Csodálatos fordulat a Tesla-gyilkos pesti kátyú ügyében

„A zebránál várakozók jöttek oda szólni, hogy valami letört és lerepült a kerékről a csattanás után” –kezdi történetét László, aki május 26-án egy gyereknapi rendezvényről tartott haza a feleségével és két kislányával. A Péceli úton haladva értek a Szabadság sugárúthoz, a kereszteződés sajátossága, hogy 5 méterre egymástól két lámpa van, közte buszmegálló, gyalogátkelő.

„Figyelni kell a buszra is, és a kanyarodókra is. A lámpához gurultam, épp zöldre váltott mindkettő, így haladtam tovább mérsékelt sebességgel. Szerintem valahol 40 körül mehettem (de lehet, hogy még annyival se), amikor hatalmasat csattant az első kerék, majd a hátsó is. A kátyú pont a jobb nyomvonalon volt, amit nem vettem észre.”

A két hónapos Teslán 21-es, peremes felnik vannak, ezért László azt mondja, elővigyázatosságból vett rá műanyag peremvédőket az autó átvételekor. „A csattanás akkora volt, hogy azt hittem kuka a két felni.” Félreállt, akkor szóltak neki a járókelők, hogy lerepült valami az autóról. A hátsó kerékről szállt el a peremvédő, az elsőn megrepedt, az másnap menet közben tört ketté, és csak a fele maradt fent.

Mit tesz ilyenkor az autós?

Rengetegszer leírtuk már, szerencsére László pontosan tudta: azonnal rendőrt hívott és fotózott. „Elmondta a rendőr, hogy melyik út melyik útkezelőhöz tartozik, felvett egy igazolást, megjelölte a kátyút és elmondta, abból a szempontból szerencsém van, hogy nincs úthibát jelző tábla. Így a kátyúkár a Budapest Közút (BK) felelőssége” – meséli az egyenruhás intézkedéséről.

László még aznap bejelentette a kátyút az útkezelő oldalán („elég jól le van írva a honlapjukon”) és a kerület kátyúfigyelő portáljára is írt, plusz a bosszúság közepette jó fej volt, egy mert egy Fb-posztban is felhívta a kerületiek figyelmét arra, hogy elég nagy kátyú vadászik itt az autókra, mindenki nagyon figyeljen. „Másnap rám írt egy kerületi lakos, hogy mondjam el a kárigény benyújtásának a menetét, mert ő defektet is kapott.”

Elmondjuk mi is. Ki kell tölteni a Budapest Közút honlapján lévő kárbejelentő űrlapot, elküldeni a személyi, a jogosítvány, a forgalmi és a biztosítási kötvény szkennelt képét, valamint a sérülésről készült fényképet. Ezután kijön a közút kárfelvevője, megnézi és lefotózza az autót.

A rendőrségi mérés szerint 10 centiméter mély volt az úthiba – de nem sokáig. Dicséretes módon a bejelentés és a Fb-poszt másnapjára kijavították.

„Az autót elvittem a Tesla szervizbe futómű-átvizsgálásra, ahol elmondták, hogy szerencsére nem lett baja. Rendeltem egy másik szett peremvédőt, aztán úgy voltam vele, hogy 40-50 ezer forintnál veszett már több is Mohácsnál. Ennyi volt a peremvédő és az átvizsgálás összege. Azért reménykedtem, hogy kifizetik, mert a rendőr is engem igazolt a tábla hiányával, illetve más is úgy nyilatkozott, hogy ilyenkor fizet a közút” – mondja László, de nem így történt.

„Június 17-én megkaptam a választ, amiben nem ismerik el a felelősségüket és a kárigényemet. Mindezek mellé olyan indoklást tettek, ami eléggé felpaprikázott.”

Mennyi kárt fizet ki a Budapest Közút évente? És mennyi forintot sérülésenként?

Mielőtt rátérünk a Lászlót felpaprikázó válaszlevélre, nézzük meg a hivatalos statisztikákat. Miután megkeresett minket, adatkérést küldtünk a Budapest Közútnak, amire gyorsan részletes számsorokat küldve reagáltak. Először is kiderült, hogy évente átlagosan 300-400 bejelentés érkezik hozzájuk, ezeknek pedig átlagban a 30-50 százalékát kifizetik.

Évente nagyságrendileg 20 millió forint körüli összeget fizetett ki a Budapest Közút 2019 és 2023 között a bejelentett és általuk elismert járműsérülésekre. Az átlagos összeg évente változott, tavaly volt a legtöbb: 130 ezer forintnál is magasabb. Az ötéves átlag járműkáronként 114 ezer forint.

Na, de mit írtak válaszként ebben az ügyben?

Elutasították a kárigényt, válaszuk lényege ebben a pár soros indoklásban benne van. „Tájékoztatjuk, hogy járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra. Gépjárműkára feltehetően vezetéstechnikai okokra vezethető vissza.”

László szerint „tehát én vagyok a balf…, hogy bele mentem, nem az a baj, hogy nem költenek kátyúzásra, vagy táblázásra. Egyébként az űrlapjukon ki kellett tölteni a látási és időjárási viszonyokat, ami jó volt, napos normál idő. Azon a főűton nem igazán van kátyú. Egyszerűen olyan volt a színezete az aszfaltnak és több mindenre is kellett ott figyelni, hogy szimplán nem vettem észre.
Amíg a rendőrrel vártunk a pirosra, hogy megjelölhesse, belehajtott még 1-2 autó” – mondja az autós.

Természetesen a jog megengedi a felülvizsgálati kérelmet, ennek a BK által előírt módja volt a másik (a „vezetéstechnikai ok”-ra való hivatkozás mellett), ami felbosszantotta. „Amennyiben állásfoglalásunkkal szemben felülvizsgálatot kezdeményez, azt abban az esetben áll módunkban befogadni és érdemben kivizsgálni, ha kérelméhez csatol olyan igazságügyi kárszakértői szakvéleményt, melyben kétséget kizáróan bemutatásra kerül a gépjárműben bekövetkezett sérüléseket előidéző ütközési mechanizmus, illetve kétséget kizáróan bizonyítja a közútkezelő felelősségét” – ezt írta neki a Budapest Közút.

Mit mond erre a jogász?

Megkérdeztük a konkrét ügyről a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító jogi igazgatóját. Gombolai Éva először az alapokat teszi tisztába, a kiindulási pont, hogy egyértelmű: kátyúkár esetén az autósnak kártérítési igénye keletkezik. Az is evidencia, kártérítés esetén a károsultnak kell bizonyítania azt, hogy őt a károkozó jogellenes magatartásával összefüggésbe kár érte, és a kár összege mekkora, mondja a jogász. Amennyiben ez megvan, a károkozó akkor mentesülhet a fizetés alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Kátyúkár esetén ennek megfelelően az autósnak rendelkeznie kell bizonyítékokkal, hogy hol és mikor történt az eset, a kijavítási költség pedig jellemzően egy számlával, vagy előzetesen javítási árajánlattal igazolható. Ez ebben a konkrét ügyben ez mind rendelkezésre állt.

Gombolai Éva szerint „ebben az esetben a közútkezelő az autós közrehatására hivatkozik, ezt azonban semmilyen módon nem támasztotta alá, így ők sem csatoltak egy igazságügyi szakértői véleményt a baleseti mechanizmusra vonatkozóan, ami alátámasztaná az állítólagos vezetéstechnikai hibát. Mivel az autós rendőrt hívott, abban az esetben, ha ilyenre utaló adatok lettek volna, a kátyúkár mellé egy szabálysértési bírságot is kellett volna kapnia, így könnyen belátható, hogy a közútkezelő hivatkozása nem megalapozott.”

Így folytatja a jogi igazgató: „Nem tartom logikusnak a szakértői vélemény beszerzésének említését sem, hiszen a levelük alapján nem azt vitatják, hogy a kár a kátyú miatt keletkezett, hanem azzal védekeznek, hogy „minek ment oda”. A szakvélemény pedig nem az utóbbi, hanem az előbbi kérdésben foglalna állást. Megjegyzem, ha vitatnák, hogy a kátyúba hajtás megtörtént, peren kívül akkor sem kötelezhetnék az autóst igazságügyi szakvélemény beszerzésére, más bizonyítási eszközök is alkalmasak lehetnek a kívánt cél elérésére.”

Gombolai Éva szerint a peren kívüli szakvélemény előnye, hogy utána az a perben felhasználható bizonyos feltételek esetén. A szakvélemény költsége per esetén a pervesztest terhelné, így a keletkezett kár többszörösét kellene a közútkezelőnek megfizetnie, ha pervesztes lenne. Nyilván előre nem borítékolható a Vezess olvasója részére sem az, hogy pernyertes lenne, így érthető, hogy ekkora kiadást nem vállalna be szívesen előzetesen.

„Javaslom azonban neki, hogy első lépésként a közútkezelőtől kérje a korábbi álláspont felülvizsgálatát, hiszen a baleset jól dokumentált. Sajnos nem egyedülálló eset, hogy a közútkezelő, vagy más károkozó elzárkózik a fenti vagy ahhoz hasonló indokokkal, ezért is dolgoztunk ki egy olyan egyedülálló megoldást, ami az ilyen esetekben az autósok segítségére lehet a bizonyítás során. Terveink szerint rövid időn belül már használhatják is, akik ilyen helyzetbe kerülnek” – mondja Gombolai Éva, mi pedig – amint elkészült a D.A.S. megoldása – be is mutatjuk majd ezt az olvasóinknak.

A végére van még egy csavar a történetben

László szerint 50 ezer forint miatt senki nem fogad igazságügyi szakértőt és indít pert, úgy véli, ezt jól tudja az útkezelő is. Ő sem megy szakértő után, eldöntötte, hogy ő sem pereskedik. Viszont írt egy felülvizsgálati kérelmet, elolvasva inkább a sorait, a méreg kiadásának tűnik a levél, ugyanis ennek már erőteljesebb volt a szóhasználata. Ráadásul közölte benne, hogy a sajtóhoz fordul. Ezután keresett meg minket az ügy teljes dokumentációjával.

Erre reagálva küldtük a cikkünkben korábban említett adatkérést a Budapest Közútnak, és a konkrét ügy beazonosíthatóságát megkönnyítendő részletek (dátum, hely, autós neve) nélkül rákérdeztünk, hogy szerintük mit érezhet egy ilyen kár, ennyi bosszúság és a kár korrekt bejelentése után az az autós, aki válaszként azt kapja, hogy ő vezetett rosszul. Tudjuk, hogy az önkormányzati cégnek jogszabályok szerint kell működni, és, hogy érzelmekre kérdezni szubjektív, de mégis kíváncsiak voltunk a véleményükre.

Válaszuk szerint „a Budapest Közút Zrt. megértését és együttérzését fejezi ki a károsultak felé. Az eljárásrendek kialakítása során törekszik az objektív bizonyítási eljárásrendek kialakítására, melyek célja a szubjektivitás minimálisra csökkentése. Állásfoglalásaink kialakításakor a károsult által tett kárbejelentést, illetve a helyszínen érvényben lévő közúti közlekedés szabályozását, valamint az 1/1975. (II.5.) KPM BM együttes rendelet 25. § (1) „Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak , továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni” pontját veszi figyelembe.”

Nekünk ezt írták, az autós azonban egy ennél meglepőbb választ kapott a felülvizsgálati kérelmére. Ezt most képként közölük.

A BK eddigi utolsó levele

Vagyis „a részletes kivizsgálás” eredményeként megtérítik a kárt. Valamint „az elszenvedett kellemetlenségekért elnézést kérnek”.

Megkérdeztük a BK-t arról, hogy az elmúlt öt évben mennyi felülvizsgálatot kezdeményeztek az autósok igazságügyi kárszakértő véleményét csatolva levelükhöz.

„A Budapest Közút Zrt. nem vezet ilyen nyilvántartást” – így a válasz.

Rámehet a párkapcsolatod is, ha elhanyagolod ezt

Egyes betegségek nemcsak fizikailag, de lelkileg is…