Mintha divat lenne a trükközés a számokkal az autóiparban, olyan adatokat közölnek sokszor a gyártók. A károsanyag-kibocsátási értékek és fogyasztás adatok katalógusban, műszaki adatokban közölt számai a legtöbb esetben csak köszönő viszonyban vannak a valósággal. Pár évvel korábban még rosszabb volt a helyzet, de a WLTP, vagyis a világszinten elfogadott valós fogyasztásmérési ciklus is, mint kiderült, csak megközelíteni tudja a valóságot.
Hogy mennyit fogyaszt egy autó, akkor derül ki, amikor használjuk. Nem 10, nem 30 és nem 50 kilométer alatt, de még a 100 kilométer után mért fogyasztási adat is csupán viszonyítási alap lehet. A WLTP mérési ciklus 35 perc alatt, többféle sebesség és fordulatszám tartományban mért értékek átlaga. Mindezt laboratóriumban, állandó hőmérséklet mellett mérve. Vagyis a valós fogyasztásmérés sem valós, ezért hoztak meg egy egészen ígéretes törtvényt Európában.
Minden gyártónak riportálnia kell a valós fogyasztásértékeket
2021 óta minden autógyártó köteles mérni és rögzíteni a folyékony üzemanyaggal hajtott autók (benzin, dízel, plug-in hibrid) valós fogyasztásértékeit. Ehhez egy beépített fedélzeti fogyasztásmérő eszközt használnak (on-board fuel consumption monitoring, OBFCM), ami kötelező elem a fedélzeti elektronikában.
A WLTP fogyasztásmérés sem mutatja meg az autók valós fogyasztását (Fotó: www.blog.donedeal.ie)
Az eladott ügyfélautókról van szó, vagyis, ha 2021 után gyártott autóval jársz, akkor a tiédről is, a kötelező szervizek alkalmával töltik le az autók fedélzeti rendszeréből a futásteljesítmény-adatokat. Az autók fogyasztási és CO2 értékeit is gyűjti az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency, EEA) , amely immár másodjára összegezte és hozta nyilvánosságra ezeket.
Először tavaly, 2023-ban publikálták az adatokat, idén pedig már jóval nagyobb merítésből kapták az eredményeket. A 2,2 millió darab 2021-ben forgalomba helyezett autó és 740 000 2022-ben forgalomba helyezett autó adatait használták fel, ami óriási merítést jelent, számunkra pedig megmutatja, mi a valódi használat mellett, autónként akár több százezer futott kilométer melletti átlagfogyasztása.
Literekkel magasabb a valós fogyasztás
Az EEA vizsgálatából kiderül, hogy a benzines és dízel üzemű belsőégésű motoros autók valódi fogyasztása több mint 20%-kal nagyobb a katalógus értékeknél. Átlagosan 1,0-1,3 literrel magasabb fogyasztást produkálnak a modellek, mint azt a WLTP adatok alapján kellene. Mivel a gyártók sajnos nem modellekre és motorváltozatokra lebontva adják meg az adatokat, ezért csak átlagolni lehet.
Az autók valós fogyasztását nem laborban, hanem közúton kell mérni
Az ígéret szép, de a WLTP még hangolásra szorul, ha a valóságot nézzük. Ez azonban még messze nem a legrosszabb pont. A plug-in hibridek adatai bárki számára is mesébe illőek lehetnek, nem ritka az 1,0 liter alatt ígért átlagfogyasztás, amit sok esetben megközelíteni sem lehet, kivéve, ha a tulajdonos szorgosan tölti az autót.
Bátran tippeljenek csak, hogy hányan teszik ezt meg rendszeresen. Épp csak annyian, hogy a valós adatok majdnem négyszerese az ígért adatoknak. 4,2-4,7 literrel fogyasztanak többet átlagosan a PHEV modellek, mint amit ígérnek. Ebben az esetben még nagyobb a szórás, mint a belsőégésű motoros autók esetében, mivel a rendszeresen töltők képesek nulla közeli fogyasztásadatokkal hozzájárulni az átlaghoz, de ők nagyon kevesen vannak. Ebből arra következtethetünk, hogy az ilyen használók háromnegyede nem tölti konnektorról az autóját.
Sokkal kevesebben töltik a PHEV-ket, 3,5-szer többet fogyasztanak, mint ígéri a gyártó
447 000 konnektorról tölthető hibrid autó adatait adták le a gyártók, amiknek nem csak a fogyasztása, de a károsanyag-kibocsátása is sokkal magasabb a gyári értéknél. Átlagosan 3,5-szer magasabb értékeket mértek az autók OBFCM egységei, ez 99-102 gramm/kilométerrel több, mint a WLTP adatok. Ennyit a mesébe illő 25-30 g/km-es átlagokról.
Magyar adatok is szerepelnek bőven
Modellre lebontva sajnos nem közölték az adatokat, a motorvariánsok tekintetében sincs részletezve és, ha nagyon a mélyére mennék, még a felszereltségen is múlik, mennyit fogyaszt egy autó, az átlagolt képet azonban tökéletesen megadják ezek az adatok. A legtöbbet a Mercedes-Benz szolgáltatta toronymagasan, több mint félmillió autó adatait adták le az új vizsgálatokhoz, majd a Volkswagen és a Ford követi a toplistán.
Érthető módon a másik véglet a ritka luxusautóké, a Rolls-Royce 112 darab autóval járult hozzá, a Bentley viszont csak egyel. E tekintetben lehetséges, hogy hiba van a számításban és a többit a Volkswagen alá sorolták, de nem is igazán mérvadó ebben az esetben. 2500 darab Ferrari, 31 000 darab Porsche és 926 darab Maserati adatai is szerepelnek a listában.
Magyarországom is gyűjtik az autók az információkat
Külön érdekes, hogy nem csak központi, de regionális és országonként leadott adatokat is külön bontanak. Az Audi Hungária például 644 darab autó adatait adta le, a Magyar Suzuki viszont több mint 25 000 darab autó adatait, vagyis az itthon futó Vitarák és S-Crossok alaposan szolgáltatják már a számokat.
Változtatások szükségesek
A belsőégésű, hagyományos hajtásláncú autók esetében tapasztalt többletfogyasztás messze nem meglepő. A 19-21% közötti különbség könnyen tapasztalható egy új autó esetében, a plug-in hibrideknél a gyártó felől azonban mindenképp árnyaltabb a képlet. Éppen ezért az Európai Bizottság már meghozta a döntéseket az autógyártók felé.
Két ütemben kell a PHEV-k meghatározott hatótávolságát, fogyasztási adatait és CO2 értékeit megváltoztatni úgy, hogy a hasznossági tényezőket is figyelembe veszik. Magyarán, a felhasználók ismert töltési hajlandóságaikat is bele kell számolni, ugyanis, mint az látható, a PHEV-k előnyeit messze nem használják ki a vásárlók, sok esetben megelégednek – legalábbis Magyarországon, de több környező országban is – az adókedvezményekkel. A gyártókat már felszólították, először 2025-ben majd 2027-ben kell szigorítaniuk a kalkulációkon, hogy a valósághoz közelebb kerüljenek a WLTP adatok.
Nem lehetne a WLTP-t is megreformálni?
Még mindig ott tart az autóipar, hogy a megadott fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékek, hosszas kalkulációk és laboratóriumban végzett mérések eredményei. Annyiban jobb, mint a korábbi NEDC, hogy itt az autónak valóban ott kell lennie a padon és járó motorral, erőből kell hajtania, de a hőmérséklet változatlan, a ciklus hossza pedig csak 35 perc.
Mérőautók mellett a 2021-22-ben eladott ügyfélautók adatait is begyűjtik (Fotó: www.fleetnews.co.uk)
Kiindulási alapnak nem rossz, de ahogy látszik, nem fedi a valóságot. Ez az új procedúra azonban hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben, akár már a közeli jövőben is, hitelesebb adatokat olvashassunk a brosúrákban. Egyelőre két ilyen vizsgálat készült, amiknek az eredménye hasonló. Amennyiben a további kettő vagy három hasonló vizsgálat eredményei is 19-21%-ra jönnek ki a benzines és dízel üzemű autóknál, ennyit bátran hozzá számolhatnak a WLTP-méréseknél, de minimum valamilyen szinten hatnia kell a végleges adatokra.
Egyelőre nem hallani arról, hogy az Európai Bizottság változtatna a WLTP mérések összetételén, de ahogy a PHEV autóknál változtatnak, úgy vélhetően az új vizsgálatok is hatással lesznek a későbbi számításokra.
