Budapesten közlekedem főként. Van, hogy napi 100 kilométer simán elmegy a városban és körülötte a tennivalókkal, emellett Európa legtöbb országában jártam már autóval a sajtóutak miatt. Van összehasonlítási alapom, és beszéljünk városi vagy vidéki útról, országútról vagy autópályáról, meggyőződésem, hogy ennél rosszabb sehol nincs, mint Magyarországon.
Az úthálózatunk gyalázatos állapotban van, sokszor rémesen kínos, komikusan kellemetlen állapotokba lehet belefutni olyan frekventált helyeken, ahol naponta több százezer autó halad át. A Budapest Közút Zrt., amely a főváros úthálózatáért felelős vállalat, a tavalyi év decemberében körülbelül 3200 kátyút tartott számon. Budapest úthálózata 4816 kilométer, vagyis eszerint 1,5 kilométerenként alakult ki és növekszik a helyén kátyú.
Ez persze nem ilyen egyszerű, vannak utak, amin méterenként sorakoznak a kisebb-nagyobb lukak, és vannak jobban sikerült burkolatok, amiken egész hosszan érintetlen a felület. Ez a szám még így is rengeteg, a legtöbb szakaszon pedig csak az útburkolat összes rétegének teljes cseréje segítene. Ilyet azonban nagyon ritkán láthatunk, a téli időszakban pedig egyáltalán nem. A hideg aszfaltozás, lokális burkolatjavítás a jellemző, ami nem egyenlő az útfelújítással, és messze nem annyira tartós.
Nem felújítás, fenntartás
Rengeteg esetben tévesen hisszük azt, hogy amit látunk, az az útburkolat felújítása. Valójában csak kármentés és az állag minimális megtartása történik. A Budapest Közút Zrt.-t kérdeztem arról, mi a különbség felújítás és lokális javítás között:
Egy felújítási munka során nem csak az adott útszakasz, vagy szerkezet kisebb részét, egységét vesszük munkába, hanem a teljes pályaszerkezetet útalaptól kezdve a kopórétegig, vagy a tartószerkezet javításától kezdve a bevonatokig, minden szerkezeti elemre kiterjedően átfogó beavatkozás, javítás készül. Lokális javítás esetén csak az adott pillanatban károsodott felület, szerkezeti elem javítása történik a szakasz, vagy a műtárgy egészéhez képest.
Ezt nevezzük fenntartási munkának. Fenntartási munkák esetén a csatlakozó részek állapotából adódóan előfordulhat, hogy a beavatkozással érintett terület mellett közvetlenül hasonló hibák alakulnak ki rövid időn belül. A kétféle beavatkozási mód (felújítás vs fenntartás) adottságaiból kifolyólag eltérő garanciális kötelezettségek terhelhetnek egy vállalkozót. Teljeskörű felújítás esetén általában 60 hónap. Fenntartási munkák esetén ez a beavatkozás és a helyszín adottságainak függvényében rövidebb idő.
Egy hónapot sem bírt a kijavított kátyú
Azokat a szakaszokat ismerem, amiket rendszeresen használok. Ahogy mindenkinek, nekem is megvannak a bevett útvonalaim, ezeken pedig folyamatosan követem az állapotot. Az egyik olyan pont, amin minden nap áthaladok, az M3 be- és kivezető szakaszának csomópontja, a Kacsóh Pongrác útnál. Vagy, ha úgy jobban tetszik, az állatkertnél, ahol a fából készült hullámvasút állt, mellette pedig az évek óta teljesen üresen álló Biodóm, ami este szép színes.
Több százezer autó megy itt egyik irányból a másikba naponta, az egyik legfontosabb csomópont, ami éppen ezért a leginkább gyorsan degradálódó is. A felüljáró dilatációs hézagaiból sokszor kerék méretű darabok hullanak ki, hetente látok autót defekttel és elakadásjelzővel állni a felüljáró túloldalán. Annyira gyorsan változik a helyzet, hogy emlékezetből még akkor sem lehet számítani arra, hol lesz luk vagy odahányt friss aszfalt kupac, ha az ember naponta kétszer megy át rajta.
Ezeket a dilatációs hézag melletti lukakat hetente tömködik be hideg aszfaltozás technikával – egy lapát aszfalt, aztán addig taposnak rajta, amíg kábé lapos lesz – amit két nap alatt teljesen kijárnak az autók. Majd kezdik újra, újra és újra. Miért nem állnak neki komolyabban a feladatnak? Komolyabban is nekiállnak, és az sem tart tovább. A legutóbbi nagyobb munkálatot már dátum szerint próbáltam követni, az eredmény a következő:
A felüljáró Árpád-híd felé vezető oldalának külső sávjában 2023. november és decembere között 3 vagy 4 dilatáció mellett cserélték ki az aszfaltot. 2023 december 12-én szedték be a terelő táblákat, ezen a napon nyitották meg a sávot újra a forgalom számára. Január utolsó hetében külföldön voltam a Porsche Macan bemutatóján, január 27-én, amikor először ültem autóba itthon, a friss, még masszívan fekete aszfalt, amit egy hónappal előtte raktak le, már darabokban búslakodott a javított terület 3-4 méteres körzetében, hozzáteszem, ritka veszélyes módon.
Alig kell távolabb néznünk, hogy a csomópont egy másik szakaszán, ahol az M3-ról fel és lehajtó sávok egymás mellé érnek, újabb hibákat találjunk. Ezen a pályaelemen szintén tavaly folytak munkálatok, valamivel korábban, a két sávot egy-egy hétvégére le is zárták miatta, valamint az M3-ra felhajtó sávot egyik hétvégén nem is lehetett használni. A gyűrődések és nyomvályúk itt akkorák voltak már, hogy csak úgy tépte a kormányt az ember kezében.
Örvendjünk, a felső burkolat réteget úgy 10-12 méteren kicserélték a kritikus helyen. Majd tavaly év végén elkezdődött a friss aszfalt rojtosra szakadása a lehajtó oldal külső felén, pont a nyomvonalban. Rákérdeztem a Budapest Közút Zrt.-nél, hogy minek köszönhető a két konkrét ponton tapasztalható állapot, a válaszuk pedig első körben alaposan meglepett:
„A lokális javítás által érintett területek nem károsodtak ezen a helyszínen sem. A munka során a károsodott burkolatfelületek kerültek javításra, nem a teljes burkolat. Ezek fenntartási munkának tekinthetők, nem felújításnak.” valamint: Ezen a felüljárón sem történt felújítási munka, hanem csak kis felületen szigetelés-, burkolat- és dilatációcsere. A frissen elkészült aszfaltburkolaton munkatársaink nem észleltek hibát.
Érdekes dolog ez, hogy én autósként tapasztalom, a kollégák viszont nem. Hogy egyszerűbb dolguk legyen, pár nappal később fotókat küldtem a két helyszínről, amit itt a cikkben is láthattok. Ezek az állapotok messziről jól látszanak, közelről pedig könnyen feltűnhet, ha kiszakad rajtuk a futómű, vagy jobb esetben kapunk egy defektet, felni törést. Ti látjátok a hibát? Szerintem elég észrevehető.
Ott nincs is hiba, de azért kijavítjuk
Második levelem és a fotóim után két nappal újra lezárták a felüljáró külső sávját, ez egy napsütéses szombati nap volt, és láthatóan dolgoztak a hibás burkolaton. Ekkor még nem kaptam meg a második választ a Budapest Közúttól, pár napra rá azonban megérkezett, melyben elismerték, hogy valóban ott volt a hiba, és a kivitelezővel garanciában meg is csináltatták. Nagyszerű! Hogy erre én hívtam-e fel a figyelmüket, és csak a levelezés miatt vizsgálták meg a javított felületet, nem tudom, de szívesen!
Kettőből egy. Mi a helyzet a másik szakasszal? A képen látható burkolathibák nem a tavaly elkészült burkolaton vannak, a tavalyi évben elkészült burkolaton nem észleltünk hibát. Az Ön által jelzett hibákat természetesen észlelték munkatársaink, javításukra megtettük a szükséges intézkedést. A burkolaton lévő hibákat folyamatosan figyelemmel kísérjük és szükség esetén az ismételt javításokat elvégezzük.
Ebben az esetben teljesen egyértelmű, mettől meddig cserélték le az aszfaltot, ott voltam, láttam, többször is, hol volt felmarva, és ha valaki ma végig megy rajta, előtte és utána mély nyomvályús, az új szakasz pedig szép sima. Kivéve a rojtokat a szélén, ami pontosan a legújabb pár méteren tapasztalható.
Ezeket a lukakat hónapok óta kerülgetem több százezer autóssal együtt. Sajnálatos, hogy a munkatársak csak azután észlelték, hogy én felkerestem a sajtóosztályt, mert a levelezésünk után, talán két héttel már ezeket is betömködték. Látszatra ez sem fogja sokáig bírni, hiszen ugyanúgy hideg aszfaltozással készültek.
A kivitelező vállal garanciát a javításokra
Miután ennyire hamar és ennyire sok esetben lehet tapasztalni azt, hogy egy javított burkolat tönkre megy, jogosan merül fel a kérdés, hogy ki felel érte? Egy felújítás során a kivitelező garanciát vállal az elvégzett munkára, így, ha a hiba jótállási időszakban keletkezik, akkor bizonyítania kell, hogy az nem a rossz kivitelezés eredménye. Amennyiben a kivitelezőt terheli a felelősség, helyre kell hoznia a hibát. A jótállási idő lejártát követően a közútkezelő feladata a javítás.
Ennek nyomán pedig a dilatáció cseréket is végző kivitelező 60 hónap garanciát vállalt a munkára, ami nem kevés. Viszont, ha minden hasonló esetben havonta járhat vissza javítani, erősen megkérdőjelezi a munka minőségét. Ez most nem csak a konkrét esetre vonatkozik, hanem a legtöbb hasonló útjavításra. Ha azt kérném, küldjetek nekünk hasonló eseteket, szerintem beleroskadna a levelező rendszerünk.
Mennyi pénz folyik el így, minősíthetetlen javításokra?
Szerettem volna ezekkel a számokkal ellátni a kedves olvasókat, ugyanakkor a konkrét esetekre szorítkozva sem kaptam választ a Budapest Közúttól. Mi, autósok, forintra pontosan tudjuk, mennyit fizetünk be teljesítményadó formájában az autóink után, ami központi költségvetésbe megy, most pedig sajnos nem sikerült választ kapnom arra, hogy ebből mennyi jut a utak fenntartására a közútkezelőkhöz.
Defektet kapsz, törik a felnid. Ki fizeti meg a károdat?
A közút kezelője (Magyar Közút, MKIF, Budapest Közút, adott település önkormányzata), minden esetben kötelező kivizsgálni az esetet és ha jogos, megtéríteni a kárt. A Budapest Közút Zrt. ehhez független kárszakértőt alkalmaz, és ha az autós tudja bizonyítani, hogy valóban a kátyú tette tönkre a kerekét, akkor megtérítik a kárát.
Nagyon fontos észben tartani, hogy ha kátyúba hajtottál és defektet kaptál, állj meg, maradj ott, és hívj rendőrt. Fontos, hogy legyen az esetről jegyzőkönyv, ezzel adod meg magadnak a legtöbb esélyt a kártérítésre, de a közút kezelők is ügyesen bevédik magukat a károk kifizetése ellen.
A kritikus helyeken általában kihelyezett táblák is figyelmeztetnek az úthibákra, az autós pedig ennek megfelelő óvatossággal köteles haladni az adott útszakaszon. Vagyis, ha 70-nel beledurransz a Róbert Károly körúton egy kátyúba, de volt kint előtte tábla, hogy vigyázz, ott lehet kátyú, akkor kevesebb az esélyed a kártérítésre, mintha 50-nel kapsz ugyanott defektet.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) korábbi közleménye szerint a kihelyezett táblák és főként az elmaradt helyszínelés, megfelelő bizonyítékok (fotók, jegyzőkönyv, tanúk) hiányában sok esetben elmarad a kártérítés.
Létezik külön kátyúbiztosítás
Már évi 3-4 ezer forintos díj ellenében található megfelelő kátyúbiztosítás, amit általában kgfb vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként. Egyes biztosítók azonban önálló termékként is kínálják. A kátyúbiztosítás kedvezményezettjei nem az útkezelő felé, hanem közvetlenül a biztosítójuk felé jelentik a kárt, ami eleve megnöveli a sikeres kárrendezés esélyeit. Egyes módozatok ráadásul a figyelmeztető táblával ellátott útszakaszokra is fedezetet nyújtanak.
A biztosítók ebben a biztosítási konstrukcióban általában nem számítanak fel önrészt, ami azért is fontos, mert egy átlagos kátyúkár összege még ma is belefér 100 ezer forintba, ami miatt az általában 100 ezer forintos minimális önrésszel megkötött casco biztosítások ilyen esetekben nem jelentenek megoldást. A megfelelő dokumentációra kátyúbiztosítás esetében is szükség van, minden elérhető bizonyítékot gyűjtsünk be az eset után.
Sokkal jobb utakat érdemelnénk
Súlyos pénzeket fizetünk ki azért, hogy közlekedhessünk, de lassan pont az szab ennek határt, amin közlekedhetnénk. Az úthálózatunk borzalmas és az sem segít, ha kijavítják az úthibákat, ha egyáltalán kijavítják.