Miután kicsit magamhoz tértem a sokkból, amit az a legórengeteg okozott, ami Attila lakásában tapasztalható, neki is szegeztem a kellemetlen kérdést: mennyit költöttél eddig erre a hobbira? Kicsit vonakodva ugyan, de elárulta, hogy pontos számot nem tud (és saját lelki nyugalmának érdekében nem is akar) mondani, de becslései szerint egy közel új autó ára már benne van ebben a szenvedélyben. És megérte? Naná!
Attila egyébként egy 52 éves villanyszerelő, jelenleg közvilágítást javít. Már gyermekkorában szeretett bütykölni és a két kezével előállítani dolgokat, sokat foglalkozott repülőgépek, harckocsik és autók modelljeinek készítésével.
Összekapcsolva néz ki a legmenőbben
Az építőkockák világával az általános iskolai évei végén találkozott először, ennek már több mint 40 éve. A sokak által ismert, keletnémet PEBE márkájú készletekkel indult el az életében ez a vonal gyermekkorában, tisztán emlékszik az első legószettjére is: egy űrrendőrséges készlet volt, amelyből egy kék-fekete járművet lehetett összeépíteni piros ablakokkal, természetesen még mindig megvan neki a pincében. Azóta persze rengeteg szett került a birtokába, száznál is több alapkészlete van (némelyikből egyszerre több is). Ezek mellé pedig külön is vásárol legóalkatrészeket, amely sokszor nem is olyan egyszerű dolog, de erről majd később…
Való igaz, Attilának széles az érdeklődési köre, járművek tekintetében nem csak az autókat szereti. Harckocsik, légi járművek, munkagépek, valamint a sci-fik világában legendássá vált űrhajók is megmozgatják, de épületeket is szeret megépíteni. Azonban nem áll meg ott, hogy összerakja az útmutató szerint például a Land Rover Defender készletet. Kreatív elméjével továbbgondolja, áttervezi, saját szájízére formálja és kiegészítőkkel látja el az egyes modelleket. Sőt, a valóságban nem létező járműveket is tervez és épít, ha olyan kedve van.
És ezalatt nem azt értem, hogy összerak egy bódét, alatta négy kerékkel egy-egy merev tengelyen, aztán viszont látásra. Ezek komoly modellek teljes motorral, hajtással, felfüggesztéssel és kormányzással. Ha már szóba került a Defender, nézzük is meg, ebből mit hozott ki Attila. Ahogyan előszedi a többi modell közül, néhány fontos tanulságot is megoszt velem:
A legóépítmények második számú főellensége a por. Az első pedig a porszívó.
Ebben van is igazság, hiszen ha mindig legszebb pompájában akarjuk látni az alkotásainkat, folyamatos törődést, portalanítást igényelnek, amely sziszifuszi munkafolyamat, hiszen ha egy kisebb alkatrész közben beesik az ágy vagy a kanapé alá, azt nem könnyű visszaszerezni. Attila azt vallja, hogy ezekre az építőkockákra „nem vonatkoznak a fizika törvényei”.
A Defender esetében is előjött Attilának az a problémája, hogy szerinte nem volt elég aprólékosan kidolgozva a modell. Ezért a „gyári” összeszerelése után nekilátott az újraépítésének, kijavítva a kinézetbeli hibákat és áttervezve a túl nagy helyet foglaló részegységeket. Sok legómodell csak elölről és felülről néz ki igazán jól, hátulról és alulról olykor nem olyan aprólékos a kidolgozottság.
Aztán jobban megnézve, hopp, jobbkormányos
Az ajtóknál például eltüntetett egy hézagot, valamint kilinccsel zárhatóvá tette őket. Gallytörő, fényhíd és extra villogók kerültek fel, de a tetőcsomagtartót is átalakította. Lényegében egy expedíciós jármű lett a terepjáróból, a csomagtartóba konzervek és egyéb felszerelések kerültek. Ja, és ha már ott volt, Attila V6-osra cserélte a motort, mert neki úgy jobban tetszett.
Ezek könnyűnek hangzanak, de ha a legózásban egy kis részt át szeretnél alakítani, az egy egész láncreakciót indít el. Amikor jobbkormányosra építette át az autót, 15-től 60 százalékos állapotig mindent tükrözve kellett megépítenie, ami komoly térlátást és erős koncentrációt igényelt. A nagyjából 3000 alkatrészből álló Defender elemeinek legalább felét máshogy kellett beépíteni ahhoz, hogy a kívánt végeredményt elérje. Ezen felül dizájnban egyező utánfutót is épített, amelyekre további felszereléseket pakolt.
Ő itt Attila, kezében az egyik saját tervezésű, lánctalpas munkagépével
Attila szerint minden gyári készletben nagy fejlesztési potenciál van, leginkább olyan téren, hogy az egyes részegységeket kisebb méretűre lehet átalakítani úgy, hogy a funkciójukat ugyanúgy ellátják. A Defender csomagtartójának zárját például harmadakkora helyen meg tud oldani, mint ahogyan azt a modell tervezői kitalálták. Az viszont problémát okoz, hogy méretarányosan egy, a való életben kicsi alkatrész a legóvilágban sokkal nagyobb.
A legózásban az az egyik legjobb érzés, amikor leküzdöd az akadályokat, megoldod az építés közben felmerülő problémákat, és a végeredmény működik, ráadásul még jól is néz ki.
Ezután előkerült egy Faros Ikarus kicsinyített mása, ezt részben emlékezetből, részben képek alapján építette meg. A nulláról kezdte el, kockákat rakott egymás mellé, aztán egyszer csak kezdett formát ölteni a busz. Utazott is ilyenen, így ismerős volt számára a jármű hangulata, ez is inspirációt nyújtott az építés során. Attila egyébként nem szokta előre lerajzolni vagy komolyabban megtervezni az építési folyamatokat. Általában összerakás közben adja magát egy-egy megoldás, na meg persze a sok megoldandó probléma. Például ha valami túl nagy, túl sok helyet foglal el, nem arányos stb.
A kárpit színe itt nem pontos, mert sötétbarnának kéne lennie, de abból a színből sokkal drágábbak a LEGO alkatrészek, így kompromisszumot kötött. Egy ilyen buszt az ő rutinjával pár hét alatt meg tudott építeni még úgy is, hogy ha nem sikerült elsőre valami jól, akkor előfordult, hogy az addig összerakott busz felét vissza kellett bontani. A Farosból egyébként egy másik példányt is épített, amelyet édesapjának ajándékozott.
Szintén a nulláról építette meg saját autójának kicsinyített modelljét, egy Citroen C2-est. Ez nehezebb falat volt, mint az Ikarus, a benne alkalmazott megoldások is mások. Kipróbált 5-6 fajta felfüggesztést, mire a végleges verzió jól működött (persze nem olyan futóműve van, mint a valós C2-nek). A motortér kialakítása is időigényes volt. Az Attila által tervezett piros-fekete sportkupéban pedig V10-es motor és 3 sebességes váltó került, összkerékhajtással.
Egyébként ez a kupé szinte „mindent tud”, amit a gyári Bugatti Veyron vagy a Lamborghini Sián modellek: kormányzás, független kerékfelfüggesztés, összkerékhajtás, differenciálművek stb. Viszont Attila sokkal kompaktabb módon meg tudta építeni, az egyes részegységek kevesebb helyet vesznek el.
Ez egy Citroen C2 kicsinyített mása
Van a LEGO márkának valódi riválisa?
Attilával arról is beszélgettem, hogy szerinte érdemes e másfajta építőkockákat, alkatrészeket venni, mint a LEGO? Elmondta, hogy több utánzatot is kipróbált, és vannak köztük teljesen jól használhatók. Ezeknek egy része valószínűleg licenc alapján gyártja termékeit, így ráadásul kompatibilisek is a LEGO elemekkel.
Nyilván ő is futott már bele olyan termékbe, ami használhatatlanul silány minőségű volt, de mára szerzett annyi rutint, hogy tudja, melyiket biztosan nem szabad megvásárolni. Egyébként nem sokat kísérletezik egyéb márkákkal, hiszen a LEGO termékeiben megbízik, tudja, milyen minőséget várhat tőlük. Ráadásul a marketingre is ők költenek a legtöbbet, így az újdonságokról, hírekről is ennél a márkánál lehet a leghamarabb értesülni.
Ez egy kicsit más jellegű busz, a Harry Potter sorozat rajongóinak ismerős lehet
Honnan érdemes vásárolni?
Aki ilyen cuccokat szeretne venni, annak Attila a bricklink.com oldalt javasolja, mert itt a világ minden részéről lehet vásárolni. Rá lehet keresni alkatrésztípusokra, tematizálva és színek szerint is szűrhetőek a találatok. Új és használt termékek is vannak, de akár teljes szetteket is meg lehet innen rendelni. Sokszor magyarországi eladókba is bele lehet itt futni, de aki élőben szeret inkább vásárolni, az kijárhat hazai piacokra is, ezeken többnyire használt alkatrészekhez lehet hozzájutni.
Vannak főbb igazságok az árak tekintetében, a sárga Technik alkatrészek például drágábbak, mint a feketék, egyes színek közt olykor 3-4-szeres szorzó is van ár tekintetében. Így olykor kompromisszumot kell kötni egy-egy építés során, ha nem áll rendelkezésre végtelen büdzsé. Sőt, arra is figyelni kell, hogy bizonyos alkatrészek nem elérhetők mindegyik színből, így néha itt is alább kell adni az igényekből.
Ez Attila saját tervezésű kupéja
Attilának azt is szem előtt kell tartania, hogy egy teljesen saját tervezésű modellnél ráhagyással kell rendeljen az alkatrészekből, mert az nagyon megakaszthatja a folyamatot, ha menet közben elfogynak az elemek. Persze olykor az is előfordul, hogy utólag derül ki, hogy feleslegesen sokat rendelt, szerencsére ezek ilyenkor nem vesznek kárba, hiszen egy másik építés során fel tudja őket használni.
A LEGO Ideas közösségépítő szerepe
Egy elég nagy közösséggel rendelkezik a legózás világszerte, a gyártó pedig igyekszik ezt táplálni is. Létrehozták a LEGO Ideas platformot, ahol többek közt arra is van lehetőség, hogy a felhasználók feltöltsék egyedi építményeiket, és pályázzanak arra, hogy hivatalos készlet váljon az ötletükből. A folyamat úgy indul, hogy ha a pályázatot elég érdekesnek találja a gyártó, akkor kiteszik a platformjukra, és bárki szavazhat rá. Ha a modell eléri a 10 000 szavazatot, akkor a gyártó elgondolkodik rajta, hogy valóban készítsen szettet belőle.
Saját tervezésű jármű
Ez nem egy lehetetlen feladat, több magyarnak is sikerült már, elég csak Fehérvári Donátra gondolni, akinek az ötlete nyomán a dán játékgyártó egy csocsóasztal-szettet dobott piacra. Természetesen Attilának sem titkolt célja, hogy egyszer az ő ötletét is felkarolja a LEGO. Olykor azonban a jog is közbeszól a próbálkozásainak kapcsán, hiszen hiába épített egy nagyon menő utánfutót a Defenderhez, a LEGO nem hagyta jóvá a Land Rover márkajogi okai miatt.
A legózás nem csak unaloműzésre jó
Nagyszerű hobbi a legómodellek összeszerelése. Fejleszti a logikai készséget, a kézügyességet, a térlátást és a mozgáskoordinációt. Emellett javítja a problémamegoldó képességet, türelemre és kitartásra nevel. Ha pedig ésszel csinálja az ember, még normális keretek közt is lehet tartani a ráfordított pénzösszeget.
Persze ez is olyasmi, mint az autótuning vagy az autóépítés, valójában sosem készül véglegesen el egy-egy modellje Attilának sem. Ha meglátja a polcon és eszébe jut egy új ötlet az egyik építményével kapcsolatban, akkor újra nekilát.
Ez volt a személyes kedvencem
Nincs az a szint, amikor már elég alkatrészem van, hiszen mindig lehetne új dolgokat összerakni, ezekhez pedig új elemek kellenek. Sok alapkészletem van, de a speciális LEGO összetevőket általában be kell szerezni.
Nem hülyeség LEGO szettekbe fektetni a pénzt
Habár Attila sose venne pusztán befektetési céllal legókat, hogy aztán bontatlan csomagolással elrakja a szekrénybe, mégsem ítéli el azokat, akik így cselekszenek. Hiszen egy-egy szettből véges számút gyártanak, és később jelentősen megnőhet az amúgy sem alacsony ára egy ilyen készletnek. Ő azonban úgy van vele, hogy ha nem rakod össze, megfosztod magad egy nagyszerű élménytől.
Ezt a gyári szettet úgy építette át, hogy egy zsáknyi alkatrészt kihajított belőle, a végeredmény mégis tetszetős és működőképes
Persze ha végtelen pénze lenne, minden készletből hármat vásárolna. Egyet megépítene a gyári állapotára, egyet átépítene a saját elképzelései szerint, egyet pedig elrakna bontatlanul. A legózás az egyik kedvenc kikapcsolódása, és mindenkinek ajánlja, hogy bátran fogjon bele, és élje ki a kreativitását ilyen módon.
Kiemelte, hogy nagyon hálás párjának a türelméért, amiért támogatja és inspirálja a hobbijában. Bizony nagy előny tud lenni, ha olyan ember van mellettünk, aki elfogadja, hogy egy kicsit megszállottak vagyunk.
