közben.

Illusztráció (MTI)
Először is írjunk pár levelet
Az ősszel vásárolt saját autóm ugyanannak a márkának másik modellje, amit előtte négy évig használtam, de az lízingelt jármű volt, emiatt ezer éve nem jártam szerelőnél. Motor-, váltó-, vagy ijesztőbb elektronikus problémánál megfogadtam volna a „ne márkaszervizbe vidd, hanem a márkára szakosodott szervizbe” jótanácsot, szerintem komolynak ígérkező javítást drágább autónál tényleg érdemes az adott márka rigolyáit ismerőkkel, a konkrét modell típushibáiról tapasztalattal rendelkezőkkel végeztetni. Én ilyennek gondolom a márkákra specializálódott műhelyeket, amelyek eközben olcsóbbak a márkaszervizeknél.
De most csak fékbetéteket kell cserélni, és jó eséllyel féktárcsákat. Márkaszervizes felárat ezért szerintem felesleges fizetni. A választék másik végén lévő, ismerősöm ismerősének az ismerőse a falu szélén kategóriát szintén kizártam, és nem csak az elektronikus kézifék miatt. Hatéves, komoly autó, ezzel utazik a családom. A két szélsőérték közepén lévő, nemzetközi brand logójával díszített szervizhálózat felé fordultam. Nincs velük tapasztalatom, de azt feltételeztem, hogy a német háttér és a márka hírneve valamiféle biztos pont. Ezzel persze még egyáltalán nem dőlt el, hová viszem a kocsit.
Kiválasztottam a hozzám legközelebbi hármat, plusz viszonyítási pontnak egy márkaspecifikus szervizt.
Legelső lépésként e-mailt írtam ennek a négy cégnek, mindegyiktől árajánlatot kérve külön a fékbetétek, és külön a fékbetétek és a féktárcsák együttes cseréjére. Szerintem
- aki nem válaszol, eleve kiesik a körből,
- a leendő ügyfelével akár csak írásban kapcsolatba kerülő szervizről már információ számomra, hogy mennyire gyorsan válaszol, hogyan kommunikál, miként viszonyul az autóshoz, akiből él,
- fontos az árajánlat részletessége: megbízhatóbbnak gondolom az alkatrészárakra bontott kalkulációt annál, mint amikor valaki csak ír egy „körülbelüli összeg”-et,
- és természetesen perdöntő lehet az ár
Felcsillant a szemem, amikor két órán belül három helyről válaszoltak a négyből.

Illusztráció (Getty Images)
Szűkül a kör
Az egyik hálózatos szervizből azóta sem jött válasz, ő gyorsan kiesett. A válaszadók elkérték a forgalmi fotóját, az alvázszám az alkatrészek pontos meghatározásához kell, így tudnak csak árajánlatot adni. Elküldtem a képet, erre a levélre már csak két válasz érkezett. Egészen meglepő módon az autóm márkájára szakosodott szerviztől többé nem jött levél. Pedig a szépen felépített honlappal rendelkező, a kollégák neveit és mobilszámait az oldalra felrakó cég évtizedek óta működik, évtizedek óta ezzel a branddel foglalkozik. Az ő áruk lett volna a referencia, gondolom, magasabb összeget írtak volna, mint a többiek, de kiestek ők is.
Olyan helyet nem erőltetek, amely elkéri az alvázszámomat, aztán többé se kép, se hang. Maradt két olyan szerviz, amelyeknél ugyanazon német cégér alatt más magyar vállalkozók viszik a bizniszt.
Mindketten küldtek is árajánlatot. Egyikük csatolmányként egy logós PDF-ben, a másikuk simán, beleírva a válaszlevélbe szövegként.
Mit mondtak a kollégák?
A szervizekkel való levelezgetés közben körbeküldtem az alapkérdést a szerkesztőségben, ki mit tanácsolna a szervizkereső olvasóknak. Jött is pár egyéb hasznos tanács vidékről és a fővárosból egyaránt.
„A sufniszerelőket én már kerülöm, ilyen helyre az előző autót vittem anno, és két hétig tartott a megoldás. Persze számla semmi, úgyhogy nem volt értelme verni az asztalt. A jelenlegi kocsit egy volt márkaszervizbe hordom. Drága, de mindent tudnak a típusról, nincs hümmögés meg fejvakarás, és olyan még nem volt, hogy 48 óránál tovább ott legyen a kocsi. Ilyen, hetekig kint áll a gané mellett a jármű történet nem fordult elő.”
„Megnézném a márkaszervizek idősebb autókra kitalált csomagjait. Ezek a reklámárú csomagok simán versenyképesek a számlát adó maszekok áraival, de jobb alkatrészminőséggel. Lehet kuplungcsere, vezérléscsere, fékbetét, olajcsere szűrőkkel, lengéscsillapítók, sokféle, mint ez is.”
„Az eddigi szerviztapasztalataimmal azt tanácsolnám mindenkinek, akinek nincs a családban szerelője, hogy hagyja a fenébe az egészet, mert a 90 százalék kókler, a többi meg zárt ügyfélkörrel dolgozik, a márkaszervizt meg fizesse, aki gazdag. Tanácsként azt mondanám, nézzen mindenki szét a márkaklubok FB-oldalán, olvasson Google-értékeléseket. Van, hogy érdemesebb messzebbre vinni, ha jobbak a vélemények. A kiszerelt alkatrészeket kb. mindig odaadják, inkább a beszerelt a kérdés, de arra esélye nincs az embernek, hogy lássa, mi megy bele. Sajnos folyton olyanokat hallok, hogy mást raknak bele, mint aminek az árát elkérik, az olajról nem is beszélve.”

Illusztráció (Getty Images)
„Amíg garanciális volt az autónk, természetesen márkaszervizbe járt, azóta pedig itt szervizelik helyben egy nagyobb, független műhelyben. Néhány használt abroncs választ el a műhelyrésztől, mindent végig lehet nézni, ha ott várod meg a kocsit. Sőt, ha akarod, viheted az olajat, alkatrészt, amit akarsz. A saját házban, garázsban mókoló szakikkal soha nem foglalkoztam, viszont egy hónapja volt, hogy minden szűrőt és az olajat is lecseréltem magamnak. Az egyik haveromnak van aknás garázsa, megoldottam, kizárólag YT-videókból edukálódva. Voltak szopatós részek, de semmi extra, amiért ki szeretnék fizetni 150 ezret.”
„Gyakran látok szervizkeresést nálunk a városi Facebook-csoportban. Sok ezer tagja van, az emberek kérnek ajánlást villanyszerelőre, asztalosra, konkrétan autószerelőre is, hogy hova vigyék a kocsit. És jönnek a válaszok. Érdekes módon negatív soha, csak azokat írják, hogy ide vidd vagy őt hívd.”
Visszatérve a két konkrét árajánlatra, mindkettő részletes volt, a betéteknél garnitúraárat írtak, a tárcsánál darabárat, de zárójelben hangsúlyozták, tengelyenként kettő-kettő kell, használnak majd féktisztító spray-t is, szükség lesz a kopásjelzők cseréjére, a munkadíjat is külön megírták előre és hátra, egyikük még a várható szerelési időket is feltüntette órában.
Ugyanakkor találtam pár pontatlanságot. Az egyiknél ugyanannyi munkadíjat írtak a betétcserére, mint a tárcsák és a betétek együttes cseréjére. Kértem pontosítást. A másik levélben pedig a betét cseréjénél is a betétek és a betét/tárcsa-csere munkadíja is szerepelt. Vagyis dupla munkadíj. Itt is kértem pontosítást. Előbbi válaszolt és pontosított, utóbbi már nem.
Egy szerviz maradt. Újabb körben kérdeztem tőlük újabbat, próbáltam előre minél jobban bebiztosítani magamat: milyen márkájú alkatrészeket szerelnek be? A hálózatnak nevet adó német márkát mondták, sejtettem, megnyugtató, és jobb ezt leírva látni. Árban is ez a szerviz volt a kedvezőbb, ráadásul szerepelt a levélben egy külön telefonszám és egy név, hogy időpont-egyeztetésre már őt hívjam. A szerviz mögötti cég, az egykori maszek műhely névadója volt. A telefonálás előtt elolvastam számos értékelést róluk, főként az 1-2 éven belüliek érdekeltek, gyorsan kiderült, hogy egy legalább 40 éve ezzel foglalkozó idős úr a tulaj, ma már ő nem szerel, de telefonon végül vele egyeztettem.

Illusztráció (Getty Images)
Vajon annyit fizettem, mint amennyit előre írtak?
Nyitásra a műhelynél voltam, délután három és öt közé mondták, hogy jöhetek majd érte, előtte persze telefonálnak. Két kérésem volt – itt hangsúlyoznám, hogy normális, ha egy ügyfélnek kérdései és kérései vannak. Ezt az autószerelőknek is üzenem. Ne vegyék evidenciának, hogy mindent tud az autós, ha így lenne, nekik nem lenne munkájuk. Másrészt ne sértődjenek meg és még véletlenül se látszódjon az arcukon, hogy problémájuk van az ügyfél kérdéseivel. Ilyet én most nem tapasztaltam, de ezt azért rögzítsük: az ügyfél kérdez(het), a szolgáltató meg válaszol. Ha nem, akkor célszerű mást keresni.
Én azt kértem, hogy ha eldől, lesz tárcsacsere is, azonnal hívjanak fel. Másrészt kértem, tegyék be egy zacskóba, majd a csomagtartóba a kiszerelt alkatrészeket.
Jött is délelőtt kilenc óra magasságában a hívás, lesz tárcsacsere. Az idős tulajdonos hívott, oldalanként és tengelyenként elmagyarázta, hogy mennyire és hogyan kopottak (nem egyformán, ez is probléma volt), megértettem, biztonságosabb lesz ez így, ha jóval drágább is.
Sajnos nem állt meg itt az áremelkedés.
Kettő után ismét hívott az úr, mehetek az autóért, majd mondott egy bő 40 ezer forinttal magasabb összeget a levélben korábban elküldött tárcsacserés összegnél. Természetesen rákérdeztem az okára, a válasz szerint nem volt jó a saját márkás adatbázisukból kinézett alkatrész, gyári kellett. Az meg a legdrágább.
Nem örültem, de nem is vitatkoztam. A beszerelt alkatrészek márkájával kapcsolatban nem hiszem, hogy átvertek. Nyugodt vagyok, hogy minőségi árú került az autóba, hogy rendben van mostantól hosszú évekig a fékrendszer. Ma sem vinném márkaszervizbe ezzel a problémával az autót, de a garázsorra se.
Ha feltesszük a kérdéseinket, elolvassuk az elérhető információkat, akkor jelentősen szűkíthető a kockázat szervizkeresés közben.