Szokás szerint idén is húsvétkor indult a hajózási szezon a Balatonon, de a 2024-es egy kicsit más lesz, mint az előzők voltak. Hivatalosan is szolgálatba állnak a tavaly nyáron, kisebb logisztikai bravúr és pár centiméternyi vízszintcsökkenés után a Balatonra megérkezett új hajók, amelyek érkezésük óta már jó néhány munkaórán is túl vannak. A hírek viszont csak az újonnan érkezett két új kompról és két katamaránról szólnak. De mi van a régiekkel? Azok nyugdíjba mennek? Leselejtezik őket? Ezt derítettük ki nemrég Szántódon, és persze azt is, mi a különbség a régi és az új komp között.
Bánatos, esős időben érkezem meg a szántódi révhez, ahol az osztónyelv két oldalán egymás mellett áll a 60 éves, régi és a friss, ropogós új komp. A kifejezetten kellemetlen idő ellenére is tekintélyes hosszúságú autósor várja, hogy nyíljon a kapu, felhajthassanak a kompra, majd pár perces utazás után Tihanyban folytathassák útjukat. Leparkolok, és már érkezik is Kárász István gépüzemvezető, aki amellett, hogy éveken keresztül hajók műszaki ellenőrzésével, átvételével foglalkozott, még az autókhoz is ért.
Olyannyira, hogy a balatoni hajózás mellett használt autók műszaki vizsgálatával is foglalkozik, így aki nem akar zsákbamacska-autót venni, vagy csak szeretne képben lenni az autója műszaki állapotával, az hozzá fordul. Ha ilyen problémád van, itt találod az elérhetőségét. Viszont mi most a kompok miatt vagyunk itt, ezért – miután megfejtjük, hogy az éppen nálam lévő Citroën C4 tesztautó 1,2-es motorja már láncos, így nem kell tőle félni – felmegyünk a kompra. A Kossuth névre hallgató öreggel kezdünk.
Több oka is van a választásnak, az egyik, hogy ezen tisztességesen felszerelt, berendezett, tágas lakótér is található, itt kényelmesen lehet kávé mellett jegyzetelni, egész otthonos környezetben. Amire nagy szükség van, hiszen a négyfős személyzet a hajón tölti szinte az egész munkanapját.
A Kossuth 1964-ben a Balatonfüredi hajógyárban épült, akkor még valamivel rövidebb testhosszal és középhidas kivitelben. A forgalom növekedése miatt valamikor a 80-as években Z alakban szétvágták a hajót és betoldottak egy hatméteres szakaszt, majd újra összehegesztették. Közben a felépítmény is változott, féloldalassá alakították, így a korábbinál magasabb járművek is gond nélkül elférnek rajta.
A BAHART honlapja szerint a 80-as években történt felújítás költségeinek egy részét a honvédség állta, amiért cserébe a kocsipálya alatti rész a korábbinál sűrűbb, nagyobb teherbírású bordázatot kapott, hogy a komp nehezebb harcjárműveket, akár tankot is szállíthasson a Balaton két partja között.
Van viszont egy sokkal izgalmasabb szuperképessége is a régi, 41,24 méteres, 130 tonna teherbírású kompnak, mégpedig a Voith-Schneider hajtómű. Ebből kettő található a kompon, a hajótest két ellentétes sarkában. Ez a hajtómű egy varázslat, nagyjából olyan, mintha egy tárcsáról repülőgépszárnyak lógnának bele függőlegesen a vízbe, amelyek a tárcsára rögzítve forognak körbe, és forgás közben folyamatosan változtatható az állásszögük.
Ha nem érdekel a műszaki rész, akkor inkább nézd meg, mire képes ez a hajtómű egy magát Ken Blocknak képzelő hajóssal:
Ez a világ egyik legprecízebb hajtása, ami egyszerre végzi a hajtást és az irányváltoztatást is, nem véletlen, hogy többek között tengeri olajfúró platformok pozicionálásához is ilyet használnak. Pillanatok alatt reagál a parancsra, és azonnal, bármilyen irányba képes elmozdítani a hajót, vagy éppen GPS-szel megtámogatva centiméter pontosan egy helyben tartani. Viszont menet közben nem igazán hatékony, így olyan helyeken érdemes használni, ahol nem kell sokat haladni, ellenben fontos a pontos manőverezés. A komp pedig pont ilyen.
Nem is volt könnyű beszerezni a modern hajtásrendszert a 60-as években, nyugatról, valutáért kellett megvenni, amire a pártvezetés legfelsőbb szintjéről is kellett engedély. A balatoni hajózás viszont már akkor is kiemelten fontos volt, megérte a komoly befektetést, így meglett a Voith-Schneider hajtás is a komphoz.
Mivel a kompoknak nincs eleje, hátulja, nem is fordulnak meg munka közben, csak ingáznak a két part között, így teljesen egyforma a hajó két vége. A hajtás is szimmetrikus, két különálló főgép hajtja a propellereket, irányváltón és kardános kapcsolaton keresztül. Persze ezek már nem az eredeti Láng-motorok – amiket először SKL motorokra cseréltek –, a legutolsó felújításkor modern, 300 lóerős Caterpillar dízelmotorok kerültek a géptérbe, amelyekkel 10-12 km/órás utazósebességgel közlekednek.
A teljesen felújított, hőszigetelt ablakokkal, légkondival felszerelt hajó gyomrában az utasok elől elzárt üzemi területen, részben a vízvonal alatt egy külön világ található. Szobákkal, ágyakkal, közös térrel, felszerelt konyhával és persze fürdőszobával. Megdöbbentő mennyi hely van itt a fő- és segédgépek, generátorok, szivattyúk, üzemanyag és fekáliatartály, műhely, és raktár mellett.
Autóval a kompon
Bár jellemzően tapasztalt kompozók utaznak Szántód és Tihany között, akik már rutinosan hajtanak fel a kompra, azért szezonban rengeteg az alkalmi utas is. Felhajtásnál nincsenek magukra hagyva a sofőrök, a személyzet irányítja, mikor, melyik autó hova álljon. Értelemszerűen a nagyobb, nehezebb járművek kerülnek középre, illetve az is fontos szempont, hogy kötési pontokat lássa a hajóvezető. Extrém szeles időben – főleg a hosszan kifutó nyugati szél okoz gondot – buszt nem szállítanak, de a szemből jövő északi szél kevésbé problémás. Ennek ellenére évente pár olyan alkalom is előfordul, amikor kimarad egy-egy járat a különösen rossz időjárás miatt.
A Balatonon nem kell kiszállni a kompon utazó járműből – elég szellősen állnak az autók ahhoz, hogy ki lehessen nyitni az ajtókat menet közben is –, de érdemes inkább nézelődni a nagyjából 10 perces úton, mint a kocsiban gubbasztani. Ami még fontos: akár tél van, akár nyár, illik leállítani a motort. A személyzet egész nap az autók között dolgozik, nem biztos, hogy szívesen szívják a kipufogógázt.
Minden tekintetben más a két új, 45 méter hosszú, 11 méter széles komp, amelyek lényegében dízel-elektromos hibridek, és 24 járművet, 30 kerékpárt és 120 személyt képesek egyszerre szállítani. A hatalmas, tiszta – a szárazföldi Euro6-os károsanyag-kibocsátásnak megfelelő emissziójú – dízelmotor ezekben generátorhoz kapcsolva áramot termel, ami a hajó négy sarkában lévő elektromos hajtású, 360 fokban körbeforgatható kort gyűrűs hajócsavart látja el energiával.
Ezt a rendszert inkább folyami hajókon szokták használni. Bár már vannak pufferakkumulátorokkal kiegészített hibrid hajók is, ezek nem olyanok, itt a termelt elektromos energia egyenesen a hajtóművek tetején lévő, darabonként 100 kW-os villanymotorokhoz kerül.
A megoldás előnye, hogy az elektromos motorok azonnal reagálnak a parancsra, és hajtási veszteség sincs. A vezérlés a régi komp teljesen mechanikus megoldásával ellentétben szintén elektronikus, számítógép vezérel mindent, és nagyjából annyi információt, adatot mutat a kapitánynak, mint egy űrhajó. Sőt, az egész, csupa üveg vezetőállás olyan, mintha egy űrhajó lenne, millió műszer, képernyő, kamera található benne. Irányítani pedig egy magas, ide-oda tologatható, megfordítható fotelből lehet, két jelentéktelennek tűnő, apró kis pöcökkel.
Sokkal modernebb a frissen érkezett komp belseje, mindenhol légmentesen záródó ajtók választják el a helyiségeket, automata tűzoltórendszer és több kilométernyi elektromos vezeték található benne, amely a hajó minden szegletét behálózza, mindenhol szenzorok figyelik a jármű összes rezdülését. Sokkal komfortosabb az utastér is, vannak mosdók – akadálymentes is – és panorámás zárt tér is, ha elromlana az idő. Ha kell, akkor soklépcsős szűrőrendszeren átengedve akár ivóvizet is tud készíteni a Balaton vizéből.
Melyik a jobb?
Nehéz kérdés, és nem is biztos, hogy kell rá választ keresni. Az új, modern kompokon több autót tudnak szállítani és gyorsabban teszik meg a két part közötti távolságot, valamint az Euro6-os károsanyag-kibocsátásuk miatt környezetkímélőbbek is. Nem utolsósorban roppant látványosak lettek, jól mutatnak a Balatonon. A régi hajó viszont könnyebben manőverezhető, a hajótest is biztosabban tartja az egyenest, kevésbé szélérzékeny, és az oldalhidas felépítés miatt a kapitány minden sarkát közvetlenül látja.
A régiben azonnali reakció érkezik a parancsra, könnyű irányítani, míg az újakkal van némi csúszásidő, mire átfordul a csavar. Mivel az új érkezésével a régi komp sem megy nyugdíjba, mindenki eldöntheti, melyikkel is kíván átkelni a Balatonon. Legfeljebb várnia kell egy keveset, hogy befusson a kiválasztott jármű. A balatoni kompmenetrend ide kattintva érhető el.