Ha vágyakozva olvasod a probléma nélkül lefutott millió kilométert megtett autókról szóló híreket, azt teljesen megértjük. De szinte minden extrém futásteljesítmény mögött értő vezető és rendszeres karbantartás áll a háttérben. Adunk pár ötletet, amikkel ha nem is biztos, hogy a te autód is kihúzza az idők végezetéig, de tuti kevesebbet fogsz majd szervizre költeni. És ezek egyike sem kerül egy fillérbe sem, csak egy kis odafigyelésbe.
Klíma
A szakember szerint minden klímaberendezés meghálálja a törődést, odafigyelést. Pláne, mivel az autóban lévő klíma nem egy teljesen zárt rendszer, mint az otthoni hűtőszekrény, ami örökre jó, hanem évről évre elszökik belőle valamennyi gáz. Ez nem hiba, hanem így működik. Mindegyik. Persze a veszteség nem egyforma, van, ahol alig mérhető, más típusoknál pedig akár évi 10-20 százalék is lehet.
Aki nem akar sokat költeni klímajavításra – a kompresszor vagy az átlyukadt hőcserélő cseréje már fájdalmas kiadás lehet -, az új autónál a negyedik, ötödik év táján keressen fel egy klímást, aki ellenőrzi a rendszer tömítettségét, a benne lévő gázmennyiséget és a rendszerben lévő olajat is. Ha pedig csökken a hűtés hatékonysága, akkor még hamarabb. A rendszerből elszivárgott olaj pótlása életmentő lehet.
Bűz az autóban
Szintén a klímához köthető kellemetlen jelenség, amikor kellemetlen szag jön a szellőzőcsövekből. Ezt a klímarendszer belsejében, a levegőcsövek kanyarulataiban vagy a hőcserélő felületén elszaporodó penészgombák, baktériumok okozhatják. Eltüntetni őket háztáji módszerekkel szinte reménytelen, így okosabb inkább megelőzni az elszaporodásukat.
A gáz előbb-utóbb elillan a rendszerből
Mielőtt hazaérünk és leállítjuk az autót, kapcsoljuk ki a klímát, hogy legyen ideje visszamelegedni a hőcserélőnek és ne csapódjon le rajta a levegő páratartalma, amiben örömmel megtelepednének a gombák, baktériumok. A leállított klíma mellé érdemes még maximális teljesítményre kapcsolni a ventilátort, és esetleg a fűtést is rátolni.
Kánikulában ez nyilván nem a legszórakoztatóbb tevékenység, de ezzel jó eséllyel megúszhatod a büdösödést. Ha mégsem akarsz ezzel bajlódni, akkor marad az ózonos fertőtlenítés vagy a rendszer szétszedése és mechanikai tisztítása.
Kuplung
A kuplung is olyan alkatrész, ami működéséből eredően – kopóalkatrész – előbb-utóbb cserére szorul. A tárcsa mindenképpen, de mivel aránylag nagy és időigényes munka a cseréje, hiszen az autó két legnagyobb szerkezeti eleme között, a motor és a váltó között helyezkedik el, ha már megbontják a rendszert, általában szerkezettel, csapággyal együtt cserélik. Persze nem mindegy, hogy mikor.
Ne taposd a balszélsőt, ha nem muszáj
Egy átlagos autóban nehéz megsaccolni a kuplung élettartamát, mert az nagyban függ a sofőr vezetési szokásaitól, illetve attól is, hogy hol használják az autót. Városban, dimbes-dombos környéken használva hamarabb, akár néhány tízezer kilométer alatt, míg hosszú távú autópályás üzemnél akár több százezer kilométert is kibírhat egy kuplungtárcsa.
Akár több százezer kilométert is kibírhat egy kuplungtárcsa
Városban használva is meg lehet hosszabbítani a kuplung élettartamát, csak tudni kell használni. Jól használni. Érdemes kerülni a piros lámpánál benyomott kuplungpedállal várakozást, ami a kinyomócsapágyat terheli a szükségesnél jobban. Ez akkor dolgozik csak, amikor a pedált nyomod.
Szintén kerülendő emelkedőn kuplungcsúsztatással megtartani az autót, és az indokoltnál nagyobb gázadással, hosszan csúsztatott indulás sem tesz jót a szerkezetnek. Sok ember rossz szokása, hogy menet közben is rajta tartja a lábát a kuplungpedálon, ami szintén rövidíti a kuplung csereciklusát.
Motorindítás
Kézi váltós autónál több okból is érdemes benyomott kuplungpedállal indítani. Először is, így biztos nem okoz majd kellemetlen meglepetést, ha valamelyik fokozatban hagytad a váltót, és az indítómotornak is jobb, hogy kisebb tömeget kell megforgatnia indításkor.
Melegíteni még télen sem érdemes a motort, sokkal hamarabb eléri az üzemi hőmérsékletet, ha elindulsz és egy ideig kíméletesen közlekedsz vele. Szóval az alapjáraton negyed óráig melegítés nem tesz jót az autódnak, de indítás után várhatsz egy keveset, mielőtt megindulsz.
Érdemes odafigyelni az olaj mennyiségére, minőségére
Mi beülünk, indítunk, és utána kötjük be magunkat, pakoljuk el az utastérben a cuccainkat, állítjuk be a navit. Ez komótosan úgy fél-egy percet vesz igénybe, ennyi idő alatt már biztos a motor minden szegletébe elért az olaj. Emellett néha az olajszintre, annak színére, állagára is jó, ha ránézel. Havonta egyszer legalább, de hosszabb utak vagy komolyabb megterhelés – lakókocsi vagy egyéb utánfutó vontatása – előtt és után mindenképp. A motor élettartama szempontjából az olaj állapota, cseréje különösen fontos.
Ha nagyon óvatos vagy, az üzemi hőmérséklet eléréséig csak óvatosan terheld a motort, de gondolj rá, hogy amikor a hűtőfolyadék már elérte ezt a hőmérsékletet, akkor az olajnak még szüksége lesz egy kis időre.
Leállítás
Az indításhoz hasonlóan a leállítást is praktikus benyomott kuplungpedállal végezni. Főleg a nagyobb dízelmotorok állnak meg egy nagy döccenéssel, ami a szintén költségesen cserélhető kettőstömegű lendkereket viseli meg. Erről speciel nem tudtam, a tippért Szörényi András kollégámnak jár a hála.
Az olaj később melegszik be, mint a hűtőfolyadék
Van még egy helyzet, amikor meghálálja az autó, ha odafigyelsz a leállításra. Tempós autópályás menet után, amikor kiállsz egy kúthoz tankolni vagy pisilni, semmiképpen ne állítsd le azonnal a motort. A turbó hálás lesz, ha úgy lassulhat le, hogy közben van kenése, és a motor sem lesz vigasztalhatatlan leállítás előtt egy fél perc alapjáraton ketyegéstől.
A motor leállítása után a turbó kenés nélkül foroghat tovább
Kormánykezelés
Míg Ladák, Wartburgok és Skodák uralták a magyar utakat, addig nem is nagyon volt kérdés, hogy valaki tekeri-e az autó álló helyzetében a kormányt vagy sem. Mert ha akarta volna sem tudta eltekerni. Már a autóvezető-képzésnél belánk verték, hogy akkor kezdjük csak el forgatni a kormányt, ha az autó már mozog. Addig csak feleslegesen kapaszkodtunk a kormányba. A szervokormány azonban elhozta az álló helyzetben is elfordítható kerekeket, ami az abroncsot is koptatja és a kormányművet is jobban megterheli.
Ladában tuti nem forgatod a kormányt álló helyzetben
Koppig alászedett kormány
A legtöbb korábban már felsorolt esethez hasonlóan ezzel is leginkább a régebbi, még hidraulikus szervokormány élettartamát hosszabbíthatod meg. Parkolásnál, szűk helyen manőverezésnél előfordulhat, hogy végállásig forgatod a kormányt. Pedig ez nem tesz jót a kormányszervo szivattyújának, amit akár fájdalmas nyekergéssel is jelezhet. Ha ilyenkor megszánod, és visszaengedsz pár centit, akkor elkerülheted a szivattyú túlmelegedését, idő előtti meghibásodását.
A fentieken túl pedig az sem árt, ha néha szakszervizben nézeted át az autód, illetve nem hanyagold el a szükséges olajcseréket sem. Manapság nagyjából úgy lehet számolni, hogy egy autó élettartama 250 ezer km. Ha ennél tovább akarod használni a fő elemek felújítása nélkül, akkor vigyázz az autóra! Ne pörgesd a motort, de alacsony fordulaton se adj nagy gázt, válts finoman, kerüld az úthibákat. A sportos vezetésnek nem tesz jót, de a futómű meghálálja a ballonos abroncsot.
Ha pedig a vegyiparban is hiszel, akkor néha nyúlj mélyebben a zsebedbe és tankolj prémium-üzemanyagot. Ami megtisztíthatja a motor kényesebb részeit – pl. a befecskendezőt – a lerakódott égéstermékektől.
