213 km/órás száguldás a 90-es táblánál, 132 km/óra az 50-esnél, és így tovább – szinte minden napra jut egy durva gyorshajtás. A gázpedált nyomó jobb láb levágásától a sok lóerős izomautók szimpla lefoglalásáig repkednek az ötletek az extrém gyorshajtókról szóló hírek alatt. Az állam jelenleg hagyományos módszerekkel próbálja rendre utasítani a szabálytalankodó járművezetőket, pénzbírsággal és büntetőpontokkal. Gyorshajtókból tavaly rekordszámút fogtak a rendőrök, és az őrült száguldozókról is mintha egyre több lenne a tudósítás, így adott a kérdés: mi a helyzet a büntetőpontokat legnagyobb számban begyűjtő autósokkal?
Melyik hülyeség mennyit ér?
„A vizsgált három évben összesen 30 079 ügyfél végezte el sikeresen az egyes utánképzési programokat” – írta a Vezess megkeresésére az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). Az időszak 2021 januárjának elejétől 2023 augusztusának végéig tart, a múlt esztendő egészére egy kormányzati informatikai átállás miatt nem tudott adatokat küldeni a tárca, azonban a bő harmincezres szám 32 hónapra így is impozáns.
Mielőtt részleteire bontjuk a statisztikát és eláruljuk, hogy pontosan mit csinált ennyi – nagyrészt büntetésben lévő – autós, hogy újra a volán mögé ülhessen, pár szó a hivatalosan előéleti pontrendszernek nevezett szankciókról.
Lassan negyedszázada osztja a rendőrség a büntetőpontokat, aki ennyi idő alatt nem kapott, büszke lehet magára. De milyen szabálytalanságért mennyi pont jár? A jobbra tartási kötelezettség megsértéséért csupán 1 pontot adnak, ezt a tervek szerint részben ki is szednék a készülő módosíttott KRESZ-ből. Valamivel szigorúbban büntetik a záróvonalon és a járműforgalom elől elzárt területen való áthaladást (2 pont), a menet közben kézben tartott mobil használatáért 3, a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok megszegése miatt 4 büntetőpontot írnak be a járművezetők digitális ellenőrzőjébe. A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló jármű melletti – megállás nélküli – elhaladás 5, az autópálya leállósávján történő haladás 6 pontos mutatvány.
Hétpontos büntetési tétel valamiért nincsen, de 8-at több mindenért lehet bezsebelni, többek között a vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértéséért, ittas vezetésért és a megengedett legnagyobb sebesség túllépéséért is ennyit adnak. Kilenc ponttal a közúti balesetet okozókat büntetik, 11-gyel pedig a cserbenhagyást és a közúti veszélyeztetést szankcionálják, amelyek már bűncselekménynek minősülnek, ezek a legfontosabbak.
Természetesen nem lehet a végtelenségig gyűjtögetni és mosolyogva tovább száguldani, 18 a határ. Ha elérte vagy meghaladta ezt a pontok száma, oda a jogsi. Ugyanakkor a büntetőpontok nem maradnak örökké a sofőrrel, 3 év az elévülési idejük, az egyes pontok megszerzésétől számítva. Ha valaki eléri a 13-at, akkor értesítést kap, amely nyomán jelentkezhet önkéntes továbbképzésre, amellyel csökkenthető a pontok száma.
Ha valakinek bevonják a jogosítványát, a visszavont vezetői engedélyt a leadástól számított hat hónapot követően vissza kell adni, ha a járművezető igazolja, hogy miután elvették a jogosítványát, utánképzésen vett részt, és a vezetési jogosultság külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételei fennállnak. Akinek mindez új, és most 16 ponttal a zsebében kiverte a víz, annak az is hasznos információ lehet, hogy van lehetőség a 18-as határ előtt csökkenteni őket.
Melyik utánképzést mennyien végezték el?
Évekre bontva az utánképzésen részt vett bő 30 ezer járművezetőt, enyhe emelkedést látunk (a 2023-as esztendő teljes adata hamarosan meglehet a minisztérium ígérete szerint). Az elmúlt bő két és fél évben így alakult a feladatot sikeresen elvégzők száma.
2023. 01–09. hó | 8080 |
2022 | 11 118 |
2021 | 10 881 |
Összesen hatféle utánképzés létezik, hiszen az elkövetett bűnök is sokfélék. Egyesek lehet, hogy csak két záróvonal-átlépés után akarnak pontszámot csökkenteni, míg mások notórius gyorshajtók, a harmadik alkoholista létére autót vezet, a negyedik konkrétan embert ölt és bírósági ítélet vette el a jogosítványát.
Kikértük a közlekedési a minisztériumtól utánképzésfajták szerint a sikeres teljesítők számát, a táblázat után fontos magyarázat jön a számokhoz.
I. | II. | III. | V.+I. | V.+II. | V.+III. | |
2023.01–09. | 522 | 206 | 2419 | 1594 | 774 | 1611 |
2022 | 756 | 272 | 2594 | 2700 | 939 | 2205 |
2021 | 677 | 231 | 2570 | 2586 | 770 | 2171 |
Összesen | 1955 | 709 | 7583 | 6880 | 2483 | 5987 |
Mivel a különféle utánképzési programok adatai több ponton átfedést tartalmaznak, szó szerint közöljük az értelmezésük mellé küldött minisztériumi magyarázatot.
„A (18-nál kevesebb) büntetőpontjaikat önkéntes program keretében csökkentő ügyfelek minden esetben a III. programot végzik el. Önkéntes utánképzés esetében nem történik előzetes feltárás.
Azon járművezetők, akiknek közlekedési előéleti pontjainak száma elérte vagy meghaladta a 18-at, és ennek következtében vezetői engedélyük bevonására került sor, az esetek döntő többségében a III. programra kapnak besorolást, de – a programot megelőző feltárás eredményének függvényében – előfordul, hogy I. vagy II. programot szükséges elvégezniük. Mindemellett a feltáró team szakmai döntése alapján, III. programra történő besorolást azon járművezetők is kaphatnak, akik esetében a jogosítvány bevonása egyéb okból (azaz nem az összegyűlt közlekedési előéleti pontok miatt) történt meg. Tovább árnyalja a képet, hogy az utánképzési feltárás eredménye alapján az I-II-III. program bármelyikére bármely más ügyfél is kaphat besorolást.”
Sajnos hiába szerettük volna megtudni, hogy melyik ok miatt (gyorshajtás, ittas vezetés stb.) mennyi autós melyiket teljesíti, a minisztérium válasza szerint „csak összesített adat szűrhető arra vonatkozó megkülönböztetés nélkül, hogy az adott program milyen ügy kapcsán (tehát közúti közlekedési előéleti pontok miatti vezetői engedély visszavonás, önkéntes pontcsökkentés vagy egyéb, a pontrendszerrel nem összefüggő ok miatt) lett kijelölve az ügyfél számára”.
Ez a III-as program azonban kilóg a sorból, erre azért külön kíváncsiak voltunk.
Mit csinálnak a III-as programban?
Előtte azonban pár szó az ún. feltáró foglalkozásról, az utánképzésre kötelezetteknek ugyanis részt kell venni ilyenen, ez dönti el a további sorsukat. „A feltáró csoport feladata, hogy az elkövetett cselekmény (cselekmények), valamint a feltárás eredményeinek összevetését és elemzését követően a domináns probléma megoldását legjobban szem előtt tartó és azt leghatékonyabban kezelő utánképzési programra irányítja az arra kötelezetteket. Az utánképzéseket lebonyolító foglalkozásvezető a feltáró team értékelése, valamint minden esetben az adott programra sorolt járművezetők alkotta csoport összetétele alapján és egyben egyedi problémáira fókuszálva, a feltárásra kötelezett személyekhez igazítva állítja össze a képzési programot. Ennek megfelelően a programok egyediek.”
Az elmúlt évtizedben sok tízezer autós által elvégzett III. program egy kétalkalmas, pedagógiai, „csoportdinamikai módszerek alkalmazásával lefolytatott” tréning jellegű (elméleti) tantermi foglalkozás. A foglalkozás jellegéből adódóan iskolapadsorok helyett jellemzően félköríves elrendezésű tanteremben zajlik, nagyjából úgy képzeljük el ezt, ahogy a filmekben látjuk az egykor alkoholproblémákkal küzdők és ex-drogosok beszélgetéseinek az ültetésrendjét.
A III. programot ketten vezetik: egy közlekedési szakember és egy pszichológus.
Mivel ezen a programon a járművezetők javarészt közlekedési kihágások miatt vesznek részt, a foglalkozásokon egyfelől önismereti, személyiségi, valamint közlekedéspszichológiai teszteket töltenek ki. Ezeket aztán közösen kiértékelik ezeket, így a csoporttagok által elkövetett hibák minden résztvevő számára ismertté válnak, ezek együttes megoldása pedig a képzés hatékonyságát és dinamikáját fokozza. Vagyis itt is adott a hasonlóság a filmes jelenthez: ez vagyok, ezt műveltem… stb.
Ezek mellett közlekedési kultúra és viselkedés témájú beszélgetéseket folytatnak az autósok, illetve „szabályismereti, szabályossági magyarázatokat kapnak a veszélyhelyzetek felismerése, a szabályok megfelelő alkalmazása, valamint a szabálykövető magatartás kialakítása és erősítése érdekében.”
.