Rendszeresen jelentkező visszatekintő rovatunkban most is harminc évvel megyünk vissza az időben, és nézzük át évtizedenként az adott időszak releváns autós híreit. A legfrissebb válogatásban szerepel a friss Csatorna-alagút biztonságának kérdése, egy érdekes rekord 2004-ből, valamint a hazai autózási szokások is terítékre kerülnek egyenesen 2014-ből.
1994 – Ezeroldalas tanulmány a Csalagútról
A Csatorna-alagúton utazni hússzor biztonságosabb lesz, mint egy normális felszíni vasúti utazás – ezt állította a Eurotunnel brit-francia részvénytársaság az alagút biztonságára felügyelő brit-francia kormányközi bizottsághoz benyújtott ezeroldalas jelentésében.
A bizottság hamarosan dönt (írták 1994-ben), hogy biztonsági szempontból engedélyezhető-e a közlekedés a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő alagúton. A jelentésben ötvenféle biztonsági kockázatot elemeztek, közlekedési balesetektől kezdve terrortámadásig, robbanásig és földrengésig, és megállapították, hogy a Folkestone és Calais között közlekedő vonatokon, vagy azok miatt ezerévenként legfeljebb tíz ember veszítheti életét. Ez hússzorta jobb arány, mint a felszíni vonatközlekedésben.
Az utasoknak tehát nem kell félniük, annál inkább a hitelezőbankoknak. Londoni, City-beli értesülések szerint a Eurotunnel társaság jelezte 220 kereskedelmi banknak, amelynek 7,3 milliárd fonttal tartozik – az építkezés több mint 10 milliárdos összököltségéből -, hogy két-három éven belül újra akarja tárgyalni az adósságcsomagot, és jobb feltételeket akar. A társaság adóssága akkora, hogy a bankok aligha utasíthatják vissza a kérést. Ez független attól, ami már eddig is ismeretes: a Eurotunnel néhány héten belül további 1,5 milliárd fontot akar fölvenni, felerészt a bankoktól, felerészt a részvényesektől, főleg az üzemeltetési késedelem finanszírozására.
II. Erzsébet királynő és Francois Mitterrand francia köztársasági elnök pénteken ünnepélyesen megnyitja az alagutat, amely a jégkorszak óta először teremt szárazföldi összeköttetést a brit sziget és Európa között, de az utasoknak még várniuk kell, ha talán nem is a következő jégkorszakig. A nyáron még csak propagandautak lesznek, amelyeken meghívott személyiségek vehetnek részt. A teherforgalom hamarosan kezdődik, de az utasforgalom felfutása várhatóan ősztől jövő nyárig is eltarthat.
2004 – Motoros túra a víz alatt
Ankara, 2004. augusztus 31., kedd (MTI/AFP) – Felmerülés nélkül egyvégtében 57 kilométert tett meg a víz alatt kétéltű robogója nyergében ülve egy török könnyűbúvár. Mindeddig egyedülálló teljesítménye bekerül a Guinness Rekordok Könyvébe.
A 62 éves Namik Ekin, aki a török haditengerészet speciális egységénél tett szert különleges tudományára, a hét végén hajtotta végre példa nélküli vállalkozását – jelentették be kedden Ankarában a szervezők.
A harci sportokban is jártas Ekin a dél-törökországi Anamur kikötőjében merült alá szombaton, s az eredeti elképzelés szerint 36 óra múlva kellett volna feljönnie az észak-ciprusi Kyréniánál. Huszonnyolc óra után, több mint félszáz kilométerrel a háta mögött a babérokra vágyó sportember úgy döntött, hogy ennyi bőven elég neve megörökítéséhez. Előtte még senki nem tett hasonló kísérletet.
A Földközi-tenger medrében 2-4 méter mélységben araszoló „terepmotorost” a víz felszínén egy húszfős kísérőcsapat biztosította, a pálya egyes szakaszain fémketreccel védték a cápák ellen.
2014 – Egyre többet autóznak a magyarok
Magyarországon az autók átlagosan 16 400 kilométert futnak évente, 31,2 százalékkal többet, mint a válság évének számító 2010-ben – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Bosch megrendelésére a Medián készít el 2008 óta minden második évben.
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott eredmények szerint az elmúlt két évben országszerte nőtt a megtett kilométerek száma, leszámítva a vidéki városokban, ahol 15 100 kilométer helyett átlagosan már csak 14 300 kilométert autóznak évente. A Budapesten élők teszik meg a legnagyobb távolságokat, átlagosan 19 300 kilométert, 26 százalékkal többet, mint 2012-ben. Ma már szintén többet ülnek autóban a községekben élők, akik két évvel korábban alig több mint 16 000, az elmúlt évben pedig 18 600 kilométert tettek meg.
A két évvel ezelőttihez képest sokkal többet vezetnek a 18-29 évesek. Átlagosan 19 400 kilométert egy év alatt, míg két éve még a 15 000 kilométert sem érte el ez a szám. Korábban ennél is kisebb távolságokat autózott a legfiatalabb korosztály: 2010-ben 12 100 kilométert, 2008-ban pedig 14 400 kilométert. Az elmúlt két évben a 40-49 éveseket leszámítva minden korosztályban nőtt az évente autóval megtett kilométerek száma – olvasható a közleményben.
A legnagyobb távolságokat a legfiatalabb kocsikkal autózzák a magyarok. A 0-5 éves kocsikkal 2012-ben mintegy 18 000, 2014-ben már csaknem 20 000 kilométert tettek meg. A 6-10 éves autókkal átlagosan 17 300, a 11-20 évesekkel pedig 14 500 kilométert tesznek meg tulajdonosaik évente. A 20 évesnél idősebb kocsikkal viszont az utóbbinál többet, 14 900 kilométert utaznak a magyarok egy év alatt.
