Néhány napja a Toyota jóvoltából egy felejthetetlent autózhattunk a Nürburgringen. Sportos ruhába öltöztetett utcai autókkal és egy GR Yarissal, illetve ráadásként egy Toyota Supra versenyautóval. Az akkori, program első napjának egyik állomása volt a Toyota Gazoo Racing európai központjának meglátogatása.
Ugyan itt a fejlesztés a lényeg, – a központban olyan nagyteljesítményű szélcsatorna is üzemel, amelyben 70 m/s (252 km/h) szélsebességig, életnagyságú járművekkel is végezhetnek teszteket – de a labor mellett, pontosabban alatta, gyári múzeum is működik.
Működő, óriási szélcsatorna alatt találtak helyet a Toyota emblémás kincseknek
Ez pontosan a komplexum egyik szélcsatornája alatt található, a kiállított autók fölött látszik is a szélcsatorna külső burkolata, illetve az a pont is, ahová a vizsgált járműveket állítják.
Múzeum is, meg nem is
A nem éppen hagyományos kialakítású múzeumban – egymás hegyén hátán állnak az autók, némelyiket szinte megközelíteni is nehéz – a márka történetének jelentősebb versenyautói parkolnak, 1973-tól napjainkig. De kezdjük is el.
Ahogy lassan felnyílik az egyszerű garázsajtónak kinéző múzeumkapu, úgy szivárog be a fény a kissé bánatosan bevilágított hangárba – nem kifejezetten múzeum ez, inkább egy baromi menő, milliárdokat érő raktár – úgy tűnnek elő a szemben álló, Le Mans-t megjárt versenyautók.
Az első szembejövő autó a Toyota TS050 Hybrid. 2,4 literes, twin turbo V6-os motorja bő ezer lóerős. 2019-ben és 2020-ban ynert vele a Toyota a Le Mans-i 24 órás versenyen.
Akkor, amikor még nem ment nyugdíjba, így rótta a köröket:
Le Mans
De menjünk még egy kicsit vissza az időben, egészen a kezdetekig, 1998-ig:
A TS-020 kódejelű versenyautó, valamikor a kezdetek idejéből, 1998-ból. 3,6 turbós V8-as motorral, amiből 620 lóerőt csiholtak ki. Mögötte nem messze egy másik hasonló jószág, de az már 1999-es évjárat, amivel már behúztak egy második helyet le Mans-ban.
Bánatosan, a szorosan egymás mellett parkoló versenyautók mögött, egy nehezen megközelíthető sarokban egy rendszámos, közúti közlekedésre alkalmas – legalábbis elméletben – autó, a GT-One. Valószínűleg ennél őrültebb Toyota nem kapott még rendszámot.
Persze nem szórakozásból készült, hanem a szabályok megmókolására, ugyanis akkoriban a GT1 kategóriában versenyző autóknak kellett lennie utcai változatának is. Két üléssel, és minden olyan kötelező kiegészítővel, mint amivel a normális autók rendelkeznek. Irányjelző, kürt, fényszórók, rendszám.
Igen, az ott egy rendes, régi német rendszám. Akkoriban a sorozatban futó versenyautóknak utcai változata is létezett. Igaz, néha csak nagyon kevés.
A brutális kipufogók mellett irányjelző, féklámpa, sőt, tolatólámpa is sorakozik. A GT-One-ban 600 lóerős V8-as dolgozik.
Kötelező volt a legalább két ülés. Azért egy Budapest Frankfurt távot ebben leautózni, elég kalandos lett volna.
Így a GT-One-ból is lett utcai autó, igaz, csupán két darab. Jellemző az akkori, a szabályokat feszegető hozzáállásra, hogy a versenyautón lévő ablaktörlő is kötelező felszerelésnek számított, de a méretét nem határozták meg.
Ezt kihasználva a Toyota olyan ablaktörlőlapátot rakott az autójára, ami normális esetben egy Mercedes fényszóróját törölné. Száraz időben ez is megfelelt és legalább könnyű volt.
Alig arasznyi ablaktörlő. A szabályoknak megfelelt, száraz időben nem is kellett nagyobb, normális esetben ezt a méretet legfeljebb fényszórómosókon használják. Nincs különösebb funkciója a teniszlabdának, csak a fenti, eltorlaszolt légbeömlőre hívja fel a figyelmet. Amolyan „remove before flight” szerű fityegő.
A futam összes nyoma ott van ezen az autón. Sérülések, gumidarabok, bogarak. Minden.
Sűrű tömött sorokban pihennek a versenyautók
Álommunkahely, bár a komfort egész spártai
Ez pedig a jövő. A Toyota nem csak a hibridben hisz, hanem a hidrogénhez is értenek.
F1
A Le Mans-i nyugdíjasok mögött a kevésbé fényes F1-es időszak emlékei sorakoznak. A Toyota itt nem igazán volt sikeres, a 2002 és 2009 közötti nyolc szezon nem úgy sikerült, ahogy a márka szerette volna. Ebben az időszakban futamgyőzelem nélkül, legfeljebb a második helyig jutottak a Toyota teljes mértékben saját gyártású autói.
A Toyotának egy második helyre futotta csak az F1-ben. Ennek ellenére pár kihagyott év után visszatérnek, bár nem önálló csapatként, hanem az amerikai Haas-csapattal dolgozik majd a Toyota Gazoo Racing.
A Pirelli gumiteszteléshez használta ezeket az autókat
Rally
Hagyjuk is az F1-es szekciót, sétáljunk inkább át a rali sarokba. Itt is van pár érdekesség, rögtön egy Celica TA64, ami 1983 és 1986 között futott a B csoportban. Afrikai királynőnek is becézték a 370 lóerős versenyautót, utalva arra, hogy főleg a Szafari és az Elefántcsontpart ralin szerepelt jól, szinte uralta a terepet.
Az előtérben az African Queen-ként is emlegetett raliautó
Pár évtizede egy afrikai rali teljesen mást jelentett, mint ma a GPS és a műholdas telefonok korában
Toyota Celica 1600 GT 1972-73-ból., 165 lóerővel
Amibe lehet, abba érdemes belenézni, sőt beledugni a fejünket és szippantani egyet a benti levegőből
Ha megtetszett és te is beugranál, hogy irgalmatlanul ritka, vagy éppen legendát írt Toyotákat nézegess, megteheted. A múzeumot előzetes bejelentkezés után bárki megtekintheti, komolyabb létszámú, de legfeljebb 24 fős csoporttal. Indulás előtt azért érdemes itt érdeklődni a részletekről.
