Trükközők próbálják kijátszani az útdíjrendszert

„Általánosságban gyakori, hogy egyazon jármű esetében akár 15-20 darab pótdíjeset is keletkezik, extrém esetben előfordult már ennek a többszöröse is” – válaszolta a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) a Vezess kérdésére, hogy mennyi volt a legtöbb pótdíj ugyanazon a járművön az elmúlt években. 

 

A NÚSZ szerint az ilyen szélsőséges eseteknél – amelyek gyakorlatilag útdíjfizetés nélküli rendszeres úthasználatot jelentenek – „a háttérben mindig egyéb jogszerűtlenség is mutatkozott”. Például lopott volt az autó, közben lehet, hogy ráadásul külföldről indítottak rá körözést, emiatt ezekben az ügyekben már nem is az útdíjfizetési szolgáltató járt el, hanem egyéb hatóságok. Jellemzően a rendőrség vagy a NAV.

 

Meglehetősen magas a fizetés nélkül utat használó ügyeskedők aránya, ugyanis az évente jellemző 14,5-15 millió eladott matrica mellett 2,2-2,4 millió darab pótdíjazást indít a rendszer.

 

 

A pótdíjas esetek (külföldi-belföldi együttesen) „főként a D1 kategóriához kapcsolódnak” a NÚSZ szerint, ami nem is meglepő, hiszen eleve ebből adják el a legtöbbet. Az összes matricakategóriát nézve tavaly értékesített 14,87 millió darab jogosultságból 12,97 millió volt személyautós, vagyis D1. 

 

Kérdésünkre a szolgáltató elmondta, „a pótdíjesetek nagyságrendileg 60 százalékban külföldi rendszámos járműhöz kapcsolódtak, ez havi viszonylatban 5-10 százalékos eltérést is mutat a szezonalitásból adódóan”.

 

Valószínűleg kevesen válaszolnának helyesen rá, hogy a lebukott autók többségén milyen nemzetiségű rendszám volt, pedig több lehetséges magyarázat is kínálkozik. „A külföldi esetek tekintetében a legtöbb pótdíj sorrendben német, román, osztrák, szlovák, valamint lengyel honosságú járművek esetében került kiszabásra” – állítja a NÚSZ. 

 

A lehetséges okok pedig egyrészt a német rendszámot használó, állampolgárságát tekintve jellemzően a Balkán különféle országaihoz kapcsolódó vendégmunkások átutazásai, másrészt a köznyelv által adócsaló rendszámnak hívott, és az országunkból úgy tűnik, soha ki nem kopó RO-s és egyéb német rendszámos autók.

 

 

Igazi hullámvasút a havi vásárlásokat mutató grafikon, rendkívül nagy a szórás. Értelemszerűen decemberben-januárban váltják ki a járművek üzembentartói a legtöbb éves útdíjhasználati jogosultságot, de például a személyautósoknál a nyaralások idején is megugrik a matricavásárlás. Az alábbi táblázatban az elmúlt fél év adatai látványosan mutatják a hullámzást.

 

 

Végül megkérdeztük a szolgáltatót, miként értékeli a nálunk idén még újdonságnak számító egynapos matricák eddigi szereplését. Darabszámot nézve sikertörténetnek is tűnhet, hiszen az elmúlt fél évben 1,12 millió jogosultságot értékesített a NÚSZ, ráadásul – az ő szemszögükből – elég jó áron. Valószínűleg éppen az árából következően kevésbé népszerű a magyar autósok között.

 

Az Európai Unió az üzembentartók terheinek a csökkentése érdekében tette kötelezővé az egynapos matricát, hogy például alkalmi, egynapos utakért ne kelljen 10 naposat venni a családoknak. Régóta várták már ezt a máshol joggal népszerű lehetőséget a magyar autósok is, ám sajnos szélsőségesen drága nálunk. Csak két példa: a miénkhez immár nagyon hasonló életszínvonalú Romániában a 2,5 eurós ár a most extrém gyenge forinttal számolva is mindössze 1020 forint. A magyartól nagyjából 300 százalékkal magasabb átlagbért kereső osztrákoknál pedig 8,6 euró, ami a hétfői (408 forintos) árfolyammal is csak 3508 forint. Magyarországon eközben 5150 forint. Vagyis majdnem a 10 napos (6400 forint) ára nálunk 1 nap.

 

Nem is nagyon veszik a magyar autósok. Íme, a NÚSZ adatai az értékesítés első fél évéből. A havonta eladott egynapos matricák vásárlóinak az aránya 63-82 százalékban külföldi. Megfordítva: csak 18-37 százalék a magyar vevők aránya, holott – elvileg – nekünk kellene hogy anyagi könnyebbséget jelentsen.