2019/2144: legtöbbünk aligha az Európai Unió jogszabályaival kel és fekszik, de az Európai Parlament és a Tanács 2019/2144 számú rendeletét mégis jó ismernetek, ha autóval jártok. A 2019. november 27-én elfogadott jogszabály rendelkezik ugyanis több biztonsági berendezés kötelezővé tételéről, közöttük az eseményadat-rögzítő bevezetésérő, az autós feketedobozról. Az előírás szerint 2024. július 7-étől meg kell tagadni azoknak az autóknak a forgalomba helyezését, amelyek nem rendelkeznek az alábbi fejlett járműrendszerekkel:
a) intelligens sebességszabályozó;
b) indításgátló alkoholszonda előkészítése;
c) a járművezető fáradékonyságát és figyelmét érzékelő figyelmeztető rendszer;
d) a járművezető figyelmetlenségét érzékelő fejlett figyelmeztető rendszer;
e) vészfékjelzés;
f) tolatóradar; és
g) eseményadat-rögzítő.
Fontossága miatt a Vezessen többször is foglalkoztunk a témával, ami az olvasottsági adatok szerint sokatok érdeklődését felkeltette. Az alábbi cikkünkben lévő szavazásokban tízezerszám mondtatok véleményt a tervezett eszközök vélt hasznosságáról vagy haszontalanságáról.
Ezúttal kiemelten az autós feketedobozzal foglalkozunk, amiről az említett jogszabály az alábbiakat mondja. „Az eseményadat-rögzítő bevezetése, amely egy sor fontos anonimizált járműadatot tárol röviddel az ütközés előtt, alatt és közvetlenül az után (amelyet például egy légzsák kinyílása aktivál), illetve ezzel párhuzamosan az adatok körére, pontosságára, felbontására, gyűjtésére, tárolására és visszakereshetőségére vonatkozó követelmények bevezetése igen jelentős előrelépés abból a szempontból, hogy a balesetekkel kapcsolatban pontosabb, részletesebb adatok álljanak rendelkezésre.
Ezért elő kell írni minden gépjármű ilyen adatrögzítőkkel való felszerelését. Az említett adatrögzítőknek képesnek kell lenniük úgy rögzíteni és tárolni az adatokat, hogy azokat csak a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos elemzések elvégzéséhez és konkrét intézkedések hatékonyságának értékeléséhez tudják a tagállamok felhasználni, anélkül, hogy lehetőségük lenne egy adott jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának a tárolt adatok alapján való azonosítására.”
Más, mint a repülőgépeké
A repülőgépek lezuhanását, óceánba esését is átvészelő repülős fekete dobozzal szemben az autós adatrögzítőnek nem kell tűznek, nagy víznyomásnak és brutális ütéseknek ellenállnia. A Dekra cikke a különbségek kapcsán rámutat arra, hogy az autós feketedoboz nem rögzít beszélgetéseket az utastérből, mert a közforgalmi repülőgépek valamilyen szinten tömegközlekedési eszközök, így ezekre egészen más adatvédelmi szabályok vonatkoznak, mint egy magánszemély autójára. Ami mégis közös bennük, az a fő cél a használatukkal: pontosabban rekonstruálhatóvá és megérthetővé tenni a balesetek körülményeit, lefolyását. Ez világszerte annyira fontos célkitűzés, hogy az elmúlt két évtizedben az autós adatrögzítő készülékek szabályozását a világ legnagyobb autós erőterei közül Japán, Dél-Korea, az Egyesült Államok és Kína is megteremtette valamilyen formában.
A repülésből ismerjük a feketedobozt
Idén 70 éves a repülőkben szolgáló baleseti adatrögzítő vagy feketedoboz, amit annak ellenére hívunk feketének, hogy a könnyebb fellelés érdekében inkább narancssárga, illetve piros. A biztonsági eszköz kifejlesztője az ausztrál David Warren volt, aki az ausztrál védelmi minisztérium légi közlekedési kutatójaként dolgozott és eredetileg üzemanyagtankokat konstruált.
Amikor tagja lett két repülőgép-szerencsétlenség okait vizsgáló bizottságnak, akkor jött rá, hogy szükség volna ez eszközre a pilótafülkében elhangzó beszélgetés rögzítésére a légikatasztrófák okainak, körülményeinek feltárásához. Ő fejlesztette ki az első fekete doboz prototípusát, amelyben a brit légi közlekedési hatóság látott fantáziát.
Ausztrália volt az első állam, ahol kötelezővé vált a repülőgépek felszerelése az adatrögzítő készülékkel, az ausztrál példát hamarosan követték más országok is. A hajózó légiszemélyzet nem minden tagja fogadta örömmel a biztonsági eszközt. Kezdetben azt hangoztatta az ausztrál pilóta-szakszervezet, hogy az adatrögzítő készülékkel az Orwell művéből ismert Nagy testvér költözik be a gépre, és nem hajlandóak a fedélzeti spiclivel repülni. A kedélyek hamar lenyugodtak, a feketedoboz gyorsan a repülésbiztonság javításának lényegi eszközévé vált.
Mi indítja az adatok eltárolását?
Angolul a készülék neve Event Data Recorder, tehát eseményadat-rögzítő, ami arra utal, hogy az adatok felvétele állandó ugyan, de eltárolásuk nem folyamatos. Az adatok állandó gyűjtése és felülírása helyett a rendszer akkor vált rögzítésre, ha 15 századmásodpercen belül 8 km/óránál nagyobb sebességváltozást érzékel hossz- vagy oldalirányba.
Szabványos csatlakozón keresztül olvashatók ki az adatok, nem továbbítja őket az autó mobilneten
Ha például egészen kis sebességgel nekitolatunk a garázs falának, amit a lökhárítóknak nyom nélkül kell elviselniük, ezt az eseményt nem fogja eltárolni a kis sebességkülönbség miatt. Ha a 150 ezredmásodpercen belül 8 km/óránál nagyobb a sebességváltozás, tehát jelentősebb gyorsulást érzékel a gép, elmenti a legutóbb rögzített adatokat.
Kormányszög, gázállás, övhasználat
Tárolja a motor fordulatszámát, a kormányszöget, a blokkolásgátló és a menetstabilizáló paramétereit, aktiváltságát, valamint a fék-, illetve a gázpedál állását. Az adatrögzítő azt is elmenti, hogy a vezető és az utasok bekapcsolták-e a biztonsági övet, feljegyzi a légzsákok nyitását és az övfeszítők aktiválását.
Rögzíti a feketedoboz az ESP kikapcsolt vagy aktivált állását, de nem adhatja tovább az adatot a kötelező felelősségbiztosítódnak
Mivel a tárolandó adatok jelentős része összefut a légzsákvezérlőben, a fedélzeti adatrögzítő berendezést is érdemes ebben a vezérlőben elhelyezni. Bár a modern autók gyakorlatilag állandó mobilnetes kapcsolatban vannak a külvilággal, az autós fekete doboz adatai nem továbbíthatók online kapcsolattal, kiolvasásukra fizikai eszköz szolgál.
Egyszerűbben hozzáférhetők az adatok
Fontos megjegyezni, hogy a kinyerhető adatok köre eddig is hozzáférhető lehetett a szakemberek számára, ha például a rendőrségi, bírósági eljárásban szükség volt rájuk egy bonyolultabb baleset körülményeinek feltárásához. Ehhez azonban az érintettek akkor is rá voltak utalva az autó gyártójának együttműködésére, ha a jármű tulajdonosa ehhez hozzájárult.
A 2024. július hetedikétől minden újként forgalomba helyezett személyautóban kötelezővé tett fejlesztéssel az európai balesetelemzői szakma szabványosított megoldást kap az ütközések, balesetek adatainak vizsgálatához. Ezzel az előírással Brüsszel mindnyájunk javára megteremti az egységes jogi hátteret és technikai feltételeket a balesetek elemzéséhez.
Persze a nyers adatok önmagukban nem elegendőek a balesetek körülményeinek megállapításához, pontosításához, inkább többletlehetőség az eddigiek mellé a balesetek elemzéséhez. Az autós feketedoboz adatainak értékeléséhez tudni kell azt is, milyen körülmények között születtek. Elég arra gondolnotok, hogy egy felborult autóban a sebességjel a levegőben pörgő kerékkel megtévesztő lehet. Régi olvasóink emlékezhetnek tesztünkre, amikor 270-et mutatott Magyarországon egy Opel Insignia OPC Unlimited kilométerórája, miközben semmilyen szabályt nem sértettünk meg: az autó állt.
Nagyon hasznos lehet az adatrögzítő autópályán bekövetkező ráfutásos balesetek rekonstruálásához, amikor egy autót több ütközés is ér. Itt nagyon fontos annak megállapítása, hogy az érintett járművek mikor és hol álltak meg, amit aztán újabb ütközés követhet.
Nem lesz szükség az autó gyártójának közreműködésére a körülményesebben de eddig is elérhető baleseti adatok kinyeréséhez, felhasználásához
Spicliskedés és megfigyelés helyett
Kínával és más elnyomó rendszerekkel szemben, ahol polgárok helyett alattvalók élnek, Európában fontos a magánszféra védelme. Épp ezért a rendelet kiköti, hogy „Az eseményadat-rögzítő nem rögzítheti és tárolhatja a jármű-azonosító szám járművet azonosító szakaszának utolsó négy számjegyét (Az alvázszám utolsó négy karakterét. A szerk.), sem más olyan információt, amely lehetővé tenné a konkrét jármű, annak tulajdonosa vagy
üzembentartója beazonosítását.”
Az is előírás, hogy „A személyes adatok, például az eseményadat-rögzítőkben a járművezetőre vonatkozóan rögzített információk vagy a járművezető fáradékonyságáról és figyelméről vagy a járművezető figyelmetlenségéről rögzített információk kezelését az uniós adatvédelmi joggal (…) összhangban kell végezni. Az eseményadat-rögzítőknek zárt láncú rendszeren kell működniük, amelyben a tárolt adatokat felülírják, és amely nem teszi lehetővé a jármű vagy az üzembentartó azonosítását.
Ezen túlmenően a járművezető fáradékonyságát és figyelmét érzékelő fejlett figyelmeztető rendszerek, valamint a járművezető figyelmetlenségét érzékelő fejlett figyelmeztető rendszerek nem rögzíthetnek folyamatosan vagy nem őrizhetnek meg semmilyen olyan egyéb adatot, amelyre már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték a zárt láncú rendszeren belül.”
Használt autókban nem lesz kötelező az autós feketedoboz, az eseményadat-rögzítés
Követelmény az is, hogy az eseményadat-rögzítőkkel összegyűjtött adatokat anonimizálják és védjék a manipulációval és a visszaéléssel szemben. A jogszabály egyértelműsíti az adatok felhasználásának céljait és korlátait is: a gyűjtött adatok „rendelkezésre bocsáthatók a nemzeti hatóságok számára az uniós vagy a nemzeti jog alapján kizárólag baleseti kutatás és elemzés céljára (…) egy szabványosított interfészen keresztül”.
Használt autókhoz nem lesz kötelező
Fontos megjegyezni, hogy csak az újonnan forgalomba helyezett autókra vonatkozik az előírás, a használt autókat nem érinti a körülbelül 4 milliós hazai járműállományból. Épp emiatt az autós feketedobozok elterjedése is sok időt vesz igénybe a Magyarországon évente forgalomba helyezett 100-150 ezer új autó alapján. Az eseményadat-rögzítők elterjedése lassú lehet ugyan, de hozzájárulhat az autók biztonságosabbá válásához, a tragédiák számának csökkenéséhez, hogy aki elindult szeretteihez, az épségben meg is érkezzék hozzájuk.
