Hazánkban évente jóval több mint 5000 ember kényszerül arra, hogy a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpontnál (KAVK) utánképzésen vegyen részt, mert szabálysértés vagy bűncselekmény miatt járművezetéstől eltiltás büntetést szabtak ki rá.
Van, akinek egyszer elég, hogy ilyen felmérésen vegyen részt és újra meg kellene dolgoznia a jogosítványáért, és – sajnos – vannak visszajáró „vendégek” is, ám szinte senkire nem mondható, hogy alkalmatlan lenne a vezetésre.
„Gépjárművezetőket teljesen alkalmatlannak csak orvosi (egészségügyi) szempontól lehet minősíteni. A végleges alkalmatlanság csak nem pótolható hiányosságok alapján feltételezhető. Egyes kedvezőtlen személyiségképek valószínűsíthetik ezt, de tekintve, hogy ezek változhatnak, a véglegesség általában csak orvos által mondható ki” – mondta korábban Vezessnek Váradi Balázs, a KAVK pályaalkalmassági igazgatóságágának vezetője.
Bebeszélt alkalmatlanok
Másik, talán kevésbé „látszó” csoport azoké, akik nem jogi okból nem vezetnek, megvan és érvényes a vezetői engedélyük, ám mégsem mernek a volán mögé ülni. Számos ok húzódhat meg a háttérben, egyebek mellett ezeket is vizsgálta nemrég a Magyar Suzuki az együttműködő közúti viselkedést szorgalmazó kampányát kísérő közvélemény-kutatásában.
A megkérdezettek 26 százaléka azt mondta, egyszerűen „nem élvezi” a vezetést, ezért ül ritkán volán mögé, esetleg soha, a jogosítvánnyal rendelkezők 10 százaléka ugyanakkor már kifejezetten szorong, a volánnál. A háttérben húzódó leggyakoribb (68%) okként a tapasztalatlanságot nevezték meg, a válaszadók ötöde (21%) az oktatás során szerzett olyan negatív tapasztalatokat, amelyeket nem szeretne újra átélni, 15 százaléknál pedig egy korábbi baleset okozott visszatartó erejű traumát. 12% úgy nyilatkozott, hogy képtelen egyszerre figyelni a forgalomra, az autó irányítására és a hátsó ülésen utazó kicsikre.
Hiába sikerült annak idején a jogsiszerzés, akár már az oktatás során kialakulhatott a vezetést illető ellenérzés, szorongás (Kép: Getty Images/majorosi)
A felmérésben részt vevőknek több mint harmada (36%) elárulta, úgy érzi, extra oktatásra lenne szüksége, 28% pedig pszichológus segítségét is igénybe venné vagy veszi, hogy megszabaduljon az autóvezetéshez kapcsolódó szorongásától.
A Vezessen korábban beszélgettünk már egy pszichológussal, akinek kliensei között volt olyan, aki a vezetéshez való visszatéréshez keresett segítséget.
„A szorongás gyakran távol tartja az embert a szorongás tárgyától, így nem kell azt újra megélni, szembenézni vele. Az elkerülő viselkedés azonban épp azt nem teszi lehetővé, hogy ezt újabb tapasztalatokkal felülírja az illető, például megtapasztalja, hogy bár valóban sok minden megtörténhet az utakon, ezek azért általában nem történnek meg. Akikre ez jellemző, javasolható, hogy a testi tünetek ellenére is próbálják ki magukat a félelmetesnek tűnő szituációkban, hogy megélhessék, hogy végül nem történik semmi nagy baj” – magyarázta Mazányi Judit pszichológus, hozzátéve, hogy szerinte nem célravezető az ún. mélyvíz-módszer.
„Aki szorongóbb alkat, az megrémülhet és lefagyhat, ha elárasztják az ingerek, a kontrollvesztés érzése pedig be fog indítani egy elkerülő viselkedést. Bármilyen félelmet keltő esemény okozza, hogy egy személy nem mer autóba ülni – akár gépjárművezetőként, akár utasként –, hasznos lehet minél előbb újra próbálkoznia, mielőtt végleg eltávolodik az autózástól. Azonban ha valaki szorong a gépjárművezetéstől, főleg, ha intenzívebb testi tüneteket él át az autóban: rosszul van, leblokkol, pánikrohama van, akkor érdemes pszichológust felkeresnie a jelenség hátterének megértése és feldolgozása érdekében.”
Kutyaharapást szőrével – a visszaszokásra a legjobb módszer a vezetés, persze nagyon nem mindegy hol, hogyan és kivel (Kép: Getty Images/ Peter Zelei Images)
Olvasóink között is lehet olyan, aki hasonló cipőben jár, vagy legalábbis ismer valakit, aki „nem mer” vezetni, esetleg teljesen alkalmatlannak tartja magát az autózásra, ám ahogy fentebb kiderült, ezek a szorongások, félelmek megfelelő segítséggel kezelhetők, jó esetben akár (újra vagy akár először) élvezetessé is tehető a vezetés.
Több mint autósiskola
Az ilyenfajta segítséget tűzte ki céljául a 2019-ben alapított VezessJol is (a névhasonlóság ellenére Vezess.hu-tól teljesen független cég), mely egyszerre kevesebb – hiszen jogsit nem „ad” –, de jóval több is, mint autósiskola. A VezessJol-nál valamikor jogosítványt szerzett, de a volán mögé nem szívesen vagy egyáltalán nem ülőket vezetik vissza az autózáshoz külön erre felkészített oktatók/mentorok, ráadásul a szolgáltató a vezetési gyakorlaton túl a lelki, pszichológia háttér feltérképezésére is gondot fordít, emellett oktatási, coaching segédanyagokkal is segít a hozzájuk fordulóknak.
A cég Budapesten kilenc, vidéken pedig hamarosan négy autóval várja az ügyfeleit – akikből sokan meg is találták már őket, hiszen a VezessJol az elmúlt öt évben több mint 3800 vezetőnek segített.
„A szükséges óraszámok nagyon eltérőek, mivel ez teljesen helyzet- és egyénfüggő. Van, akinek elég mondjuk 3 óra, hogy szakember mellett megnézzen általa veszélyesnek ítélt helyeket, forgalmi helyzeteket, míg a legtöbb nálunk levezetett óraszám 130 volt, igaz, ott már mélyebb problémákat is kezelni kellett. De örömmel mondhatom, hogy az évek során mindössze két olyan ügyfelünk volt, akinek mi is azt mondtuk, inkább tegyen le a vezetésről” – mondta a VezessJol alapítója és vezetője, Bányai László.
A cégvezető hozzátette, hogy az ügyfeleik körében felmérést is végeztek: a visszajelzések alapján a korábbi kliensek 94%-a vezet autót azóta is, 90% pedig azt mondta, egyenesen meg is szerette, élvezi a vezetést. Bányai úgy véli, hogy ebben fontos szerepe van annak, hogy náluk figyelnek arra, hogy a vezetők ne pusztán elvégezzék a vezetés részfeladatait, gépiesen felismerjék a forgalmi helyzeteket, hanem azokat, azok okait meg is értsék, a lehetséges következményeit előre lássák az ügyfelek, ez pedig önbizalmat, sőt örömet is hoz.
A VezessJol-hoz az évek során folyamatosan érkeztek kérdések, kérések arról, Budapesten kívül is elérhető lesz-e a szolgáltatás, így a cég aktívan dolgozik a terjeszkedésen: Veresegyház, valamint Kecskemét környékén már most is van partnerük, a közeljövőben pedig Pécsett és Szegeden is megjelennek majd. Azoknak, akik egyelőre nem élhetnek az autós-oktatós programmal, a VezessJol e-learninget kínál, a videós csomagban a cég mentorai, valamint külső szakember tekinti át a vezetés különböző nehézségeit, aspektusait, méghozzá életszerű megközelítésben.
Ami a járműparkot illeti, a VezessJol Budapesten jelenleg öt hagyományos, kézi váltós, valamint négy automata váltós jármű közül lehet választani – utóbbiakra egyre nő az igény.
„Egyre terjednek az automata váltós autók, céges autónak is sokan ilyet kapnak, így sokaknak már meg sem fordul a fejében, hogy manuális váltóval gyakoroljanak. Vannak persze olyanok, akik még kézi váltóson tanultak, és nálunk is arra jelentkeznek, de épp a váltókezelés, a kuplungolás okoz nekik gondot, kíván túl nagy figyelmet, ezért fel szoktuk vetni, hogy próbálják meg az automatát – ilyenkor sokszor jön a felismerés, hogy nahát, ez milyen jó, miért nem mondta senki, hogy így könnyebb a vezetés. Egy ilyen váltás is segíthet az önbizalom megszerzésében. Idősebb kezdőknek vagy újrakezdőknek én is ezt ajánlanám. Kevesen ugyan, de vannak, akik azért pont a manuális váltós vezetés kitanulására vesznek órát nálunk” – mondta Bányai.
Többségében hölgyek veszik igénybe a szolgáltatást (Kép: VezessJol)
Ha már idősebbek: a VezessJol ügyfelei – értelemszerűen – túlnyomórészt 30 és 50 közötti korosztályból kerülnek ki, 80 százalékuk hölgy. Köztük volt kolléganőnk, Szandi is, akinek története itt olvasható.
Szandi a VezessJol tavaly őszi konferenciáján ismerkedett meg a szolgáltatással, majd annak alapján döntött az újrakezdésről – idén pedig újra lesz ilyen esemény, így aki úgy érzi, a fentebb taglalt problémákkal küszködik, az október 5-i rendezvényen számos pszichológus és egyéb szakember előadásait és kerekasztal-beszélgetését hallgathatja meg.
Ha valaki bizonytalan, hogy belevágjon-e, mit kaphat a VezessJol-nál, a cég néhány hónapja indított podcastjébe is belenézhet-belehallgathat, ahol Bányai László a konferencián is részt vevő szakemberekkel beszélget – ízelítőt messze meghaladó terjedelmű és mélységű tartalommal.
