A jogosítvány megszerzése a legtöbb ember életében egy fontos pont, a B kategóriás vezetői engedéllyel lehetőségek széles tárháza nyílik meg még akkor is, ha valakinek nincsen saját autója. Azonban a jogsi megszerzése nem mindig zökkenőmentes.
A B kategóriás vezetői engedély ma már nem olcsó mulatság (kivéve egyes középiskolásoknak, akik számára 2024. szeptember 1-jétől a kormány részben ingyenessé tette a jogsi megszerzését), hiszen 2024 januárjában a KSH adatai szerint átlagosan 345 800 forintjába került a tanulóknak, mire a kezükbe foghatták a rózsaszín plasztikkártyát, de nem kell sokszor megbukni ahhoz sem, hogy 500 ezer forint vagy még ennél is magasabb összeg legyen a végeredmény.
Kép: Getty Images
Márpedig a bukási arány igencsak magas, mind a KRESZ-vizsga, mind a forgalmi vizsga esetében. A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközponttól (KAV) a Vezess által megszerzett adatok alapján a KRESZ-teszten 2023-ban a vizsgázók 44 százaléka bukott meg (ez az adat tartalmazza az első vizsgázók és a pótvizsgázók eredményeit is). Vagyis nagyjából minden második jelentkezőnek nem sikerült elsajátítania az alapokat és újra kellett vizsgázni. Összesen egyébként 157 063 KRESZ-vizsgaeseményt bonyolítottak le tavaly.
A KRESZ bukási arányok az elmúlt években nem javuló tendenciát mutattak: míg 2020-ban és 2021-ben 41% volt, 2022-ben már 44%.
Kicsit rosszabb csak a helyzet azoknál, akik már ismerik az elméletet és azt a gyakorlatban is alkalmazniuk kell, miközben a járművet is megfelelően kezelik. A forgalmi vizsgák esetében ugyanis 54%-os volt a bukási arány 2023-ban, egyébként pedig összesen 207 748 darab forgalmi vizsga zajlott le egy év alatt. Az elmúlt években itt is folyamatosan emelkedik a bukási arány: 2020-ban és 2021-ben ez az adat 50% volt, 2022-ben már 53 százalék, 2023-ban pedig 54%.
Mi az oka a magas bukási aránynak?
Megkérdeztem Vrancsik Viktor szakoktatót, a Közlekedj jogosan alapítóját, hogy mi állhat a hátterében annak, hogy a KRESZ- és a forgalmi vizsgákon is a résztvevők nagyjából fele megbukik. Természetesen ez egy összetett probléma, amely több okra vezethető vissza. Szerinte a válasz a generációs különbségekben, a megváltozott közlekedési morálban és a járműsűrűségben keresendő. Régebben, 10-20 éve nem volt ennyi elektronikai cikk, és máshogy töltötték a gyerekek az idejüket: fára másztak, bicikliztek, motoroztak. Ezeknek hatására kialakultak bizonyos motorikus képességek és egyfajta látásmód. Ha valaki elesett vagy leesett, megtanulta a leckét, míg a számítógép világában nincs igazi lecke, hiszen van restart, és nem halunk meg.
Erre egy példát is hozott Viktor: az egyik tanulója például haladt az úton, és látható volt, hogy az előttük álló autó mögött meg kell állni vagy ki kell kerülni. Mivel vizsga volt, várta, hogy a tanuló reagál a helyzetre. Mivel nem történt semmi, az utolsó pillanatban beletaposott a fékbe. Mikor megkérdezték a vizsgabiztossal, hogy miért nem reagálta le az esetet, azt mondta, hogy úgyis tudta, ha nem fér el, majd belenyúl az oktató.
Kép: Róka Dániel / Bizományosi / MTVA
Az autóvezetés elsajátítása sok fiatalnak nehezebben megy, de más képességek, mint a több nyelven való tudás meg már szinte alap. Továbbá nagyon sok gyereket hoznak-visznek a suliba, így lehet, hogy önállóan nem is közlekedik, és a szükséges látásmód nem alakul ki. Ebből ered minden probléma: az alapok sokszor hiányoznak, és a gyakorlati oktatás során nemcsak a járműkezeléssel és a gyakorlati részekkel kell foglalkozni, hanem a KRESZ-szabályokat is újra át kell beszélni. Ez pedig időbe telik.
Régen, 5-7 éve a kötelező 29 órából mind a 29 óra folyamatos gyakorlati vezetés volt; most már nagyon sokszor meg kell állni, és olyan alapvető dolgokat kell átbeszélni, mint hogy ha zöld a lámpa, akkor nem kell megállni, hiába van stoptábla.
Az „50” az új „29” – ez azt jelenti, hogy bár a kötelező óraszám 29, aki nem vezetett előtte, annak szinte lehetetlen levizsgáznia ennyi órából. Csak 10 évet visszatekintve: az elméleti vizsga díja 4600 Ft, a gyakorlati vizsgáé pedig 11 000 Ft volt. 2014-ben egy gyakorlati oktatási óra ára körülbelül 3000 Ft volt. Ma a vizsga díjai változatlanok, viszont a gyakorlati óra ára 10-12 000 Ft között alakul.
Tehát 10 éve majdnem négyszerese volt a vizsga díja a vezetéshez képest, míg ma már a gyakorlati óra ára magasabb. Akkor a vizsgának súlya volt. Ha az arányokat megtartották volna, akkor 35-40 000 Ft lenne a gyakorlati vizsga ára, így viszont megéri próbálkozni, hátha sikerül. Mindeközben végbement a tantermi oktatásról való átállás az online oktatásra, de a statisztika azt mutatja, hogy nem ez okozza a sikeresség csökkenését, hanem a fent leírtak. Az e-learning épp úgy elszenvedője a világ változásának, mint ahogy maguk a tanulók és a szakemberek is. Nem jobb vagy rosszabb, hanem más.
Melyek a leggyakoribb bukási okok a KRESZ-vizsgán?
Kikértük azokat a statisztikákat is, amelyek megmutatják, hogy melyik KRESZ-kérdéseket rontják el a legtöbbször a vizsgázók, ebből pedig összeállt egy top 10-es lista, ezek a legproblémásabb témakörök a tanulók körében.
A legfőbb bukási okok KRESZ-vizsgán:
- Továbbhaladás szabályai útszűkületben
- Kiegészítő táblával ellátott behajtási tilalmat jelző táblára vonatkozó szabályok
- Forgalomirányító fényjelző készülék megközelítésére vonatkozó szabályok
- Járműszerelvénnyel való behajtásra vonatkozó szabályok
- Kötelező elsősegélynyújtó felszerelésre vonatkozó szabályok
- Figyelmeztető jelzést adó berendezés használatára vonatkozó szabályok
- Továbbhaladásra vonatkozó szabályok forgalomirányító fényjelző készülékkel ellátott útkereszteződésben
- Járművezetés közben a járművezetőnél tartandó okmányok
- Villamospályára vezetett forgalmi sáv használatával összefüggő szabályok
- A pótkerékre és a hozzá tartozó szerszámkészletre vonatkozó szabályok
Ezekre tehát érdemes kiemelt figyelmet fordítania annak, aki KRESZ-vizsgára készül, mert az 55 kérdés összesen 75 pontot ér, a különböző pontértékű kérdésekből pedig csak 10 pontot lehet elhullajtani, hogy még sikeresnek minősüljön a vizsga.
Ezek a leggyakoribb bukási okok a B kategóriás forgalmi vizsgán
A másik érdekes kérdés, hogy miért hasalnak el a legtöbben a forgalmi vizsgán? Vannak olyan hibák, ami nem jár azonnali bukással, kisebb tévesztésekből 10 hibapont gyűjthető össze (elinduláskor az öv becsatolásának elmulasztása, lefulladás, nem egyenletes lassítás, indokolatlanul magas fordulatszámon működtetett motor stb.). Azonban vannak olyan hibák, ami után azonnal kéri a vizsgabiztos, hogy húzódjon félre a vizsgázó, és az oktató vezessen vissza a kiindulási pontra.
Így néz ki a forgalmi vizsgán a vizsgabiztos által használt minősítő lap (Forrás: KAV)
A képen látható vizsgaminősítő lap fejlécében a vizsga adatait rögzítik, utána pedig az egyes feladatok és hibák vannak felsorolva, témakörönként. A vizsgabiztos egyesével értékelheti az összeset, kisebb hibákból többet is össze lehet gyűjteni, de vannak azonnali bukáshoz vezető okok. A vizsgázó által kihúzott feladatok (pl. beállás parkolóhelyre balra előre 90°-os szögben) is fel vannak tüntetve.
A KAV ugyan nem vezet hivatalos statisztikát arról, hogy melyek a leggyakrabban előforduló, azonnali bukást eredményező tévesztések a forgalmi vizsgákon, ám a vizsgabiztosok által kitöltött vizsgaminősítő lapok alapján összeállítottak a Vezessnek egy listát.
A legfőbb bukási okok forgalmi vizsgán:
- Balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia
- Elsőbbségadási kötelezettségének nem tesz eleget
- Irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja
- Közlekedési szabályt sért
- A besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre
- Nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik
- Nem ismeri fel a közlekedési helyzetet
- Egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni
- Gyorshajtást, relatív gyorshajtást követ el
- A menetirány szerinti bal oldalt indokolatlanul vagy szabálytalanul veszi igénybe
A szakoktatót arról is megkérdeztem, hogy meglepte-e ez a toplista, vagy ő a személyes tapasztalatai alapján más hibákat vett volna előre. Elmondása szerint nem lepődött meg, ő is ezekkel találkozik nap mint nap. Egyre többször fordul elő, hogy a tanuló nemcsak kis hibát vét, például lemarad az index (ez is azonnal sikertelen vizsgát jelent, de nem olyan veszélyes), hanem például nem áll meg a piros lámpánál vagy letér a jobbra kanyarodó főútvonalról, mert nem ismeri fel a táblát, és fizikailag egyenesen átmegy a védett úton. Mondani sem kell, itt muszáj az oktatói beavatkozás.
Véleménye szerint ahhoz, hogy ezek az eredmények javuljanak, több gyakorlásra lenne szükség és a kötelező 29 óra helyett akár 50-60 órában kell gondolkozni. Más kérdés, hogy a jelenlegi árakkal kalkulálva akkor már egy jogosítvány 700-800 ezer forint lenne, amelyet a jelenleginél is kevesebben engedhetnének meg maguknak.
