Időről időre a múltba révedünk, hogy hozzunk nektek híreket egy, két három évtized távlatából. Itt a legfrissebb összeállításunk. Bő három évtizede brutális változást hozott Albániában a sztálinista rendszer bukása, az autózás szinte szabályok nélkül indult el, húsz éve is probléma volt Budapesten a diplomata rendszámokkal, tíz éve pedig pont egymillióért vettek autót a magyarok, ami még ma is népszerű ársáv a használt piacon.
1994 – Albániát elöntötték az autók
Két éve még nagyon csendesek voltak Albániában az utcák, csupán a kerékpárosok nyögéseit lehetett hallani, akik pedáloztak valahova. Az anyósülés fogalma ismeretlen volt, mert a magántulajudonú gépkocsi a fehér hollónál is ritkábbnak számított: egy se volt belőle. Albánia sztálinista rendszere törvénnyel tiltotta az autóbirtoklást.
Mostanra a helyzet nagyon megváltozott, idén júniusban már több mint százezer autó volt magánkézben. Vezetőiknek azonban nagyon óvatosan kell(ene) hajtaniuk, mivel Albánia városainak utcáin a legvegyesebb közlekedési eszközök fordulnak elő tömegével. A kerékpár természetesen még mindig éllovasnak és családi „tömegközlekedési” eszköznek számít. A szénától púpos szekereket általában szamár húzza, az autókat pedig sok gyalogos tolja.
Persze nem mindegyiket, de azért elég sokat, mivel az importált autók nagy része olyan, amilyet Európa más vidékein senki sem venne meg, és az albán utcaképhez hozzátartozik a kalákás betolás. Akár a méhek királynőjüket, úgy segítik az autót elindulni a gyalogosok.
Tiranai életkép a 90-es évekből, Fotó: Melde Bildagenturullstein bild via Getty Images)
Utóbbiaknak saját felelősségükre kell átkelniük az utca túloldalára, mert ha egy autó egyszer beindul, vezetője nem szívesen áll meg vele. A közlekedési szabályok még koránt sincsenek az albánok „vérében” a rendőrség sem áll a helyzet magaslatán, hiszen évtizedeken át összesen két ezer személyautó közlekedett az országban. A rendőrök ugyan szorgalmasan sípolnak, de ennek akkora fegyelmező hatása van, mint a rigófüttynek.
Albániában nem csupán a városi közlekedés nagy kaland minden résztvevő számára, hanem a gépkocsivásárlás is. Utóbbi legfőbb izgalmát az adja, hogy nem tudni biztosan, lopott-e a kocsi, vagy sem. Akadt olyan tulajdonos, aki azt hitte, hogy nem, és Olaszországba vitte át javíttatni az autót. Ott aztán magyarázhatta a rendőrségnek jóhiszeműségét, ám példátlan sikerrel tette. Az autót végül is megtarthatta. Amit persze elsősorban a kocsi állapotának köszönhetett.
2004 – Gigantikus parkolási bírság diplomata rendszámokkal
Több mint ötvenmillió forint be nem fizetett parkolási díjjal tartoznak a Magyarországra akkreditált külföldi diplomáciai testület tagjai a fővárosi közterületi parkolási társaságnak – mondta a külügyi szóvivő keddi budapesti tájékoztatóján, Budapesten.
„A Külügyminisztérium álláspontja szerint a diplomáciai mentesség a parkolási díjak nem fizetésére nem terjed ki, ezért a parkolási társaságnak minden jogalapja megvan peres úton behajtani a tartozásokat” – jelentette ki Polgár Viktor.
Közölte: a tárca hétfőn jegyzéket intézett minden magyarországi külképviselethez, amelyben felkérte azokat, hogy tegyenek eleget fizetési kötelezettségüknek. „Jogszabály-módosítást kezdeményezünk annak érdekében, hogy a notórius bliccelő diplomaták forgalmi engedélyét be lehessen vonni” – mondta Polgár Viktor.
Közölte: 70-80 ország diplomatáját, tehát a DT, CK vagy HC rendszámú autókat vezetők tekintélyes részét érinti a tartozási ügy. A legnagyobb tartozás meghaladja a 4,5 millió forintot. A Külügyminisztérium tudomása szerint mintegy 70 darab olyan DT, CK vagy HC rendszámú kocsi közlekedik az országban, amelynek rendszámát hivatalosan sohasem adták ki, így valószínűsíthető, hogy ezek hamis rendszámok – mondta Polgár Viktor.
A probléma 2018-ban ugyanúgy fennállt, a diplomata rendszámos autókkal elkövetett szabálytalanságokról ebben a cikkben írtunk:
2014 – A vevők egymillióért vesznek használt autót
Budapest, 2014. szeptember 23., kedd (MTI) – A használtautó értékesítéssel foglalkozó AAA Auto Csoport tapasztalata szerint a vevők többsége 800 ezer és egymillió forint közötti áron vásárol autót, a cég fóti telephelyén eddig megfordult használt autók átlagára 1,674 millió forint volt.
A csoport áprilistól, magyarországi működésének megkezdésétől augusztus végéig 1170 járművet adott el, az autók 14 százaléka Opel, 12 százaléka Ford, 11 százaléka Suzuki márkájú volt – közölte a társaság az MTI-vel hétfőn.
A tájékoztatás szerint a drágább, 2 millió forint feletti áron kínált autók is népszerűek: a telephelyen értékesített autók 25 százaléka ebbe a kategóriába sorolható, köszönhetően az alacsony, 50 ezer kilométer alatti futásteljesítményüknek. A magyarországi használtautó-vásárlók 37 százaléka leginkább a 100-150 ezer kilométert megtett autókat keresi – írták.
A vevők kétharmada benzines autót keres, dízelest csupán a vásárlók egyharmada választott.
Az eladott használt autók színét illetően a magyar vásárlók körében a legnépszerűbb a szürke, az idáig értékesített autók 30 százaléka volt ilyen, a második legkedveltebb a kék 16 százalékkal, míg feketét a vevők 15 százaléka választott.
A csoport 22 éve működik és 34 telephelyet számláló hálózattal rendelkezik Csehország, Szlovákia, Oroszország és Magyarország piacain. Tavaly a csoport auditált árbevétele 379 millió euró volt, 2013-ban összesen 56 648 gépkocsit értékesített, ebből 38 297-et Csehországban, 15 896-ot Szlovákiában és 2 455-öt Oroszországban. A vállalat közel 43 ezer autót értékesített 2014 első 8 hónapjában.
