Ami még húsz évvel ezelőtt csak a prémiummárkák típusainak kiváltsága volt, azt már tudja egy hagyományos autó is. Napjainkban már a magyarok kedvenc autói, például a Suzuki Vitara is olyan bőséges felszereltséggel kerül a szalonokba, amit pár éve még egyetlen gyártó sem kínált a városi szabadidő-autók között.
Honnan értünk el idáig?
A fejlődés ütemét akkor tudjuk felmérni igazán, ha visszaugrunk az időben, mondjuk bő három évtizedet a kilencvenes évek elejére. Ekkor is nagy változás történt a hazai utakon, a rendszerváltás után megjelentek a nyugati és távol-keleti márkák, a magyar autósok a 40-50 lóerős, minden elektronikát nélkülöző KGST-típusokból átülhettek sokkal kényelmesebb, nagyobb biztonságot adó autókba. A fejlődés igazán ekkor indult meg, és az átlagautók evolúcióját legjobban egy népszerű, itthon abszolút népautónak számító márka modelljein tudjuk végigkövetni.
A kilencvenes évek kisautói gyakorlatilag a mobilitást adták, semmi mást, gyakran szervókormány, blokkolásgátló, klíma nélkül készültek, és a passzív biztonság terén sem nyújtottak túl sokat
Igen, a Suzukiról van szó, aminek volt honnan feljönnie, hiszen az 1992 végén forgalmazásba került 730 ezer forintos alapmodell háromhengeres, egyliteres benzinmotorja, négy kereke, ülései mellé gyakorlatilag a fűtést tudta felmutatni extraként, az alapmodellre még hátsó ablaktörlő és fűtőszál sem került. Fő húzóereje a megbízható japán motor és takarékos működése volt. Ez a helyzet azonban alaposan megváltozott az elmúlt három évtizedben!
A biztonság alapja az ABS
Ekkoriban már lehetett blokkolásgátlóval, légzsákokkal felszerelt autókat kapni, és pár éven belül ezek az extrák a piac legolcsóbb autóiban is elérhetőek voltak opcióként. A biztonságos vezetés felé tartó út egyik mérföldköve az ABS (Antiblockiersystem), azaz blokkolásgátló, egy elektronikus (régen mechanikus) rendszer, amely fékezéskor megakadályozza a kerekek blokkolását.
Az első blokkolásgátlós személyautó valószínűleg a – kis darabszámú – Jensen FF volt 1966-ból, de ott még mechanikus rendszert alkalmaztak, amelyet a repülőgépektől örökölt. Az igazi autóipari elsőség, a sorozatgyártás 1978-ban indult el a Mercedes-Benz W116-ossal, vagyis az első S-osztállyal, benne a Bosch által gyártott technológiával. Mondani sem kell, ez akkor az autógyártás csúcsát jelentő modell volt.
A Mercedes-Benz S-osztály (W116, 1972–1980) első generációja olyan újdonságokat hozott az autóiparba, amelyek ma már minden típusban ott vannak
A kerekek blokkolását megakadályozó technika szép lassan elterjedt az újautó-piacon, így a gyártási ciklusa végén az első esztergomi Suzuki Swift legmagasabb felszereltségű darabjaiba is bekerült a megoldás, a Swift Sedan 1.6 Manager orrában már ott dolgozott az autó irányíthatóságát intenzív fékezéskor is fenntartó rendszer.
A kétezres évek közepén a városi kisautók is nagyot léptek előre biztonság, kényelmi extrák terén, a 2004-es Swift generációban már az alapszéria része volt a légzsák és az ABS
A tömeges elterjedés kulcsa egy európai szintű szabályozás volt, ami a kötelező felszereltség részévé tette az ABS-t 2004-ben, a közúti közlekedési balesetek számának csökkentése jegyében. Pont egy év múlva jött a nálunk csak „vasaló” vagy „bakancs” Swiftként ismert 2005–2010 között gyártott típus, aminél a hazai piacon már az alapfelszereltség része volt minden autóban a két első légzsák, a blokkolásgátló, és a szervokormány is, a piac egyik legjobb árú autójában.
Megment, ha nagy a baj – légzsák
A légzsák szériagyártását a General Motors kezdte meg, Allen K. Breed fejlesztésének köszönhetően. Breed ütközésérzékelő szenzorával már elég gyors volt a sűrített levegős szerkezet, amely a kormányba hajtogatott vásznat ütközés esetén felfújta, csökkentve a sofőr mellkasának, fejének sérülését. 1974-ben már rendelhető extraként kínálták a légzsákot, és három év alatt több mint 10 000 autóba került be az újfajta biztonsági eszköz.
Mégsem ezt nem nevezhetjük igazi ipari elterjedésnek, erre egészen 1981-ig kellett várni, az első fecske pedig akárcsak az ABS esetén, itt is a W116-os Mercedes-Benz volt. A légzsák és az övfeszítő együtt, a Mercedes S-osztály felszereltségi opciójaként jelent meg, amely nyomán a kilencvenes években pedig rohamosan terjedni kezdett a megoldás, több gyártó az alapfelszereltség részévé tette a légzsákokat.
Ez is elérhető volt az első hazai gyártású Suzuki Swiftben, tehát azoknak is járt az alapvető biztonsági extra, akik a legjutányosabb árú autóra szavaztak. A 2005-ös generációban a vezető mellett az utas előtt is találtunk légzsákot az alapfelszereltség részeként, de a következő 2011-es Swift esetén már hét légzsák, klíma, elektromos ablakok elöl, ESP, Isofix-pontok alkották a biztonsági extrák listáját az alapmodellben.
Bőrborítású kormány, több funkcióval, sebességtartó automatikával, a 2011-es Swift már ilyet is tudott
Ennek a két fontos biztonsági extrának 25-30 év kellett ahhoz, hogy a legtöbb új autóban a szériafelszereltség részét képezzék. Amikor pedig már szinte minden autóban ott voltak a légzsákok, és ABS növelte a fékezéskori biztonságot, akkor köszöntött be az aktív vezetéssegítő rendszerek kora. Ezek sarokköve kétségkívül az adaptív sebességtartó automatika (ACC), amit sokkal gyorsabb ütemben vettek át egymástól a gyártók.
Maradj az úton – menetstabilizáló
A blokkolásgátló után az autósok biztonságáért aktív berendezésként leginkább a menetstabilizáló elektronika tett. A rendszer feladata az, hogy ívmenetben korrigálja a jármű alul- vagy túlkormányozott viselkedését. Ennek érdekében a vezető közbeavatkozása nélkül szabályozza a motor fordulatszámát, illetve működteti egyesével a fékeket, hogy megpróbálja a helyes íven tartani az autót, megakadályozni annak megpördülését. Ennek kiforrott verzióját is a német autóipar tette le az asztalra, a Mercedes-Benz és a Bosch fejlesztette a nyolcvanas évek végén az „Elektronisches Stabilitätsprogramm” nevű megoldást, de ugyanakkor a Toyota is megcsinálta a saját VSC verzióját (Vehicle Stability Control). Az Audi alkalmazta először összkerékhajtással együtt a menetstabilizálást, 2009 óta pedig ez is kötelező szériatartozék minden az Európai Unió területén forgalomba hozott új autónál.
A W140-es Mercedes-Benz S-osztályban debütált Európában a menetstabilizáló rendszer
Ahol a kényelem és biztonság találkozik – adaptív tempomat
Az adaptív sebességtartóval felszerelt típusoknál a valós sebességet az autó orrában elhelyezett, hosszú távú radarrendszertől kapott adatok alapján határozza meg a vezérlés, és ennek alapján lassítani, illetve gyorsítani is képes a járművet. Ezen adatok alapján úgy módosítja saját autónk tempóját, hogy az legalább a beállított (a legtöbb ilyen rendszeren több lépcsőben szabályozható) követési távolságot tartsa az elöl haladó jármű mögött, mindaddig, amíg az előttünk haladó sebessége meg nem haladja az általunk beállítottat. A lassítást a menetstabilizáló (ESP) fékvezérlése szabályozza.
Ez elsőként a kétezres évek elején jelent meg a legmagasabb kategóriájú limuzinokban, majd 2008-ban már olyan modellekben is elérhető lett extraként, mint a Volkswagen Golf VI.
Az igazi felzárkózást tíz évvel ezelőttre tehetjük, ekkoriban már az alsó-középkategóriában, városi crossoverek között is találhattunk olyan típust, amiben megtalálható volt ez az extra.
Ebben a kategóriában szinte egyedülállóként a 2014-ben a Párizsi Autószalonon bemutatott negyedik generációs Suzuki Vitara rukkolt elő adaptív tempomattal, ami háromféle követési távolságot tudott magától tartani.
A távolság mérését a lökhárítóban elhelyezett milliméteres hullámhosszú radar biztosítja, amely esőben, ködben, rossz látási viszonyok között is működik, amikor a kamerás rendszerek nem boldogulnak.
Ennél többet is tudott a rendszer, ami a vészfékezésben is segített. A Vitarában extraként elérhető elektronika először figyelmeztette a vezetőt, hogy ha így halad, ütközés lesz a vége. Ha a sofőr ekkor sem lassít, a rendszer megnöveli a hidraulikus nyomást a fékrendszerben, javítandó a lassulást, ha mégis fékezésre kerül a sor. Amennyiben az ütközés elkerülhetetlennek tűnik, az autó magától vészfékez, hogy megelőzze a balesetet vagy csökkentse annak súlyosságát.
A tegnap luxusa ma már mindenkinek jár
Napjainkban pedig egyre kisebb a különbség a biztonsági rendszerek tekintetében a prémiummodellek és a hétköznapibb típusok között, a rendszerek költsége csökken, a megoldások egyre szofisztikáltabbak, és ha a kilencvenes évek népszerű típusát, az esztergomi gyártású Suzuki Swiftet állítjuk az idén ráncfelvarráson átesett Suzuki Vitara mellé, akkor mintha két külön világ találkozna.
Előbbiben a légzsák és blokkolásgátló jelentette a csúcsot, utóbbi viszont már a jövőt képviseli, online jelenléttel, táblafelismerő automatikával. Van például távoli irányítást biztosító rendszer, a Suzuki Connect, ami lehetővé teszi bizonyos funkciók monitorizálását és a jármű pozíciójának meghatározását egy okostelefon-applikáción keresztül. A rendszer geofencing képességgel is rendelkezik, értesítve a tulajdonost mobiltelefonján, ha a gépkocsi elhagyja az előzetesen kijelölt területet.
Finoman követi a kanyar ívét, leolvassa a sebességkorlátozó táblákat, és a megfelelő értékre lassít: mindez nem a felső kategóriás autók kiváltsága, ma már egy árérzékeny kategóriában induló városi crossover is tudja mindezt
Az új fejlesztésű, dupla érzékelővel ellátott aktív fékasszisztens a korábbinál kiterjedtebb területen és gyorsabban detektálja az akadályokat. Képes érzékelni a gyalogosok, biciklisek és egyéb járművek jelenlétét még akkor is, ha azok nem közvetlenül előtte vannak, hanem például oldalirányból vagy átlósan közelítenek. E fejlett képesség révén a gépjármű nagy ívű balkanyar során is elkerülheti az ütközést.
A műszerfal-beépített kamera a sofőr arcát és tekintetét vizsgálva jelez, ha figyelemelterelődést vagy álmosságot észlel. Az adaptív sebességtartó automatika milliméteres hullámhosszú radar és monokamera segítségével méri a követési távolságot.
Az adaptív sebességtartó rendszer a közlekedési táblákat felismerő technológiával is össze van kötve, és segít betartani a sebességhatárokat: ha a sofőr elragadtatja magát, a rendszer először csak villogó ikonnal, majd hangjelzéssel figyelmeztet. A sebességkorlátozó funkció aktiválásakor pedig a táblafelismerő automatikusan lelassítja a járművet az engedélyezett sebességre. Szintén az adaptív sebességtartóhoz kapcsolódva, a sávtartó asszisztens a sáv közepén tartja az autót, egyértelmű útburkolati jelek hiányában pedig követi az előtte haladó járművet.
Kihaló halogén, taroló LED
A kiragadott példák a biztonsági berendezések mérföldkövei, de természetesen ezek mellett rengeteg egyéb olyan opció van már egy „mezei” városi autóhoz, ami régen a luxusautók sajátja volt. Ilyen például a kizárólag LED-diódákból álló fényszóró.
Ez a technika is frissebb, mint gondolnánk, 2006-ban csupán a Lexus LS600h tudott ilyet, de az is csak a tompított fényszóró esetén, az első teljes LED-fényszórók az Audi R8-as V10-es motorral szerelt szupersportautón jelentek meg. 2013-ban viszont már a kompakt típusok között is akadt olyan autó, ami tudta mindezt, 2020 óta pedig már a Suzuki Vitara alapfelszereltségének is része a teljes LED-fényszórók alkalmazása.
LED-es fényszóró a Lexus LS 600h modellben
Visszatekintve érdekes látni, hogy a tömegmodellek szinte minden porcikája lecserélődött az elmúlt harminc év során, és a fejlődés egyre gyorsuló ütemét mutatja, hogy a friss fejlesztések egyre hamarabb szivárognak le a luxusautók világából a legnépszerűbb, a tömegek által vásárolt modellek szegmensébe. A következő nagy fejlődési hullám az önvezető funkciók megjelenése lesz. A csúcsmodellek most is mutatják az utat, a prémiummárkák kínálatában már elérhető harmadik szintet hozó önvezető rendszer is.
Ez annyit jelent, hogy a rendszer nem igényli, hogy folyamatosan az utat fürkésszük. Filmet nézhetünk, telefont nyomkodhatunk, de nem alhatunk, az autó figyelmeztet, ha számára megoldhatatlan problémával találkozik, és ad némi időt az irányítás átvételére. Ezek ma még a felső kategóriás modellek sajátjai, de ahogy a sávtartó rendszerek vagy az az adaptív tempomat, úgy pár év múlva ezek is meg fognak jelenni a hétköznapi autókban is.
Szponzorált tartalom
Az új Suzuki Vitara – Készen áll a küldetésre!
Klasszikus stílusjegyekkel és régi értékekkel, de friss külsővel, megújult színekkel, beltéri újításokkal, továbbfejlesztett biztonsági funkciókkal és az S-CROSS-ból már ismert Suzuki Connect alkalmazással érkezett az utakra az új Vitara.
