„A kormány túlsózta a levest, és most nem tetszik neki az íze. De ahelyett, hogy kevesebb sót rakna bele, a répát hibáztatja, pedig nem attól sós az étel” – ezzel a hasonlattal érzékelteti Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének az alelnöke, hogy „az adót is megadóztatja, majd arra is adót vet ki a kormány”, most pedig másokra mutogatva várja a megoldást az üzemanyag árának mérséklésére.
Nagy Márton gazdasági miniszter másfél hete „berendelte” a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) és a MOL vezetőit, akikkel közölte, hogy az átlagos üzemanyagár szerinte 7-9 százalékkal magasabb a régiós átlagnál, márpedig ő „elvárja”, hogy erre a szintre csökkenjen nálunk is benzin és a gázolaj fogyasztói ára. Eltelt tíz nap azóta, a Vezess megkérdezte a szereplőket, mire számíthatnak az autósok a kutaknál.
Romolhat a kutak szolgáltatási színvonala
„Fenntartásokkal fogadja a MÁSZ a kérést” – mondta megkeresésünkre Grád Ottó főtitkár, majd emlékeztetett rá, hogy a mostani ár a januári változások után alakult ki. „Az adóelemek száma és a nagysága is változott.” Többször írtunk mi is a jövedéki adó év eleji, literenkénti bruttó 43 forintos emeléséről, valamint a töltőállomás-üzemeltetőkre kivetett háromszázalékos kiskereskedelmi plusz adóról.
Jelenleg a legnagyobb mennyiségben vásárolt 95-ös benzin literje 650 forint átlagosan, az alap gázolaj 647 forint, vagyis a 7-9 százalékos árcsökkenés mínusz 40-60 forintot jelentene literenként. „Nagyon-nagyon minimális nyereségtartalom van az üzemanyag kiskereskedelmi forgalmazásán, tévesek azok az információk, miszerint extraprofit lenne. Egyáltalán nincs ilyen” – beszélgetésünk alatt ezt hangsúlyozza a legtöbbször Grád Ottó, és azt, hogy emiatt egészen minimális a mozgástér a kiskereskedelemben.
Valós információt ad régiós összehasonlítást végezni?
Ausztria vagy Románia áll közelebb Magyarországhoz? Szlovákia vagy Szerbia? Melyikben azonos az életszínvonal, a fizetések, az adórendszer, az autóárak vagy bármi más a miénkkel? Számos kérdést felvet a régiós üzemanyagárakkal való összevetés, ugyanis az ezen országokban forgalmazott benzin és gázolaj literárában a helyi adók vannak benne, a helyi energiaárak és a helyi bérköltségek.
A nyersolaj világpiaci ára az ottani forgalmazók számára is szinte ugyanaz (részben lehet ugyanaz a nagykereskedő), ám például az eurót használó országokhoz képest kapásból hátrányban vagyunk a mi egyre gyengébb és gyengébb forintárfolyamunkkal. A nyersolaj áránál nálunk az amerikai dollár/forint árfolyamot kell nézni, miközben a régió több országában a dollár/eurót.
Nálunk sokat gyengült a forint árfolyama az amerikai dollárhoz képest az elmúlt öt évben is: 2019. április 19-én 292,5 forintot kellett fizetni egy amerikai dollárért, most pénteken 370 forintot.
A főtitkár által említett minimális mozgástérre vonatkozó kérdésünkre a benzinkutak szolgáltatási színvonalának a csökkentését vázolja fel. „A kiskereskedelemben a minimális árcsökkentéshez is komoly spórolás kell, mondjuk rövidebb ideig lesznek nyitva a kutak. Így lehet spórolni a bérköltségen, mert elbocsát alkalmazottakat a benzinkút, és mivel rövidebb ideig van nyitva, kisebb az áramszámla is. Csakhogy ezzel a szolgáltatás színvonala csökken. Innentől az autós hiába gurul be munka után 18.15-kor a vidéki kútra tankolni, meglepetten tapasztalja majd, hogy a kút már 16 órakor bezárt. Manapság nem elbocsátani kellene embereket, hanem emelni a bérüket, hogy megmaradjanak a kutakon. De 40-50-60 forintot literenként így is lehetetlen csökkenteni.”
Mi fontosabb az autósnak: 6-7 forintos árcsökkenés, ami gyakorlatilag 1 százalék, vagy az, hogy 3-4 órával hosszabb ideig legyen nyitva a kút, ahová jár tankolni? – ez a kérdés következik Grád Ottó szavaiból
Az alkalmazottai számával szemben az alapanyagárra, az árfolyamra, az adókra és az energiaárra nincs hatása a benzinkutasnak a MÁSZ főtitkára szerint, aki állítja, az elmúlt évtizedekben világszínvonalú töltőállomás-hálózat épült ki és működik Magyarországon, amelynek magas szolgáltatási minősége kerülhet veszélybe most a véleménye szerint.
Nem válaszol a kormány, nem válaszol a MOL
Természetesen megkerestük a jelenlegi árvitát elindító Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is, az alábbi kérdéseket küldtük el nekik:
- Az NGM elvárása szerint mikorra kell a magyarországi üzemanyagáraknak a régiós átlagra csökkenni? Egy hónap, 3, 6?
- Mit lép az NGM (a miniszter, a kormány), ha fél éven belül nem csökken a régiós átlagra a hazai üzemanyagok ára?
- Miért nem használja a kormány (és a kormány döntéseit támogató parlamenti többség) az árcsökkentés eléréséhez kezében lévő eszközöket (pl. áfacsökkentés, jövedéki adó csökkentése, kisbenzinkutak adójának csökkentése)?
A még múlt hét kedden elküldött kérdésekre cikkünk megjelenéséig sajnos nem érkeztek válaszok. Közben elindította a KSH a kormány utasítására a 95-ös benzin magyarországi és régiós átlagárát mutató grafikont.
Ha megnézzük, 2023. december 25-én 3 forinttal olcsóbb volt a mi benzinünk (546 forint vs. 549 forint) a régiós átlagárnál, a cikkünk írásakor (péntek délután) viszont drágább 20 forinttal. Ami egyrészt nem 7-9 százalék (amit az MTI szerint a miniszter emlegetett)…
…másrészt már január 29-én megvolt a 21 forint differencia (589 vs. 568 forint), amikor a magyar kutakon már az adóemelés utáni literárakon tankolhattunk (Mindkét grafikon forrása a KSH)
Érdekes szereplője a magyarországi üzemanyagárak alakulásának a MOL, amely töltőállomásokat működtető kiskereskedőként is hatással van arra, hogy az autósok mennyiért tankolnak. Másrészt nagykereskedőként rengeteg – közte sok rivális cég – kútján az eredetileg általa értékesített üzemanyag kapható az ország szinte teljes területén, azaz itt is hatással van a fogyasztói árakra.
Töltőállomás-hálózatán akár összébb is húzhatná a nadrágszíjat, és elvehetne máshonnan forintokat a literár mérséklése érdekében. Vagy az átlagautós szerint akár változatlan minőségű szolgáltatás mellett a cég jelentős profitjából is átcsoportosíthatna a 95-ös benzin és a gázolaj árába, amit nyilván sokkal könnyebb leírni ide, mint megvalósítani. Kizárni azonban nem lehet, mert hatalmas a profit. (A MOL-csoport 2023-as adózás előtti eredménye 1,936 milliárd dollár, betűvel és forintban leírva: hétszáztizenhat-milliárd.)
Izgalmasabb a MOL hatása az árakra nagykereskedőként, erről a piacról tényleg csak a szereplőknek vannak pontos információik. Újságként mi azért kértünk és kérdeztünk az olajcégtől:
- Írják meg, hogy mint nagykereskedő, a nagyker árral kapcsolatban milyen eszközei vannak a MOL-nak a töltőállomásokon értékesített üzemanyagok fogyasztói árának a csökkentésére.
- Másrészt használja a MOL az elkövetkező hónapokban a nagyker árhoz kapcsolódó eszközöket az üzemanyagok hazai árának csökkentésére?
A múlt hét csütörtökön feltett kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkeztek válaszok.
„A termék átmenetileg nem elérhető” – felirat 2022. november 28-án a vecsési MOL-kúton. Megismerte az ország az üzemanyaghiányt (Kép: Getty Images)
Megszólal a magyar üzemanyagpiac trollja
Hogyan tudja mindenkinél sokkal olcsóbban adni a benzint? Mik ezek a jelölés nélküli rejtélyes tartálykocsik a kútjain? Tényleg rosszabb az olcsóbb üzemanyag? Feltettük a kérdéseket – itt a válaszok!
Valami történni fog
„Úgy látom, hogy nem egységes ebben a kormány, az igazat Varga Mihály pénzügyminiszter mondta ki. Szerinte, ha kivesszük a magyar üzemanyagárból az adókat, enélkül a nettó üzemanyagár a középmezőnyben van Európában” – idéz egy másik kormánytagot Gépész László. A Független Benzinkutak Szövetségének az alelnökét megkértük, hogy ha a kormány térfelén pattog a labda, akkor ő sorolja fel, miből áll össze egy liter üzemanyag ára, hogy lássák az autósok, hol lehetne faragni.
Nyilvánvalóan minden járműtulajdonos szeretne olcsóbb benzint vagy gázolajat tankolni, márpedig a szövetség vezetője szerint a literárnak nagyjából a fele a költségvetésbe megy.
30 ezer forint ma egy átlagautó teletankolása
Kérésünkre keserűen felnevetett. „Egyszer összeírtuk, mi minden van benne a literárban, három oldal lett. De a legfontosabb tételeket elmondom.”
Világpiaci alapár – A globális piaci és politikai folyamatok mellett a vásárló országok fizetőeszközének az ereje határozza meg, ki mennyit fizet. Ahogy említettük korábban, nálunk a forint/dollár árfolyama számít. Márpedig a forint erejére (vagy gyengeségére) egyértelmű hatása van a kormánynak.
Jövedéki adó – „Itt az emelésnél az EU-ra hivatkoztak, csakhogy a kétszeresét emelte a kormány annak, mint amit kellett volna időben emelni” – mondja Gépész László.
EKR – Ez ma 8-8,5 forint literenként az üzemanyagban. A kontinens több országában működő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) távlati célja energiahatékonysági beruházások. Gépész László szerint ezt „teljesen egyedi módon terheli az üzemanyagra a kormány, máshol nincs ilyen”.
Készletezési díj – Az importból érkező üzemanyagra az első forgalmazónál, ez 4 forint literenként.
Kiskereskedelmi adó – Három százalék, az érdekvédő szerint „a kormány hamis módon extraprofitadónak hívja, holott ez nem a profitra, hanem az árbevételre van kivetve”.
Áfa – Az adóval már eleve terhelt összegre jön az Európában nálunk legmagasabb általános forgalmi adó 27 százalékkal.
„Plusz tranzakciós illetéket fizetünk az utalásokra, fizetünk a műszaki előírásoknak való megfelelésünket bizonyító hitelesítésekért, ez is benne van a literárban, meg az alkalmazottak, az energia és a többi” – sorolja a szövetség alelnöke. Szavaiból kiderül, hogy ők nem fognak árat csökkenteni. Akkor mi történik majd? – kérdezzük.
„Arra inkább nem válaszolok, hogy mi várható, de valami történni fog, mert választások közelednek. Félek tőle, nehogy megint visszaüssön. Láttuk, hogy milyen következményekkel járt a leutóbb, amikor belenyúltak, láttuk, mi lett a vége” – utal arra, hogy üzemanyaghiány lépett fel az országban, és soha nem látott benzinvadászat, sorok és konfliktusok a kutaknál. Márpedig, ha nincs benzin, az az olcsóbb benzinnél is rosszabb.
A friss hírek szerint a héten összeül és dönt a kormány valamit az árakkal kapcsolatban, a gazdasági miniszter szerint egy új üzemanyagárstop sincs kizárva.
