Autó ma nincs kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nélkül, rengeteg opció, lehetőség áll rendelkezésre, és a biztosítással kapcsolatos ügyeket javarészt online intézhetjük. Idén januártól például már az Európai Unió minden tagállamában elektronikus formátumban is érvényes a zöldkártya, tehát a gépjármű üzembentartójának nem kell azt kinyomtatnia. Kérhetünk mellé vadkár- vagy éppen kátyúbiztosítást is.
Hogy fejlődött a rendszer erre a szintre? Mikor és hogyan változott az autókra vonatkozó biztosítás? Ezekre az izgalmas kérdésekre az Arcanum Újságok archívuma ad választ, ahol a kezdeti időszaktól egészen a XX. század végéig nyomon követhetjük a biztosítás evolúcióját a korabeli újságcikkeken keresztül. Többek között az is kiderül, miért volt különleges a nyolcvanas évek, amikor benzines autókra automatikusan járt a biztosítás, csak tankolni kellett.
A kezdet kezdete – a szavatossági biztosítás
Aki nyugodtan akart autózni, az már a kezdetek óta köthetett saját biztosítást, de az általános, kötelező szavatossági biztosításról csak az 1920-as évek végén kezdtek el gondolkodni, igaz, ez megmaradt javaslatok szintjén. Magyarországon a gépjárművek egy meghatározott körére már 1930-ban létezett a kötelező biztosításukra vonatkozó törvényi szabályozás, azonban ez nem volt általános.
A témáról az Újság című magazin és a Közlekedési Tudósító is írta akkoriban:
„A törvényjavaslat úgy intézkedik, hogy ezentúl általánosan kötelező lesz a szavatossági biztosítás megkötése. Az indokolás szerint a gépjárművek okozta balesetek hátrányai annál könnyebben elviselhetők, ha az azokért felelős személy kártérítést képes nyújtani. Ezt akarja előmozdítani a kötelező biztosítás. A gondos tulajdonosok eddig is kötöttek szavatossági biztosításokat, a törvényben kimondott kötelezettség tehát új megterhelést alig jelent.” – Ujság, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173–197. szám)
![A magyar benzinárban olyan tétel is volt, mint sehol máshol 1 | Vezess A magyar benzinárban olyan tétel is volt, mint sehol máshol 1](https://vezess2.p3k.hu/app/uploads/2025/01/fortepan_223331.jpg)
Már a lovas kocsikra is volt biztosítás, az autókra a kezdetektől fogva köthető volt egyéni szerződés. Fotó: Fortepan
A jogszabályok a kártérítési kötelezettséget illetőleg a XIX. század elején léptek életbe és ezzel egyidejűleg merült fel a ló- és kocsitulajdonosok szavatossági biztosítása is. Angliában 1857-ben kísérelték meg ennek a biztosítási ágazatnak a bevezetését, de csak egy 1872-ben alakult társaság volt képes tartósan egzisztálni. Hazánkban az 1870-es évek végén indul meg ez az üzletág.
A szavatossági biztosítás jelentőségében akkor kezdett emelkedni, amikor a különböző törvényhozások mind jobban tágították az objektív szavatossági kötelezettség körét, az ún. veszélyes üzem tulajdonosát pedig eo ipso felelőssé tette minden olyan kárért és sérülésért, melyet nem kizárólag a károsult idézett elő saját hibájából. A közlekedés terén ez a jogfejlődési irányzat elsősorban az automobilizmus elterjedésével jutott egyre növekedő jelentőséghez.
Az autóbiztosítás modern formájában az összes kockázatokat egy kötvényben, ún. casco biztosítás alakjában fedezi. A casco biztosítás mindig az új érték, tehát az illető gépjármű rendes kereskedelmi árának alapulvétele mellett történik, míg a szavatosságra és balesetre biztosítandó összegek a biztosítást vevő fél szabad mérlegelésének tárgyát képezik. – Közlekedési Tudósító, 1930 (3. évfolyam, 1–38. szám) 1930-04-01 / 13–14. szám
1959 – biztosítás mindenkinek kell
1959–1991 között a biztosítási jogviszony a törvény erejénél fogva jött létre, lényegében a gépjármű rendszámmal való ellátásának pillanatától. A 30/1959. (V. 10.) Korm. rendelet a Magyar Népköztársaság területén magánszemélyek által üzemben tartott gépjárművekre vonatkozóan szavatossági biztosításról rendelkezett.
„Július 1-én életbe lép a belföldi rendszámú gépjárművek kötelező szavatossági biztosításáról szóló kormányrendelet. Ennek értelmében minden hazai rendszámmal közlekedő gépjármű (személygépkocsi, motorkerékpár, teherautó, vontató, háromkerekű gépjármű) üzembentartója – az állami szervek, intézmények és vállalatok, valamint a társadalmi szervek kivételével – szavatossági biztosításban részesül a gépjármű által belföldön okozott károk fedezésére. A gépjármű ún. »veszélyes üzem«.”
![A magyar benzinárban olyan tétel is volt, mint sehol máshol 2 | Vezess A magyar benzinárban olyan tétel is volt, mint sehol máshol 2](https://vezess2.p3k.hu/app/uploads/2025/01/fortepan_79772.jpg)
Fotó: Uvaterv/Fortepan
Az üzembentartó – még akkor is, ha vétlen – legtöbbnyire térítéssel tartozik minden kárért, ami a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban másokat ér. A károk gyakran nagy összegűek, mert személy sérülésénél például meg kell fizetni az ápolási költségeket, keresetkiesést, s esetleg rendszeres évi járadék fizetésére is kötelezik.
Ugyancsak meg kell téríteni a mások gépjárművében vagy egyéb vagyontárgyaiban okozott kárt. Július 1-től a gépjárművek kötelező szavatossági biztosítása alapján ezeket a kötelezettségeket a gépjármű üzembentartójától az Állami Biztosító veszi át, és tekintet nélkül az összeg nagyságára, kifizeti a törvényes kártérítés teljes összegét.
Ezenkívül az üzembentartónak költségmentes jogvédelmet nyújt mind peren kívül, mind pedig a polgári perben, továbbá a büntetőeljárás során is jogosult ellátni a védelem teendőit. A szavatossági biztosítás előnyös a gépjármű üzembentartójának, hiszen egy nagyobb összegű kártérítés vagy életjáradék fizetése esetleg egész életére súlyosan érintené őt anyagilag. De megnyugvás a károsult számára is, aki gyorsabban és biztosabban jut a kártérítéshez, mintha az egy magánszemély fizetőképességétől függne.
A gépjárművek kötelező szavatossági biztosításának évi díja: magánszemély tulajdonát képező személygépkocsinál 460 Ft.
Az üzembentartónak és a károsultnak egyformán érdeke, hogy a kárt minél gyorsabban megállapítsák és a jogos kártérítést a biztosító mielőbb kifizesse. Éppen ezért az üzembentartó köteles a káreseményt 24 órán belül az Állami Biztosító Főigazgatóságához (Budapest IX., Üllői út 1. sz.) írásban bejelenteni és a kár rendezéséhez szükséges közléseket megadni. Nem terjed ki a biztosítás azokra a károkra, amelyek a biztosított saját személyét, gépjárművétés vagyontárgyait a baleset során érhetik. – Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127–151. szám)
![A magyar benzinárban olyan tétel is volt, mint sehol máshol 3 | Vezess A magyar benzinárban olyan tétel is volt, mint sehol máshol 3](https://vezess2.p3k.hu/app/uploads/2025/01/fortepan_281656-700x467.jpg)
Budapest Főváros Levéltára / BRFK helyszínelési fényképei
Mit jelent a casco és mire való?
A casco szó a casualty (kár, áldozat) és a collision (ütközés) szavakból ered, szóval egy angol rövidítésről, pontosabban mozaikszóról beszélünk. A casco azokra a károkra is fedezetet nyújt, amelyek egy önhibánkból bekövetkező baleset miatt saját autónkban keletkeznek.
A casco sokkal több esetben jelent biztosítást, mint a kgfb: például elemi károkra (időjárási körülmények miatt bekövetkező károk), rongálódásra, lopásra és totálkárra is vonatkozhat. Valamint az olyan balesetekre is kiterjed, ahol nincs más résztvevő, esetleg autónkkal fának csapódunk vagy lesodródunk az útról.
1970 – Változik a helyzet
Az 1959-es jogszabály helyébe lépő 42/1970. (X. 27.) Korm. rendelet már kötelező felelősségbiztosításban részesítette az ország területén belül a belföldi és a külföldi rendszámú gépjárművek üzembentartóit (kivételt az ország területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok külföldi rendszámú gépjárművei jelentettek).
Ekkor bővítették ki teljes mértékben a kötelező felelősségbiztosítás körét, ami a közületi gépjárművek esetén hozott fontos változást az Autó-Motor korabeli cikke szerint:
„Eddig a gépjárművek által okozott károk megtérítése többféle módon történt. Ezek közül is arról kell leginkább beszélni, hogy ha egy nem biztosított közületi gépjármű magángépjárműben, illetve egy magángépjármű utasainak okozott kárt, a károsult igényével csak az üzembentartó vállalathoz fordulhatott.
![A magyar benzinárban olyan tétel is volt, mint sehol máshol 4 | Vezess A magyar benzinárban olyan tétel is volt, mint sehol máshol 4](https://vezess2.p3k.hu/app/uploads/2025/01/fortepan_109224.jpg)
Az Állami Biztosító monopol helyzete csak a nyolcvanas években tört meg, és igazán véget csak 1991-ben ért. Fotó: Bauer Sándor/Fortepan
Annak az apparátusa pedig – akárcsak maga a vállalat, sőt minden dolgozója – abban érdekelt, hogy egyáltalán ne kelljen kártérítést fizetnie, vagy legalábbis annak összegét a legminimálisabbra szorítsa le. Vég nélküli alkudozás kezdődött – vagy vég nélküli pereskedés.
A Minisztertanács elfogadta a pénzügyminiszter előterjesztését, amelynek értelmében a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása – eddigi nevén szavatossági biztosítása – a jövőben valamennyi bel- és külföldi, valamint a külföldre távozó gépjárművekre, továbbá a gépjárműversenyeken részt vevő gépkocsikra is kiterjed! A rendelkezés – amelynek minden részletre kiterjedő végrehajtási utasítása előreláthatólag novemberben jelenik meg – 1971. január 1-én lép hatályba.
![A magyar benzinárban olyan tétel is volt, mint sehol máshol 5 | Vezess A magyar benzinárban olyan tétel is volt, mint sehol máshol 5](https://vezess2.p3k.hu/app/uploads/2025/01/fortepan_255375.jpg)
Fortepan/Bojár Sándor
Ettől az időponttól tehát Magyarországon a gépjárművekkel okozott károkat egységesen az Állami Biztosítónál kell bejelenteni, és az ÁB téríti meg a magyar jogrendszernek megfelelően a gépjárművel okozott személyi és dologi károkat egyaránt.
Ha olyan jogvita merül fel, amelynél bírói döntésre van szükség, a károsult ilyen természetű igényét a Bíróság, illetve a Gazdasági Döntőbizottság előtt közvetlenül az AB ellen is érvényesítheti.
Az Állami Biztosítótól kapott tájékoztatás szerint az új rendszer életbelépése után az ismeretlen gépjármű által okozott károkat – akár személyi sérülés, akár dologi kár következett be – ugyancsak megtéríti az Állami Biztosító, kivéve az ismeretlen gépjármű által gépjárműben okozott kárt.
De reméljük, hogy ezentúl a károkozók nem maradnak ismeretlenek! Mert abból senkinek sem származhat kellemetlensége, ha ilyen károkozás esetén otthagyja a címét az általa megrongált gépjármű szélvédő-üvegén, hiszen a biztosító most már minden magyar gépjármű üzembentartója helyett megtéríti mindazokat a károkat, amelyekért az üzembentartó lenne a felelős.” – Autó-Motor, 1970. július–december (23. évfolyam 13–24. szám)
Benzinárba épített biztosítás
Az ország 1982 júliusától bevezette – a később veszteségessé váló – benzinárba épített felelősségbiztosítás rendszerét, ami azt jelentette, hogy a benzinüzemű gépjárművek üzembentartói mentesültek a felelősségbiztosítási díj fizetése alól, mivel azt az üzemanyag árába építették be.
![A magyar benzinárban olyan tétel is volt, mint sehol máshol 6 | Vezess A magyar benzinárban olyan tétel is volt, mint sehol máshol 6](https://vezess2.p3k.hu/app/uploads/2025/01/fortepan_207474.jpg)
Fortepan – Főfotó
A gáz-, illetve gázolaj-üzemeltetésű gépjárművek üzembentartói továbbra is kötelesek voltak biztosítási díjat fizetni. Ez a rendszer kiküszöbölte a szerződéskötést, a nyilvántartást, valamint a hagyományos értelemben vett díjfizetést, és végső soron a biztosítatlanság lehetőségét is.
Ezt az 1982-től működő megoldást 1991. július 1-jétől váltotta fel a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szerződéses struktúrája.
A belföldi rendszámmal közlekedő gépjárművek magánszemély üzembentartói 1982. július 1-jétől mentesek a díjfizetés alól, a felelősségbiztosítás fedezetéről az állami költségvetés gondoskodik. Ettől kezdve a biztosítása segédmotoros kerékpárokra is kiterjed.
Kgfb napjainkban
A rendszer, amit ma ismerünk
A gépjárművekre szóló kötelező biztosítás újkori története a 90-es évek elején kezdődött itthon. Addig az üzemanyag árába beépített és így minden tankoláskor megfizetett biztosítás ugyanis 1991. július 1-től került át a ma ismert – az egyes gépjárművekre külön-külön megkötendő, önálló, kötelező biztosítási szerződéskötési (KGFB) – formába.
Az 1991-ben lefolytatott, első kampányban mindössze 5 biztosítótársaság közül választhattak az autósok, az átlagdíj akkor mindössze 7500 Ft volt (!), és összesen 19 milliárd forintot fizettünk a kötelezőért. Az ezt követő években a biztosítók száma és a díj is folyamatosan emelkedett. 2003-ra a biztosítók száma 12-re, a kötelező biztosítás átlagos díja pedig 32 ezer forintra nőtt.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (hatályos: 2010. január 1-től) a korábbiakhoz képest jelentős változtatásokat is eszközölt, például a biztosítási időszak kezdőnapját a kockázatviselés kezdetéhez igazította (a biztosítási időszak korábban egységesen január 1. és december 31. közötti időszakra szólt); bevezette a fedezetlenségi díjat (2004 óta ehhez hasonló jogintézmény volt az „elmaradt díj”); valamint rendelkezett a fizetésképtelen biztosítók helyetti helytállásról is.
Mivel minden járműre kötelező kötni, így az érdekességek is bekerülnek a statisztikába. Tavaly például százéves autóra is kötöttek biztosítást: 1924-ben gyártották azt az autót, amelyre legidősebbként 2024-ben kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötöttek a Netrisknél, vagyis a kora ellenére még forgalomban van.
A kgfb-t kötő autósok – köztük üzembentartók és tulajdonosok – között a legidősebb 96, a legfiatalabb pedig 17 éves volt. A casco esetében a legidősebb szerződéskötő 95 éves, míg a legfiatalabb 18 éves korában biztosította az érintett autót.