Időnként a Mazda európai központjában gondolnak egyet és megbíznak egy überprofi csapatot, hogy találjanak olyan szegleteket a világban, ahol bevésődő élmény pár napot autózni.
Jártunk már a fősodortól külön haladó márkával a befagyott Bajkál-tavon vagy épp Izlandon. A derűjükből kizökkenthetetlen skót szervezők legutóbb Marokkót és a Magas-Atlasz hegységet választották helyszínnek, a Marrákes városa és a szaharai sivatag közötti utakat.
Marokkó, a földrengés pusztítása után
Eredetileg tavaly jöttünk volna a CX-60-nal az Afrika észak-nyugati részén fekvő országba, de a 2023-ra tervezett Mazda Epic Drive a szeptemberi földrengés pusztítása miatt elmaradt. Az Atlasz-hegységben több mint 100 évig nem volt a tavalyihoz hasonló, 7-es erősségű földrengés és a nagyrészt koldusszegény vidéken a házak zöme vályogból van.
Ezek az épületek semennyire sem földrengésbiztosak, szemben a szilárdabb vasbeton és téglaépületekkel, amelyek közül sok lakható maradt. A földrengésben a vályogházak gyakorlatilag poros földkupaccá omlottak össze, emiatt is volt akkora a veszteség emberéletben. A törmelék között nem maradtak zugok, ahol az emberek levegőhöz juthattak volna és túlélhetnének pár napot, amíg a mentőcsapatok esetleg megtalálják őket.
Hét hónappal a katasztrófa után jártunk az újraéledő vidéken, két nap alatt nagyjából 1300 kilométert megtéve.
Marrákesből indultunk délnek Ourzazate oázisváros felé és Ben-Mellal érintésével tértünk vissza Marrákesbe. A 4000 méter fölé emelkedő Magas-Atlaszt az afrikai és az európai kőzetlemezek ütközése gyűrte fel. 4167 méterrel a legmagasabb csúcs a Dzsebel Toubkal, a magashegységben 3000 méterig kúsznak fel személyautóval is járható hágók.
Tizi n’ Test és Dadés-szurdok
Utunk egyik fénypontja a Tizi n’ Test bejárása volt az R203-as számú úton. A Marrákest a Szaharával összekötő hágóút 2100 méterig emelkedik, lélegzetelállító kanyarokkal. Ezt az utat a francia gyarmatosítók vezetésével vágták a sziklákba az építők 1926 és 1932 között, ami a meggyorsította a szállítást az ország gyümölcstermelésének 60 százalékát adó, igen termékeny Souss-vidék és az 1062-ben alapított Marrákes között.
A hágóút 18 kilométeres lefelé vezető szakasszal teszi brutális próbára fékrendszert, az esőzések a sok helyen egysávos úton sárlavinákat és átfolyásokat hoznak és a kocsiajtóhoz aggasztóan közelről fenyegetik az utazókat több száz méteres mélységek.
Másnap a Dadés-szurdokban, a Dadés folyó sziklába vált völgyében autózhattunk. Arab neve vádi Dadis, a vádi folyót, folyómedret jelent. Ezt a helyet felkeresve hasonló élményben lehet részünk, mint Utah és Arizona államban a Grand Canyont megcsodálva, a költségek töredékéért, de nem is 270 kilométeres hosszban.
Az évmilliók alatt a sziklába vájt folyóvölgyben kasbahok százai épültek, ezek olyan erődített épületek, ahol a növényeket termelő és állatokat tartó lakosság menedéket lelt a nomád törzsek támadásaitól. Ha térképen utánanéztek, errefelé az R704-es út vezet.
Mesésen gazdag a marokkói király
1999 óta VI. Mohamed az ország uralkodója, az összes marokkói bankjegyen az ő arcképe látható. Ha egy Fejér-megyei gázszerelőt nem is, európai uralkodócsaládok tagjait meghökkentheti a király mesés gazdagsága. Vagyona dollárban kifejezve is többmilliárdos nagyságrendű.
Időben útnak indultunk, mert napi átlagban 650 km várt ránk országúton és földdel, kövekkel borított hegyi utakon, ahol néha 20 és 40 között lehetett csak haladni. Marokkóban a közlekedési szabályok értelmezése tág spektrumban lehetséges azzal a premisszával, hogy a rendőrnek mindig igaza lesz, ha épp jelen van.
Tág határok közt értelmezett szabályok
Naponta 5-6 ellenőrzőponton mi is átgurultunk, ahol a rendőrökön kívül többnyire a nemzetbiztonságot jelentő Sureté Nationale egyenruhásai és Land Cruiserei posztoltak. Ez a fegyveres rendfenntartó erők egyik ága a monarchiában.
Ennyire szép helyek várnak az Atlaszban és Marrékesben
Autózás közben többször találkoztunk elszántan traffizó rendőrökkel is, akikre heves villogtatással figyelmeztették a többieket az egymással szolidáris autósok. Az egyik rendőr egy szamár takarásából használta a lézerpisztolyt, egy másik a vízelvezető árokban bújt el a gyorshajtók kiszűrésére. Az volt az érzésünk, hogy a német rendszámú autó személyzetével, talán a nyelvi korlátok miatt, nem szívesen vesződnek. Legalábbis egyszer sem intettek ki a sorból, miközben a hozzánk hasonló sebességgel közlekedő helyiek egy részét kiszedték.
Dízellel az igazi a CX-60
Sikerült kimozogni, hogy a 2,5 literes benzines PHEV helyett a dízellel mehessünk mindkét napon. A sorhatos, hosszmotoros, alapértelmezésben hátul hajtó autóval a Mazda olyan konstrukciót valósított meg, ami jó ideje csak a prémiummárkáknál található meg, ott sem soknál.
Helykihasználásban ez a felépítés sosem lesz versenyképes az elöl hajtó autók keresztmotor melletti váltó-differenciálmű egységével. A CX-60 hosszának nagy része is elmegy a hajtásláncra és a dizájnra, a hátsó lábtér egyáltalán nem nagy az autó méreteihez képest.
De ha sokat ülsz egy autóban, meg fogod érezni, hogy a hosszmotoros kocsiban, szemben a keresztmotorral, a gázelvételek és a gázadások nyomatéka nem billenti meg az autó orrát, ezért kényelmesebben reagálja le a terhelésváltásokat.
Szabadon autózhatsz az Atlaszban
Marokkóban 1000 főre öt évvel ezelőtt 84 autó jutott átlagosan, ami ma is 100 alatt lehet, míg Magyarországon ez a szám 415.
Az aszfaltutak nagy része tisztességes vagy remek állapotú volt a bejárt területen és üdítően ritkán jött szembe bárki is. Egészen különleges szabadságfokkal lehet autózni, motorozni az ország turisták által kevéssé látogatott területein, ahol így sem gond megaludni, ha megfelelnek az egyszerűbb szálláshelyek.
Sokat mentünk burkolatlan hegyi utakon, néha olyan szűk utcákon, csapásokon, amikor rég arra gondolsz, hogy erre tuti nem vezethet az útvonal.
Mivel az igényes, elöl kettős keresztlengőkaros, hátul többlengőkaros a futóművet nem támogatja adaptív lengéscsillapítás-szabályozás, de az összkerekes dízelként 1860-1950 kg önsúlyú autó karosszériáját valahogy fogni kell, a futómű feszes. A szikkadt földútból kiálló köveken áthajtva, az állandó egyenetlenségeken a 20-as felnikkel kényelmetlenül futott a CX-60.
Rossz úton ráz a futómű, ez az ára annak, hogy SUV szinten ilyen keveset billenjen a karosszéria átszellemült kanyarokban. Az ihletett tempóhoz hangulatos aláfestés volt a gumicsikorgás az optimális kormányerőkkel precízen ívre tehető terepjáróban.
Terepgumi helyett defekt vagy óvatosság
Elvi kérdés volt a Mazdának, hogy az acélszövet-szaggató kátyúk és a rengeteg földút ellenére a szériagumikon vezessük az autókat, így csak a kísérőautók egy részén volt A/T-s félterep-gumiabroncs, amivel a szervezők zárták a sort és mentették a lesántuló autókat.
Az első csoportok rengeteg defektet kaptak, mi tanultunk az ő kárukon és nem hittük el, hogy utcai autóval, utcai gumival kell terepralit játszani. A CX-60-hoz nem jár pótkerék, a helye sincs meg, a mi utólagos pótkerekünk a csomagtartóban utazott velünk és emelkedett a levegőbe a nagyobb bukkanókon, elsősorban hidakon. A sivatagban a vízmosásokat átívelő hidak zöme úgy van kialakítva, hogy átfolyjon rajtuk a víz, ha nagyritkán eső boldogítaná az elővilágot.
Hangban és erőben is sorhat a sorhat
Nagy terhelésre előjön az a soros hathengeres dízelhang, ami a füledtől kiindulva a lelked mélyéig megsimogat. Mély, erőt sugalló, megnyugtató hang ez, és nem a hangszórókból hallod, mert a CX-60-ban nincs hanggenerátor.
Megoszlanak róla a vélemények, hogy a motorfékezésnek több-e a hátránya, mint az előnye. Kevesebb fékport és szemetet termelünk így és sok autóban a fékek kímélése miatt is fontos. Ha ész nélkül ereszkedsz egy magashegységben, a hajtűkanyarok előtt élesen fékezve, egyáltalán nem nehéz túlmelegíteni a fékeket.
Hátránya a visszagangolós motorfékezésnek, hogy a visszakapcsolások rántása terheli a hajtásláncot, beleértve a szelepmozgatásban a vezérműszíjat vagy a vezérműláncot is. Mivel a Mazdák vezérműláncának jó a híre és 3000 méteres magasságból lejönni egy modern autó fékrendszerének is megterhelő, én lelkesen kapcsolgattam visszafelé a kormányon lévő fülekkel.
Ha 15,2:1 aránnyal hat henger sűrít, abból már lesz rendes motorfékhatás. A Mazda CX-60 sokkal szabadabban enged visszaváltani a legtöbb modern automatikus váltós autónál, nem tiltja le akkor sem a váltást, ha a kisebb fokozatban 4200 lesz a fordulatszám. Ilyen szabadságfokkal ritkán találkozni, többnyire csipogás és/vagy műszerfali üzenet jelzi, hogy felülbírált a szoftver, amitől hajlamos vagyok ledobni a láncot.
Hajszolva is keveset fogyaszt a sorhatos dízel
Normál használatnál körülbelül 6-8 liter/100 km közötti átlagfogyasztásra számíthattok ettől a motortól, de lejjebb is lehet menni. A hátsókerék-hajtású CX-60 Hamvas Tamás alatt teletanktól-teletankig 3,4 litert fogyasztott 100 kilométerre egy 203 kilométeres, közúti körön mérve.
Ezen a túrán más újságírók kijöttek 6,1 literből, nekem erre az 1300 kilométerre 6,9 litert írt ki a számítógép 100 km-re. Mindkettő parádés érték egy 254 lóerős, 550 Nm nyomatékú, 20-as felniken guruló, magas építésű összkerekes terepjárótól. A dízelmotor hatásfoka változatlanul kiemelkedő, nem csak arról van szó, hogy a benzinnél nehezebb gázolaj literjében több az energia, mint azonos térfogatú benzinben. Az eredmény igazolta a Mazda álláspontját, hogy nem érdemes túlságosan visszavenni a hengerűrtartalmat és erős feltöltéssel pótolni a köbcentiket.
Mert ez a nagyjából hét liter hajtósan jött ki. Országúton 130-160 között repesztettünk, néha gyorsabban is, állandó előzésekkel, ráadásul sokat autóztunk magashegységben, 2100-2900 méteres magasságig felkaptatva és visszaereszkedve.
Négy liter alá vihető közúton a hátul hajtó CX-60 dízel fogyasztása
Részben saját örömre nyomtuk a gázt, részben azért, hogy sötétedés előtt célba érjünk. Az alkony közel sem elég motiváló a helyieknek, hogy zömmel koros és viharvert autóikon beüzemeljék a mécseseket. Nappal pláne nem használják a tompított fényt, csak azokon a modernebb, 10-15 évnél fiatalabb autókon látni a menetfényt, ahol ez gyári megoldás.
470 Ft körül a gázolaj, 550 a benzin literje
Megnyugtató a dízelmotoros Mazda CX-60 hatótávolsága. A konnektorról tölthető akkus hibrid közel sem tehet meg ekkora távokat, a dízel viszont elfut 750-950 kilométert, pedig mindössze 58 literes a tankja.
Nemcsak biztonsági és kényelmi szempont a hatótávolság, ebben az országban négyből négy töltőállomáson rázta fejét a kutas arra a kérdésre, hogy elfogad-e bankkártyát. Mi tankoltunk dirhámért és eurót is elfogadnak 9-10 dirhám/eurós árfolyamon, de aki az okosórájával vagy a telefonjával szokott fizetni, készüljön fel a bankjegyek és érmék beüzemelésére.
Végül a csapat elautózott tankolni a környék legnagyobb településére egy Total-töltőállomásra, hogy a sivatag kapujának is hívott Ourzazate oázisvárosban bankkártyával fizethessünk az üzemanyagért. A benzin jóval többe kerül az átszámítva 13 dirhám vagy 470 Ft/liter körüli gázolajnál, literenként 550 forint körül mozog az ára.
A helyi jövedelmekhez képest ez nagyon nagy érvágás, nem meglepő, hogy egy pickup platóján tíznél többen is összezsúfolódnak, plusz a fülkében utazók. A települések közötti közlekedésben létfontosságúak a púposra tömött, tetőcsomagtartós iránytaxik. A hősi kombik, az S123-as Mercedesek vagy az 504 és 505 Familiale Peugeot-k kikoptak az utakról, helyüket főleg Dacia Lodgyk vették át a személyfuvarozásban.
Digitális detox az Atlaszban
Nagyon sok fut a régi csőrös Ford Transit kisbuszokból, népszerűek a Kangoo-k, Doblók, főleg dízelmotorral, tehát a nagy szállítókapacitású, hasznos autók, amelyek javítása egyszerűen megoldható. A helyiek zöme robogón közlekedik, számomra hajmeresztő módon kockáztatva Allah kezébe adott életüket. A B-kategóriás jogosítvány megszerzése nagyjából 150 ezer forintnyi kiadás, az autó máskülönben is drága jószág, ezért utaznak négyfős családok is együtt a kismotoron.
Digitális detoxilásra is jó az Atlasz-túra, mert nagyon sok helyen nincs térerő sem, nemhogy működőképes mobilnet. Ide utazva tényleg érdemes mobilhálózat nélkül is működő navigációról gondoskodni, offline térképeket letölteni a telefonra.
A telefonokat a kartámasz alatti méretes rakodóhelyben két USB-C töltő tarthatja életben, hátul a légrostélyok alatt is van belőlük kettő. A hűtőláda a csomagtéri 12 voltos csatlakozóról működött, így a 230 voltos, rendes süllyesztett konnektor szabadon maradt a hátsó utasok levegőkilépői alatt.
Jelen van a földrengés
Sok helyen találkoztunk a tavalyi földrengés nyomaival. A pusztítás szívszorító, a sokszor faágakkal szilárdított agyaggal borított, sártéglákból épült házak összeomlása miatt rengetegen laknak konténerekben és sátrakban jelenleg is. Tiszteletre méltó az az emberi tartás, amivel a menhelyekről iskolába indítják a gyerekeket, tiszta ruhában, a kislányokat pörgős szoknyában, gondosan befont hajjal.
Egy középosztálybeli magyar szemével borzalmas a szegénység, amiről a helyiek egész mást gondolhatnak. A mentalitásban nagyon erős a vendégszeretet, annak a megosztása, amink van. Hamza szerint, aki a bennünket segítő arab helyi erő, angolul local fixer volt, csak az a szegény, akinek nincs mit megosztania másokkal és amíg van, addig a marokkóiak nem érzik szegénynek magukat.
Ő mesélt arról is, hogy a kopárságot megtörő oázisok egy része csak tavaly óta létezik, amikor a földmozgásoktól új források fakadtak az Atlaszban.
Itt gyorsan megérted, miért bűn és jóvátehetetlen vétek a vízpazarlás. A folyómedrek menti zöldellő növénysávokhoz képest felmérhetetlenül nagyok a kopár, száraz területek, ahol még a szinte bármit lelegelő kecskék is alig találnak elegendő táplálékot.
Kecskebogyóból kincset érő argánolaj
Fontosak a kecskék az ország egyik fő exportcikke, az argánolaj előállításában is. Az argánolaj üvegcsékben is megvásárolható, de zömmel a kozmetikai iparban hasznosul alapanyagként. Az argánbogyókat a fáról boldogan lelegelik a kecskék, a bélcsatornájukon károsodás nélkül átjutnak a magok, miközben héjuk meglágyul. Így könnyebb kisajtolni belőlük az értékes olajat, ha nem vagytok restek kecskebogyókkal foglalatoskodni.
Errefelé az embereknek és a haszonállatoknak is nagyon nehéz a sora. Itt nincs állami szociális háló, nincs európai értelemben vett nyugdíjrendszer, az Atlaszban az embereknek is harc a létfenntartás az egyre forrósodó bolygón. Az volt az érzésem, hogy az állatjólét fogalmát itt kevesen tudnák értelmezni. A nagyobb piacokon furulyaszóra táncoltatott kobrák méregfogának kihúzásán kár kiakadni, de a mutatványra használt kígyók szája sokszor be van varrva, ami lassú éhhalálra ítéli az állatot.
Óvakodj a skorpióktól!
Marokkóban előfordul jónéhány a legmérgezőbb afrikai állatok közül. A mór skorpiónak fordítható Scorpion Maurus marásáról évente 30 ezer esetet jegyez fel a statisztika, átlagosan négy százalékos halálozási rátával.
A sivatagi sátorban lévő szálláson reggel jó alaposan odaütögettem a cipőmet a földhöz, hogy ne lepjen meg skorpió és az sem butaság, ha a dorkódat fejjel lefelé fordítva teszed le éjszakára. A sivatagban kevéssé bölcs dolog köveket felfordítgatni és megriasztani az éjjeli állatot. A farka végén lévő tüskéből méreganyagot kibocsájtó ízeltlábút UV-lámpa fényében lehet észlelni sötétben, mert a páncéljában fluoreszkáló anyagok vannak.
Jóllehet Gibraltár híres a sziklákon rohangáló barbár makákóról, ez a farok nélküli majomfaj eredetileg Marokkóban őshonos az Atlasz- és a Rif-hegységben. A közvélekedés szerint Gibraltár addig lesz Nagy-Britanniáé, amíg ott majmok vannak, ezért 1942-ben, amikor már csak hét barbár makákó maradt Gibraltárban a korabeli adatok szerint, személyesen Winston Churchill rendelte el az állomány pótlását Marokkóból.
Casablanca, Marrákes vagy Agadir, az Atlanti-óceán partján fekvő üdülőhely itthon is jól ismert turisztikai célpont Marokkón belül, de aki hajlandó kicsit kihajolni a komfortzónájából, a Magas-Atlaszban csodákat láthat, folyamatosan szelfiző pojácák és ázsiai turistahordák nélkül.