Peking Kína fővárosa. Nem ez a legnagyobb város Kínában, mivel Shanghai belső kerületeinek lakossága majdnem 30 millió, és még plusz nagyjából 20 millió fő a külső kerületeké. Ám Pekinget csak Kínában lehet esetleg kicsinek mondani, hiszen majdnem 22 millióan élnek, ami tobb mint Magyarország lakóinak kétszerese. Éppen ezért egy olyan esemény, mint a 2024-es Pekingi Autószalon sem olyan méretű, mint mondjuk egy hungexpós rendezvény, de valójában bőven túlmutat egy nagy európai autószalonon is.
530 000 látogató volt a 2024-es cél, és ahogy átjutottam a beléptető kapu után az első épületbe, megértettem, hogy ez miként is mutat élőben. Óriási terek, hangár méretű csarnokokban berendezett többszáz négyzetméteres standok és brutális tömeg. A nemzetközi meghívottak ennek csak egy töredékét teszik ki, a Pekingi Autószalon már csak látogatók szempontjából is az európai rendezvények fénykorát mutatja most, 2024-ben.
Számtalan ismeretlen márka, a legtöbbjük teljesen új, vagy nem foglalkozott még autóval, vagy nem személyautóval, mint például a Dayun, akik most luxusautókkal tömött standot állítottak össze. Autóktól és emberektől dús színes standok közé úszom be, hogy megtaláljam a Geely-t, akik Kínába invitáltak, de már nyitás után egy órával mozdulni alig lehet.
Vadonatúj technológiákkal tömött autók állnak a standokon. Ez már nem az a korszak, amikor azt kell találgatnom, melyik gyártótól nyúlták a formaterveket. Ilyen szinte már nincs, mindenki saját formákkal dolgozik, de azért egy divat vonal azért látható. Ez baj lenne? Ha Európában nem baj, hogy lassan minden ugyanúgy néz ki, akkor szerintem Kínában sem gond, egy valami viszont feltűnően más; a legtöbb autó alacsony, szedán vagy ötajtós kupétetős csapotthátú, akkor is, ha tisztán elektromos.
Egy-két ismert európai gyártó mellett, mint a BMW vagy a Mercedes-Benz, amerikaiak bukkannak fel, mint a Ford, a Cadillac és a Buick. Utóbbi már messze nem az, amire gondolnál, néhány modell ugyan Amerikába is eljut, de jelentős modellkínálattal Kínában dolgoznak. 1,4 millió autót adnak el évente, aminek 80%-a a kínai piacon megy el.
Ilyen számokra kell gondolni, amikor egy Kínai gyártó eladásairól beszélünk. A legnagyobb, a SAIC Motor tavaly 5,02 millió autót értékesített, hozzájuk tartozik az MG, a Roewe, a Maxus, de a SAIC-GM is, vagyis a helyi Chevrolet, a Buick és a Cadillac is. Szóval ezek a gyártók bizony jelentősek, eladás, bevétel és már technológia szintjén is, sokkal inkább, mint az európai gyártók.
Kigyűjtöttük nektek a legérdekesebb technológiai újdonságokat, amiket bemutattak Kínában:
2000 kilométeres hatótáv, AI technológia – Geely
Kína autóiparát négy nagy állami kézben lévő gyártó óriás uralja, utánuk azonban a legnagyobb a Geely, ami már privát kézben lévő gyártó és csoport. Gyártó, mivel a Geely márkanév alatt is készülnek autók, csoport, mivel a tulajdonos, a kínai milliárdos befektető, Li Shufu tulajdonába tartozik többek között a Volvo, a Lynk&Co, a Lotus, a Polestar, a smart és kisebb márkák, de csak említésként, a Mercedes-Benz legnagyobb privát részvényese is majdnem 10%-kal, szóval jelentős szereplő a globális piacon is.
A 2024-es autószalon saját standján több modell mellett a márka jövőjét bemutató tanulmányautó volt a sztár. A Starship egy hatalmas SUV-t vetít előre, ami, ha egyszer megérkezik, a modellkínálatban az L9 nevet viselheti, de ez még nagyon távoli ígéret. Sokkal fontosabb a technológia, amit hoz, mert az viszont kézzelfogható.
Az L jelöli a hibrid hajtású Geely-ket, és a Starship is egy konnektorról tölthető hajtásláncot rejt. Alapjai teljesen újak, a platform a Geely saját fejlesztése, melyben egyelőre nem árulták el, milyen akkumulátort használnak, de a padlólemez utascella alatti részét betölti, mint egy villanyautóban. Ehhez egy szintén házon belül fejlesztett új, kompakt, összesen 11 modult magába foglaló hajtómű egység társul, melynek átfogó hatásfoka több mint 90%-os a piac többi szereplőjéhez hasonlítva, a Geely szerint.
A hajtáslánc fő egysége egy belsőégésű benzinmotor, amiről részleteket még nem árultak el, azt azonban igen, hogy a termikus hatásfoka 46%, vagyis jobb, mint a Toyota Atkinson ciklusú motorjáé. Mindent persze ne vegyünk készpénznek, de egy ilyen hajtáslánc nem csak az európai, de lassan a japán gyártókat is vigyázzba állíthatja. Ha pedig nem lenne elég, az ígért hatótávolság tele lévő benzintankkal és fullra töltött akkumulátorral 2000 kilométer lehet.
Felépítésében is egészen egyedi a Starship, az utastérbe háromfelé nyíló ajtókon lehet bejutni. Elöl két fotel, hátul egy L alakú kanapé, középen pedig egy mozgó, autón kívül is önjárásra képes fotel figyel. Az űrkorszak nagyon betalált a Geely-nél, ez kicsit a holdra szállást idézi, az autó tetején pedig egy épp egy delta szárnyas űrsikló landol, már ami a dizájnt illeti.
Mesterséges intelligencia? Persze, hogy van! A fedélzeti asszisztens a műszerfal teljes szélességében húzódó kijelzőn várja a szóbeli utasításokat. A kijelző egy darabból készült, és nem koncepció, az E8 villanyautóban már szériában szerelik, sokkal elegánsabb megoldás, mint ugyanezt három kijelzőből megépíteni. Az AI kiegészítésként megjelenik a Starship ablakain is, a tetőbe épített 3D vetítő forog, minden ablakra vetíthet.
A futómű tölti az akkumulátort – BYD
Több modell hivatalos bemutatóját szervezte standjára a BYD, közöttük azonban egy új technológiai fejlesztés vitte a hangsúlyt; az akkumulátort menet közben, rugózással töltő futómű. A hagyományos olajjal töltött lengéscsillapítók helyett villanymotorok végzik a lengéscsillapítást kerekenként. A ki- és berugózást egyaránt ezek csillapítják, a fel-le mozgási energiát pedig árammá alakítják, amit egyenesen az autó akkumulátorába táplálnak.
10 milliszekundum alatt reagálnak a behatásokra, és a BYD szerint sokkal alaposabb csillapításra képesek, mint a hagyományos alkatrészek. Hogy mennyit tudnak visszatölteni mondjuk 100 kilométer alatt az akkumulátorba? Az attól is függ, mennyire rossz állapotú az útburkolat. Európábsn, minél keletebbre használjuk majd, vélhetően annál hasznosabb lesz, a magyar úthálózaton kimondottan sokaz termelhetnénk, ha megérkezik sorozatgyártásba is.
Szintén kiállították a nagyközönség számára is az új, olcsó elektromos modellt, a Seagullt. Ez a kisautó 68 900 kínai jüanért vihető haza, ami átszámítva 3,5 millió forintnak felel meg. Ezt egyelőre kezeljük csak iránymutatásként, a magyar piacon ennél azért magasabb árral fog megérkezni egyszer, de úgy sem lehetetlen, hogy a legolcsóbb legyen majd. De nézzük, mit tud!
Kétféle akkumulátor mérettel érhető el, 30,08 kWh vagy 38,88 kWh kapacitással 305 és 405 kilométeres CLTC, vagyis kínai szabvány szerint mért hatótávval, ez egyébként nem sokban tér el az Európában alklmazott WLTP-től. Saját, az eddigi modellekben, mint a Seal U megismert Blade technológiás akkumulátora mellé szintén házon belülről érkezik az elektromos hajtóegység, mely 75 lóerős, töltése pedig 6,6 kilowattal lehetséges váltóáramról és 30/40 kilowattal egyenáramról, utóbbi az akkumulátor méretétől függ.
Sokan csak mini Lamborghininek becézik, mert a formatervekért a korábban a Lamborghininél rajzoló Wolfgang Egger a felelős jelenleg a BYD-nél. Az autó kisebb, mint a Dolphin, 2,5 méteres tengelytávolságához 3,78 méteres teljes hossz, 1715 milliméteres szélesség és 1540 milliméteres magasság társul, a súlya pedig nagyon ígéretes, 1160-1240 kilogramm.
Belső helykialakításában meglepően praktikus, apró méretei és a viszonylag magas padló ellenére hátul is elfértem, elöl pedig nem is volt kérdés. Anyaghasználatában egyszerű, sok a műanyag, de nem Dacia Spring szinten, sokkal inkább a Duster jutott eszembe, vagyis minden vállalható és a beltér illata is rendben volt a bemutató autóban.
Fang Cheng Bao Super 9
A BYD-hez tartozó, luxusmárkaként aposztrofált Fang Cheng Bao standján történt az autós szívünknek egyik legkedvesebb dolog, a Super 9 élő bemutatója is. Ezt a szupersportautót már láthattuk fotókon, de élőben egyszerűen letaglózó. Csak állsz előtte és nem hiszed el, hogy egy kínai gyártó ennyire messzire merészkedne, pedig a Super 9 hasonló formában még gyártásba is kerülhetne, nyilván valamiféle tetővel.
Formára erősen hajaz az Aston Martin V12 Speedsterre, le sem tagadhatná, de a formaterven sok az egyedi megoldás, összességében elég egyedinek is mondható. Mivel tanulmányautó, technikai jellemzőket nem árultak el róla, de nem lesz nagy meglepetés, ha tisztán elektromos hajtáslánccal, 1000 lóerős teljesítmény környékén debütálna majd a jövőben.
Felfelé nyíló ajtóival, ketté osztott utasterével és vörös kárpitozásával nagyon merész járgány. A Fang Cheng Bao pedig ezzel egy új területre léphetne, SUV modellekkel indították el a márkát, ami dizájnban teljesen elhatárolható a BYD modellektől, és egy ilyen szupersportautóval, a BYD akkumulátor- és hajtástechnológiájával a Rimac nyomába is léphetne.
A Mazda6 elektromos utódja – Changan Mazda
A legtöbb ismert gyártó nem az a Pekingi Autószalonon, mint amire először gondolnánk. A Mazda embléma alatt ebben az esetben a Changan Mazdát találjuk, ami a japán anyavállalat és a kínai Changan Automobile közös üzlete, vagyis egy olyan fúzió, amiből a kínai piac számára készülnek modellek a Changan Automobil technikai fejlesztéseivel, legalábbis egyelőre.
Az ő standjukon állt a kiállítás egyik legvonzóbb autója, a Mazda EZ-6, amit a legegyszerűbben úgy érdemes bekategorizálni, mint a Mazda6 elektromos utódja. Ez persze nem ilyen egzakt, de tény, hogy egy sportos lépcsőshátú formájú, alapvetően elektromos hajtású modellről beszélhetünk a Mazda európai típusain is használt, Kodo formanyelv legfrissebb jegyeivel, tanulmányautókra hajazó megoldásokkal, de teljes mértékben sorozatgyártásra felkészítve.
Annyira friss a modell, hogy a Pekingi Autószalonon tartották a világpremierjét, ezzel együtt pedig még a pontos technikai paraméterek sem ismertek. Az biztos, hogy hátsókerékhajtású, vagyis a hajtó villanymotort hátra építik be, és lesz belőle elektromos, valamint plug-in hibrid vagy hatótávnövelő benzinmotoros kivitel.
Azt már előre megerősítették, hogy a tisztán elektromos változat súlyelosztása 50-50%-os, vagyis a Mazda irányelve, a jinba-ittai ebben az autóban is érvényesül. 600 kilométeres hatótávolságot ígérnek, ami CLTC szerint értendő, a benzinmotoros változaté pedig 1000 kilométer lesz egy tankkal.
Luxus és csúcsfelszereltség – Dayun Yuanhang
Tagadhatatlanul igaz a kínai autópiacra, hogy a vásárlók igénylik a fényűzést. Messze nem úgy, mint ahogy azt az európai autóipar beállítja, az óriási króm és világító hűtőmaszkok helyett a valódi luxus dívik az autókban. Akkor is, ha az a gyártó, pontosabban márka frissen érkezett a piacra, mint a Yuanhang.
Nem a nulláról indulnak, a Dayun csoportot a 80-as évek végén alapították, ám egészen 2023 végéig csak teherautók, nyerges vontatók és motorok gyártásával foglalkoztak. Tavaly indították a csoport luxusautó márkáját, a Yuanhangot, ami egyből két modellel startol el a Kínában. Az Y6 sportos szedán és a H8 SUV technikailag azonos, 88,4, 100 vagy személyautóban eddig a legnagyobb, amiről hallottunk, 150 kilowattórás akkumulátorral lesznek elérhetőek. Utóbbival több mint 1000 kilométeres a valós hatótáv a gyártó szerint, ennyiből már simán ki is jöhet.
A 340 vagy két motorral 680 lóerős autók fontosabb részleteit azonban a beltérben érdemes keresni, tökéletesen tükrözik a kínai piac ízlésvilágát. Csúcstechnológia, nem lehet más, a majdnem 18 colos központi álló képernyő mögött egy harmadik generációs Qualcomm Snapdragon 8155 processzor vezérli a fedélzeti rendszert, az ahhoz tartozó 10,3 colos digitális műszeregységet és a 70 colos képátlót vetítő, virtuális valósággal kiegészített head-up displayt.
Felfelé nyíló első ajtói mögött magas minőségű bőrkárpitozású, hűtött, fűtött, motoros mozgatású masszázs-funkciós ülések fogadják az utasokat. Elöl és hátul is kettő-kettő telefon töltőpaddal, 256 színű hangulatvilágítással és üvegtetővel szerelik a szedánt és az SUV-t is, a cseresznye a tejszínhab tetején pedig a 27 hangszórós csúcsminőségű hifi rendszer.
Ilyen felszereltséggel, egy európai elektromos modell 60-70 milliós árcédulát viselne, de átszámítva egy Yuanhang Y6 szedán 17-27 millió forint közötti árcédulát visel Kínában. Összehasonlításként ugyanitt a BMW i7 közel 1 millió jüanról, vagyis úgy 50 millió forintról startol. Az anyaghasználat minőségét persze összehasonlítani nem egyszerű ebben az esetben, de talán így is érzékelhető a szakadék egy ismert csúcs termék és egy ismeretlen csúcstermék között.
Volt esélyünk belelátni a kínai autóipar csúcsába Pekingben, és egyértelmű, amit ma tudnak a kínai gyártók, az minimum egy lapon említhető a legtöbb európai gyártóval. Már nincsenek kínos megoldások, piacokat idéző szagú utasterek, béna kijelzők, grafikák és feltűnően másolt formatervek. Vannak viszont magas felszereltségű luxusautók, csúcsottechnológia és nagyon ígéretes sportautóik. Egy biztos, a legtöbb kínai modell alaposan felkavarhatná az európai modellkínálatot, és nagy részét szívesen ki is próbálnánk.