Óriási visszhangot kiváltó bűnügyekben hozott fontos ítéleteket évtizedeken át, mégis kevesen ismerik önt. Ráadásul a mostani munkájának az eredménye hamarosan 7-8-9 millió magyar mindennapjait befolyásolja: ott van az új KRESZ megalkotói között. Hogy került bele ebbe?

A Közlekedéstudományi Intézeten keresztül kértek fel, az ügyészség és a rendőrség képviselői mellett részt veszek az új KRESZ megalkotásában.

Többször találkoztunk a közlekedési minisztériumban a készülő új KRESZ miatt, és úgy mutatták be önt, hogy több évtizedes tapasztalata van közlekedési ügyek bíráskodásában. Mikor kezdte az ítélkezést?

1984-ben, de először évekig testi épség elleni ügyekkel foglalkoztam. A rendszerváltás robbanást hozott a közlekedésben is, megugrott a balesetek száma, ekkor kaptam nagyon komoly – közte műszaki – képzést közlekedési ügyek ítélkezésére. A 90-es évek elejétől ítélkeztem közlekedési ügyekben.

Rengeteg nyugati autó jelent meg az országban, nagyot változott akkoriban utak képe. De milyen volt akkor a közlekedési kultúra?

Rendkívül rossz. Ugyan nyugati márkák autói voltak ezek, de rengeteg idős, nem megfelelő műszaki állapotú jármű ömlött be az országba, másrészt a közlekedési kultúra mindig egy társadalom állapotának a tükörképe. Volt akkor egy nagy felszabadultság-érzés az országban, ami megmutatkozott sajnos az utakon is. Ahogy említettem, hirtelen sokkal több lett a baleset, ezért is kezdtem el ezzel foglalkozni.

„Önértékelési zavarral küzdenek a gyorshajtók” 1

Fülöp Ágnes, nyugalmazott bíró és a Toyotája

Milyennek látja az útjainkon zajló közlekedést 2024-ben?

Ahhoz képest sokkal jobb. Vannak ma is negatív jelenségek, de látni bőven pozitív változásokat is. Az agresszív gyorshajtók önértékelési zavarral küzdenek, és megpróbálják oktatni a normálisan autózókat. Mert ők mindenáron meg akarják mutatni magukat, a saját, vagy mondjuk az autójuk erejét. De sok pozitív jelenséget is látni, egyes járművezetők között trendi udvariasnak lenni, vigyázni a kerékpárosra, elengedni a másikat a cipzár-elv szerint.

Melyik volt élete legnehezebben meghozott ítélete?

A Rezesová-ügy ítélete.

Mi az a Rezesová-ügy?

A vád szerint Eva Rezesová szlovák állampolgár a BMW X5-ösével 165 km/órás sebességgel hátulról belehajtott egy Fiatba az M3-as autópályán 2012 nyarán. A kisautó nem csak összetört, hanem kigyulladt, és benne égett négy ember, gyakorlatilag szörnyet haltak. Ráadásul a sajtó által leginkább „szlovák milliomosnő”-nek hívott vádlott az ügyészség szerint ittas állapotban okozta a tragédiát. Tovább színesítette az ügyet a vagyona és családja befolyása: apja, Alexander Rezes éppen közlekedési miniszter volt az 1994–98 közötti a Meciar-kormányban, akit egy időben Szlovákia második leggazdagabb emberének tartottak.

Két évig a csapból is ez ügy folyt. Bíróként miért volt nehéz?

Több ok miatt is. Az ügy minden részletét óriási médiaérdeklődés kísérte éveken át, és akkor a sajtó egyfajta érdekességként is kezelte a bíróságon történteket, szinte minden részletet. Akkoriban még leírták a bíró nevét is az újságírók, ma már óvatosabban bánnak ezzel. Közben nehéz volt a baleset részleteinek a pontos megállapítása, és ahogy haladtunk előre lépésről lépésre, egyes tények egyszerűen megbuktak. Közben változott a Btk.-ban az ittas vezetés megítélése is, ráadásul a vádlott szakértői csapata apró darabokra szedette az autót, profibb háttérrel dolgoztak az ügyészségnél.

Az egyik akkori tudósítás szerint nem győzött hálálkodni önnek a vádlott egy döntése után.

Miközben zajlott az ügy, láttam, hogy a vádlott egészségügyileg kezd tönkre menni, lefogyott az előzetesben, összezuhant, két éve nem látta a gyerekeit, így karácsonyra hazaengedtem. Ezt köszönte meg.

„Önértékelési zavarral küzdenek a gyorshajtók” 2

Eva Rezesová a bíróság előtt 2013-ban (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)

Van rá példa, hogy a jogerős ítélet után ajándékot kap egy-egy felmentett vádlottól?

Szoktam karácsonyi üdvözlőlapokat kapni börtönökből általam elítéltektől.

Most ironizál? Vagy fenyegetik?

Nem vicc, valóban szívből megköszönik egyes elítéltek, hogy emberként és méltósággal kezeltem őket a bíróságon. Ezek valódi köszönetek. De jönnek fenyegető levelek is. Mindezt szigorúan vesszük, és iktatjuk az adott ügy aktáihoz.

Volt, hogy sajnálta azt, akit börtönbe küldött?

Főleg eleinte okozott emberi problémát, de 3-4 év után ki kellett alakulnia egy reflexnek, hogy érzelmileg nagyon ne vonódjak be teljesen. De ez nehéz. Közel van hozzám a sértett és az elkövető is. Meg kell tanulni egy bírónak, hogy objektív kívülállóként kizárólag jogalkalmazó legyen.

Szakmailag mit tekint érdekes ügynek és kihívásnak?

Ha nem ismertük pontosan, hogy mitől vesztette el a járművezető az uralmát a járműve felett.

Kérek egy konkrét ügyet.

Volt egy sofőr, aki a 11-es úton letért jobbra az útpadkára, onnan visszarántotta a személyautóját. Áthajtott a szembejövő sávba, hatalmas balest, meghalt több ember és azt kellett kiderítenünk, hogy egyrészt miért haladt jobbra az autója (volt-e valami az úton, ő hibázott-e), másrészt, hogy elvárható-e tőle, a lesodródása után megfelelően tudja kezelni a járművet. Izgalmas lépésről lépésre haladva kideríteni a mozgás kimenetelt.

Számos hírhedt balesetes ügy volt az elmúlt években M.Richárd Dózsa György úti ütközésétől az Árpád hídi gázolásig. Ekkora tapasztalattal a nyomozati szak után ön már tudja magában, hogy nagyjából mi lesz majd az ítélet?

Csak ha ismerem a tényeket. Márpedig az összes tény az ítélet meghozatala előtt áll rendelkezésre, nem pedig amikor elkezdődik a bíróság munkája.

„Önértékelési zavarral küzdenek a gyorshajtók” 3

Híres fotó egy hírhedt balesetről az Árpád hídon (Fotó: Mihádák Zoltán)

Kívűlről nézve a bíróságok munkáját, úgy tűnik, a közlekedési balesetes ügyekben a legtöbbször felfüggesztett börtönbüntetéssel zárják le az ügyeket. Miért?

Teljesen érthető, hogy ez így van. A jelentős részükben gondatlanság áll a baleset hátterében, és egy felfüggesztett ítélettel a büntetés már elérte a célját. A vádlottak zöme jellemzően büntetlen előéletű és rendezett családi háttere van. Egyszer súlyos vezetői hibát vétettek.

Ön hogyan vezeti a Toyotáját?

Nyugdíjasan (nevet)! Minden nap azzal a speciális tapasztalattal vezetek, amit megszereztem a balesetek kivizsgálása során. Nagyobb követési és oldaltávolságot tartok, nyugodtabb sebességgel vezetem az autómat.

Kerékpár?

A covid alatt elkezdtem elektromos rollerrel közlekedni a kollégáim nagy derültségére, és bevallom, megszerettem. Kell ugyan hozzá pár nap, hogy az ember megismerje a rollerje képességeit, a viselkedését és a kezelését, de szerethető. Aztán amikor tönkre ment, átültem egy elektromos kerékpárra, ma azt is használom. Kerékpárral is részt veszek a közlekedésben.

Jelentősen megnőtt a Budapesten kerékpárral közlekedők száma, de kevés olyan bírósági ügy jelenik meg a sajtóban, amikor a kerékpáros az elítélt.

Vannak ilyenek, de egy kerékpár és egy személyautó kontakja után jellemzően előbbi jár rosszul a fizikai jellemzőik miatt. Örömmel látom, hogy egyre inkább és egyre több autós tekinti egyenrangú közlekedési résztvevőnek a kerékpárosokat.

„Önértékelési zavarral küzdenek a gyorshajtók” 4

A cikk szerzője kerékpáron, négy éve a Teréz körúton. Azóta is sokat változott az infrastruktúra

Balesetokozás miatt elítélt gyalogosról pedig egyáltalán nem hallani.

Ennek egyszerű jogi oka van: ha gyalogos vagy utas okoz közlekedési balesetet, az nem „balesetes ügy” lesz a bíróságon, hanem testi épség elleni ügy.

Ez a beszélgetés nem az új KRESZ-ről szól, de végül szeretném megtudni a véleményét arról a tervről, miszerint biztosítanák az útkezelőknek, hogy egyes utakon 130 km/óránál magasabb maximális sebességet is engedhetnek majd a személyautóknak.

Az útkezelőnek a közlekedésbiztonságot mindenek felett állónak tartva, felelősséggel és tuti biztosan megalapozottan lehet majd ezt engedélyezni egyes útszakaszokon az új KRESZ szerint.