Szeptember első hete rendszerint az iskolába való visszailleszkedésről szól: a gyerekek többségének kisebb-nagyobb sokk, a strébereknek viszont a számukra unalmas szünet lezárása. A 16 éves Dominik ugyan még lődörgött volna pár hetet a család balatoni nyaralójában, ha éppen más nincs, ám a barátai viszontlátása miatt örült is a vakáció végének. Lehet újra bandázni az osztálytársakkal, akik közül kettővel ráadásul egyazon busszal jár a suliba.
A második tanítási nap reggelén már együtt utazott a hármas a reggel mindig zsúfolt budapesti buszon, nem is jutott nekik ülőhely. A tanúk későbbi elmondása szerint fennhangon mesélték nyári kalandjaikat, hol jártak, ki mennyit csajozott, Dominik például elkezdte a vitorlázást. Talán éppen ő volt a leghangosabb, egy idős férfi rá is szólt, hogy elő lehetne ezt adni csendesebben is, mire visszaszóltak neki, közben röhögtek nagyokat – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk mostani története.
Maradandó fogyatékosság
Ezzel az oda-vissza szólogatással le is zárták az ügyet a srácok, picit visszavettek a hangerőből, ekkor azonban hirtelen beletaposott a fékbe a buszvezető. Velük együtt öt-hat ember utazhatott állva, de egyedül Dominik esett nagyot. A többiek megkapaszkodtak, egy harmincas nő pedig szerencséjére a mellette lévő korlátba akadt be, a 16 éves fiún kívül senki nem sérült meg komolyabban, csak kicsit megütötték magukat.
Dominik viszont sajnos nagyot esett, beütötte az arcát is a busz padlójába. A fejsérülést a reflexének köszönhetően úszta meg, védekező mozdulatként kirakta a karját, amire csúnyán ráesett, és ami többszörösen eltört. A karjának nyolc napon túl gyógyuló sérülése nemcsak az iskolakezdést keserítette meg a számára, hanem a sportkarrierje folytatását is megakasztotta bő két hónapra.
Sőt, a későbbi orvosi vizsgálatok minimális maradandó fogyatékosságot állapítottak meg a karjánál. Ez ugyan nem akadályozta meg, hogy továbbra is sportoljon, de a gyógyulást követően nem tudta többé száz százalékig kiegyenesíteni a balesetben megsérült karját. Az izomzatát visszaépítette, mindent meg tudott vele csinálni, de csak 90 százalékig volt képes kiegyenesíteni.
A kerületi ügyészség maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolta a buszsofőrt, mint tettest. Imre védelmét a közlekedési ügyekre szakosodott Janklovics Ádám ügyvéd látta el.
De mi történt?
A fővárosi tömegközlekedési jármű hirtelen, minden előzmény nélküli fékezését és az egyik utas sérülését követően vizsgálat indult. A helyszínelést és adatrögzítést követő hetekben a rendőrség meghallgatott számos tanút, közte a busz utasait, egy Opel személyautó vezetőjét, a később indult bírósági ügy sértettjét (Dominik) és a buszvezetőt (Imre) is.
Az ügy rekonstruálása során bebizonyosodott, hogy Imre az érintett úton – ahol a maximálisan megengedett sebesség 50 km/óra – 39-41 km/órás sebességgel vezette a buszt. Az út azon a hétköznap reggelen közepesen zsúfolt volt, normálisan nyugis tempóban haladt a forgalom borongós időben, átlagos látási viszonyok mellett.
A busz előtt közvetlenül egy Astra haladt, amelynek vezetője egy zebrához érve hirtelen és minden előjel nélkül a fékbe taposott. A férfi utólagos elmondása szerint a járdán, a zebra mellett egy turistának kinéző fiatal lány állt telefonnal a kezében. Mintha térképet nézne, és mintha le akarna lépni – ő ezért taposott a fékbe.
Végül a gyalogos elfordult, félig-meddig továbbra is a telefonját nézegetve továbbsétált a járdán. Nem egyedi eset, aki autót vezet, látott már a zebra mellett tétován álldogálló gyalogost. Ebben az esetben az Astra szinte megállt, majd továbbgurult. Az Opel vezetője a rendőrség, majd a bíróság előtt is elismerte, hogy a gyalogos miatt fékezett nagyot. Imre elmondása szerint őt pedig az előtte hirtelen fékező Opel kényszerítette vészfékezésre, nem volt más választása. Az ő felelőssége a buszon utazók épségének megőrzése, az ütközés elkerülése miatt kellett fékeznie. Szükséges, természetes és normális reakciónak nevezte, hogy meg tudott állni az Astrának való ütközés nélkül.
Imre az eljárás során végig következetesen tagadta – jogi nyelven – „a terhére rótt cselekmény elkövetését”. Állította, hogy semmiféle bűncselekményt nem követett el, mivel az előtte kialakult váratlan forgalmi helyzet miatt kényszerből fékezett, ezzel pedig elkerült egy közlekedési balesetet. Ezalatt esett el az utasa, mégpedig azért, mert nem kapaszkodott a többiekkel ellentétben.
A sértett Dominik nem cáfolta a vádlott kijelentését, miszerint egy előttük kialakult váratlan közlekedési szituáció miatti fékezés közben esett el. Állította, hogy az utazás során „szinte végig” kapaszkodott, a fékezéskor egy pillanatra valóban elengedte a kapaszkodót, azért, mert már a leszálláshoz készülődött az osztálytársaival, és éppen elindult volna az ajtóhoz, hogy jelezzen.
Három évet is kaphat ilyenért a járművezető
A Btk. szerint gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
Ezen felül a bíróság a KRESZ három pontját vizsgálta még az ítélethozatal előtt. Ezek közül egyik sem lesz ismeretlen a b kategóriás jogsival rendelkezőknek sem:
- a járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra,
- a jármű sebességét (a megengedett sebességhatárokon belül) úgy kell megválasztani, hogy a járművét meg tudja állítani a vezetője az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell,
- járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött – ennek hirtelen fékezése esetében is – meg lehessen állni. A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi.
Alapvető és egyszerű szabályok, a megszegésükért ilyen komoly vád esetén súlyos büntetés járhat. A Btk. szerint, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvény szerint a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz.
A buszvezetők a legóvatosabbak?
Összesen 14 355 olyan közlekedési baleset történt Magyarország útjain, amelyben nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett valaki. Ezekben az esetekben 19 075 ember meghalt vagy megsérült (van ilyen statisztikája az ORFK-nak), az elhunytak száma egészen pontosan 469, csak a Covid évében, 2020-ban volt kevesebb, akkor 460, jóval kisebb forgalom mellett.
A rendőrség évről évre közzéteszi jármű-kategóriák szerint az okozók számait is. Magasan a személyautót vezetők okozzák a legtöbb személysérüléses balesetet, tavaly 9376-an voltak. Második helyen a kerékpárosok (1487 baleset okozása), aztán a tehergépkocsik sofőrjei jönnek a sorban (1112).
Messze a sor végén vannak a hivatásos buszvezetők, 153 alkalommal okoztak balesetet 2023-ban az útjainkon.
Milyen ítélet született?
A rendelkezésre álló vizsgálati eredmények (például, hogy Imre 17 éve vezet balesetmentesen buszokat) és tanúvallomások (az opeles beismerő nyilatkozata), valamint a tények alapján (például, hogy a sértett éppen nem kapaszkodott) a bíróság elfogadta a buszvezető védekezését.
A vádlott nem sértette meg a KRESZ egyetlen előírását sem. A megengedett sebességgel haladt, figyelembe véve az időjárási, látási viszonyokat, a forgalmi viszonyokat, megfelelő volt a követési távolság is az előtte haladó jármű mögött, amelynek váratlan vészfékezése ellenére biztonságosan megállította a buszt.
Dominik elesésének – és aztán a sérülésének – az volt az oka, hogy a hirtelen fékezés pillanatában éppen nem kapaszkodott. Vagyis nem úgy utazott, ahogy az „az utastól a saját biztonságának a megóvása érdekében elvárható. Az a tény, hogy a sértett részéről ez a magatartás nem szándékos volt, a vádlott terhére nem értékelhető” – írta le egyértelműen a bíróság.
A 16 éves diák egyébként társaihoz hasonlóan az út nagy részén kapaszkodott, amit a saját vallomásuk mellett a tanúk is megerősítettek. Még a velük összeszólalkozó nyugdíjas is megerősítette a hangoskodó fiatalok vallomását. Balszerencse, hogy a vészfékezés pillanatában éppen nem így tett Dominik.