Az autózás hajnala óta örök probléma az ittas vezetés. Egy gépjármű kontroll alatt tartása józan ítélőképességet követel, és ez jottányit sem változott az elmúlt évtizedekben. A XX. század első felében még szó szerint csak a szimatukra támaszkodhattak a rendőrök, de az 1960-as évektől nálunk, Magyarországon is bevezették a tudomány eszközét, az alkoholszondát.
Ennek hatásáról, fejlődéséről tanúskodnak az Arcanum Újságok archívumában fellelhető régi újságcikkek. Ezekből kiderül, hogy régen a fokhagymás kolbász volt a rendőrök ellen bevetett csodafegyver, majd jött a kamu fújás, de ahogy telt az idő, a trükkök úgy veszítettek hatékonyságukból.
1963 ‒ hazai készítésű alkoholszonda bevetésre kész!
A Népújság korabeli írása szerint egy fél deci pálinkával még bátran útnak indulhattak a sofőrök akkoriban. A helyzet azonban nagyban megváltozott, amikor megjelentek a klasszikus, kémiai úton működő szondák!
„Statisztikai adatok tömkelege bizonyítja: a legtöbb gépjárműbaleset okozója az alkohol. S hiába a legszigorúbb közúti ellenőrzés, az alkohol még mindig rendíthetetlenül tartja hadállásait, s gyűjti az újabb áldozatokat városok, faluk utcáin s az országutakon.
Eddig, ha egy fél deci pálinkát vagy néhány pohár bort megivott egy-egy gépkocsivezető, túljárhatott a közlekedési rendőrök eszén. Túljárhatott, mert nem volt megfelelő eszköz, ami — a véralkohol-vizsgálat kivételével — megállapíthatta volna az enyhe ittasságot.
A kámforos cukorka, a fűszeres, fokhagymás kolbász »elnyomta« az alkoholos szagot ‒ leheléseknél. Most már az ilyen ügyeskedések, ravaszkodások mit sem érnek ‒ dr. Nagy János debreceni törvényszéki orvos jóvoltából, aki az »alkoholszondát« megalkotta.
Az alkoholszonda a legkisebb mennyiségben elfogyasztott alkoholt is képes kimutatni. A szerkezete egyszerű üvegcső, amelybe bele kell fújni; az üvegcsőben lévő úgynevezett reagens anyag már a legminimálisabb, a tüdőből kiáramló levegőben jelen lévő alkoholmennyiség hatására is elváltozik.
Az első fokozatban a vegyi anyag megbarnul, nagyobb alkoholfogyasztásnál sárgászöld színűre, s a harmadik fokozatban kékeszöld színűre változik. Szombaton délelőtt a Heves megyei Rendőr-főkapitányságon megtartott tájékoztatón ‒ dr. Beke Imre őrnagy, a kapitányság orvosa ismertette az alkoholszonda működését, használatát ‒ gyakorlatban is bemutatták a nagyszerű szerkezetet.
Az alkoholszonda használatával, alkalmazásával azt kívánják elérni rendőrhatóságaink, hogy csak azt a gépkocsivezetőt vagy bűncselekményt elkövető személyt vessék alá a véralkohol-vizsgálatnak, aki valóban fogyasztott alkoholt.
Két megyében, Pest és Heves megyében folytatnak most kísérletsorozatot az alkoholszondával. Heves megyében 600 szondával végeznek kísérletet, s bár jósolni teljes biztonsággal nem lehet, a kísérlet eredményeit előre megmondani senki sem tudja, annyi már bizonyosra vehető, hogy az ittas gépkocsivezetőknek végképp befellegzett!” ‒ Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281‒305. szám)
Fotó: Urbán Tamás/Fortepan
Hogyan működött?
A Polgári Védelem 1967-ben tért ki a pár éve bevezetett újdonság alkalmazására, és mindenki számára érthetően leírták, hogyan működik a részegséget jelző eszköz:
„Az alkoholfogyasztást többféle készülékkel ellenőrzik. Nálunk egy magyar gyártmányú, gyakorlatban nagyon jól bevált alkoholszondát alkalmaznak. A kilélegzett levegő alkoholtartalmának kimutatására szolgál.
A szonda üvegcsőből készül, melynek aljában sárga színű vegyi oldat (reagens) van. A levegő befúvása a cső nyitott részébe történik, ahonnan a levegő vékony üvegcsövön át jut a vegyi anyaghoz. Az alkohol befolyásoltságát a reagens elszíneződése mutatja.
Ha a világossárga vegyi anyag a befúvás hatására sötétbarnára színeződik, kis mennyiségű alkoholfogyasztást mutat. Sárgászöld szín esetén nagyobb, kékeszöld színnél még nagyobb az alkoholfogyasztás mértéke. A szonda használata ellenőrizhető, alkalmazásával csalás nem lehetséges, mert a szonda fúvás közben a levegő hatására melegszik.” ‒ Polgári Védelem, 1967 (9. évfolyam, 1‒24. szám)
Megtagadható a fújás?
A nyolcvanas évek elején is sokat töprengtek az alkohollal jó viszonyt ápoló sofőrök, hogy mit lehet tenni a szondáztatással szemben. Mi történik, ha megtagadják a vizsgálatot? Erre ad választ a Házi Jogtanácsadó 1983-ból:
„Az ittasság többféle eljárással állapítható meg. Tájékozódásra alkalmas az alkoholszonda, ez azonban az elfogyasztott alkohol mennyiségére vonatkozóan nem ad pontos adatot. Fúvásakor annak színváltozása mutatja, hogy a vizsgált egyén alkoholt fogyasztott.
A szonda fúvása megtagadható, de ilyen esetben ‒ vagy ha a fúvott szonda elszíneződik ‒ az ellenőrzés alá vont személyt az intézkedő rendőr vérvételre és orvosi vizsgálatra előállítja. Az ittas járművezetéssel gyanúsítható személy a vérvételt és az orvosi vizsgálatot tűrni köteles. A véralkohol-vizsgálat céljára történő vérvételről egyébként jegyzőkönyvet kell az intézkedő rendőrnek és a vizsgálatot végző orvosnak készíteni.
Mikor vehető el a vezetői engedély? A rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha a jármű vezetője alaposan gyanúsítható, hogy járművét alkoholtól befolyásolt állapotban vezette, vagy közvetlenül vezetés előtt fogyasztott szeszes italt. A vezetői engedély visszavonásáról a rendőrhatóság legkésőbb az elvétel napjától számított 30 napon belül határoz.” ‒ Házi Jogtanácsadó, 1983 (10. évfolyam, 1‒12. szám) 1983-11-01 / 11. szám
Ebben az évben egy újdonság is piacra került, a kémiai eljárással működő eszköz finomított, pontosabb verziója.
„Pontosabb alkoholszondát készít a Reanal Finomvegyszergyár. Működése hasonló a régihez, a fogyasztás után 10-20 perccel a vérben és a kilélegzett levegőben egyaránt megjelenő alkohol hatására a szonda sárga töltőanyaga zöldre színeződik. Az elszíneződés hosszából következtetni lehet a szervezet alkoholtartalmára. Piros csík jelzi a »választóvonalat«, a véralkohol 0,8 ezrelékes szintjét. Emellett azonban még egy új, sárga gyűrű is került a csőre, amitől csalhatatlan lett a szonda: a melléfújás taktikája már nem válik be.
A kis gyűrűt ugyanis termoindikátoros anyaggal festik fel, s ennek a kilélegzett hőtől színt kell váltania, így a szonda helyes használatáról ránézéssel meg lehet győződni. Alkoholt nem tartalmazó ételekre és italokra nem reagál a szonda.
Arra is érzékelten, ha csak a szájüregbe kerül alkohol, így például szájvíz használatát vagy egy-két konyakos meggy elfogyasztását 10 perc elteltével már nem mutatja ki. Ha a szonda alkoholfogyasztásról tanúskodik, természetesen ezután is szükséges a vér laboratóriumi vizsgálata.
A Spiratest nevű új alkoholszondából már több mint százezret átadtak az illetékeseknek, s évente mintegy félmilliót készítenek ezekből a Reanal Finomvegyszergyárban. Az új alkoholszonda a külföldi szakemberek érdeklődését is felkeltette.” ‒ Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154‒180. szám) 1983-07-14 / 165. szám
1995 ‒ az igazi változás
A kilencvenes évek hozott komoly fordulatot az alkoholszondák világában. Ekkor jelentek meg a még pontosabb, elektronikus készülékek, amelyekkel már lehetett differenciálni a vétség mértékét, vagyis a véralkoholszint értékét.
„November 1-jétől, szerdától sűrű ellenőrzésre számítsanak a járművezetők: országszerte bemutatkoznak az új alkoholszondák. Nem ajánlatos tehát a jövőben poharazgatás után volánhoz ülni, mert legalábbis szabálysértési eljárás és bírság lehet a vége.
Ám, ha az egyliternyi kilégzett levegőben a 0,5 milligrammot meghaladó az alkoholtartalom, akkor vétségnek számít a dolog és az autóst a városi kapitányságra kísérik. Minden egyes közlekedési járőrnél lesz előszűrő-készülék, az autósok elsőnek ezzel találkozhatnak ‒ mondotta a Vasárnapi Híreknek Óberling József rendőr őrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának szakértője.
A zsebrádió nagyságú műszerhez tölcséres befúvó tartozik, a szájat nem kell hozzáérinteni, elegendő tíz centiméteres távolságból belefújni. Ez a művelet csak arra ad választ, hogy az autós egyáltalán fogyasztott-e alkoholt. Ha azonban a kijelzőn a pozitív felirat olvasható, akkor megismétlik a vizsgálatot: egyszer használatos műanyag csőbe jó alaposat belefújva, hogy a tüdő mélyéből vett levegőt analizálhassák.
0,5 milligramm a bűvös érték
A műszer nyomban kiírja, hogy egy liter levegőben hány milligramm alkohol találtatott. Ha 0,5 milligramm alatti ez az érték, akkor a rendőr szabálysértési feljelentést tesz, s az ügy helyszíni része egy-két perc alatt befejeződik, az autóst pedig később értesítik a határozatról, a fizetendő bírságról.
A küszöbnél magasabb alkoholtartalom esetén azonban az autóst a városi kapitányságra viszik, ahol az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített eteliméterrel (valamennyi kapitányság kapott ilyet) precízen meghatározzák az alkoholkoncentrációt.
Az infravörös fényelnyelés elvén működő készülék csakis az etilalkoholra érzékeny, vagyis nem zavarhatják meg például a különféle gyümölcsfajták elfogyasztásakor keletkező gázok. Többnyire mellőzhető tehát a vérvétel.
Ami akkor nem takarítható meg, ha a járművezető súlyos sérülést szenved, vagy pedig vitatja a szonda által mutatott eredményt, vagy negatív ugyan a lelet, de gyanú merül fel az autós kábítószeres befolyásoltságára ‒ sorolta Oberling őrnagy. Szerdától az egész országban az említett, pályázat keretében kiválasztott szondákkal vizsgáztatnak majd. Kivéve Bács-Kiskun és Heves megyét, ahol más típusú, de szintén jól bevált készülékeket rendszeresítettek.” ‒ Vasárnapi Hírek, 1995. július‒december (11. évfolyam, 26‒52. szám) 1995-10-29 / 43. szám
Zéró tolerancia és örök trükkök
2008 fontos dátum még az alkoholszondák és ittas vezetők örök harcában. Ekkor vezették be a zéró tolerancia elvét, amivel minden eddiginél fontosabb lett, hogy milyen értéket mutatnak az eszközök.
„Ha valakit közúton találnak ittasnak és nem tudja a vezetést átadni másnak, akkor kénytelen lesz a helyszínen hagyni az autóját. Megmaradtak a korábban is alkalmazott határértékek, azaz 0,8 ezrelékes véralkoholszintig szabálysértés, e felett bűncselekmény az ittas vezetés. Korábban 0,2 ezrelék alatt nem büntettek. Ám ilyen esetekben a pótlólagos vizsgálat kimutathatja, hogy a vezető mégsem fogyasztott alkoholt” ‒ írta a Vezess 2008-ban.
- Ha a szervezetben található véralkoholszint nem éri el a 0,50 g/l véralkohol-koncentrációt, illetve 0,25 mg/l légalkohol-koncentrációt, akkor a cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés.
- Bűncselekményről akkor beszélünk, ha a járművezető szervezetében a 0,50 g/l véralkohol-koncentrációnál, illetve a kilélegzett levegőben a 0,25 mg/l légalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
Ha már ittunk, és fújni kell, akkor kár a trükkökért, semmi sem fog működni. Ezt újra és újra bizonyították az idők során, mégis mindig felmerülnek friss legendák, pletykák, módszerek, miszerint a szonda átverhető. 2010-ben a Vezess is beszámolt egy kutatásról, ami cáfolta ezeket a praktikákat.
„Andreas Slemeyer, a Giessen-Friedberg egyetem méréstechnikával foglalkozó professzora tanulmányában azokkal az autósok között keringő legendákkal foglalkozik, melyek gyakran a média útján is terjednek arról, hogy különböző beavatkozásokkal az alkoholszonda megtéveszthető: nem mutat ki semmit, noha a sofőr keményen ivott, mielőtt a volán mögé ült.
Elterjedt közhit, hogy miközben a rendőrrel tárgyalni kezdünk, jégkockát kell rágcsálni. Ettől ugyan megfájdulhat a fogunk, de a szondába leheléskor nincs árulkodó jel. Ez is tévhit. A hideg kilégzés alacsonyabb vérszintnek megfelelő alkoholértéket mutat, de az eltérés csak minimális, a korszerű szondák automatikusan 34 fokra korrigálják a hideg lehelet adta vérszintet.
Vannak, akik az euró egycentes érméjének szopogatására esküsznek. Elméleti alapja ennek a nézetnek, hogy a pénzdarab réztartalma semlegesíti a kilélegzett levegőben lévő alkoholt. Az érme felszíne két négyzetcentiméter, de a szájüreg és a garat 50 négyzetcentiméter, a felső légút további 500, a tüdő pedig 8 négyzetméter.”
„Az arányok jelzik, hogy ilyen hatásban nem bízhatunk. Ha autózunk, ne igyunk alkoholt” – tanácsolta a professzor. Bár a harc folyamatos, azért még mindig sokan a volán mögé ülnek bódult állapotban, az újabb frontot pedig az autóba épített szondák megjelenése hozhatja. Egyre több helyen készülnek javaslatok az eszköz előkészítésére, amivel bármilyen autóba könnyedén beszerelhető lehet majd az indítást gátló, alkoholszintet mérő kütyü.
