Idén februárban ismét rám pörgött ki a szerkesztőségi szerencsekerék, és elmehettem biciklist számolni a szokásos helyre a körútra, a Covid alatt sebtében felfestett biciklisávok mellé. Nem öncélú időtöltés ez, nem hobbiból számoljuk őket, csak kíváncsiak vagyunk, látszik-e már a várva várt kerékpáros boom, vagy hiába az elmúlt öt év összes bringás fejlesztése, a városi ember csak nem tud teljes értékű közlekedési eszközként tekinteni a biciklire, és inkább mégis autóba / villamosra, buszra ül. Így ismét megszámoltuk, hányan vannak. Többen vagy kevesebben, mint öt évvel ezelőtt.
Erre van pénz?
Autóban ülve, hitvány utakon döcögve valószínűleg minden autósban felmerül a kérdés, mikor újonnan telepített pollerek állják az útját, vagy friss, sárga festékcsíkot lát az aszfalton, hogy jé, erre van pénz? Hiába áll anyagilag elég cudarul a főváros, biciklis fejlesztésekre mindig van pénz. Ez nem véletlen, ezek főként EU-s forrásokból valósulnak meg, amiket nem is lehet másra költeni. Kicsit olyan, mint a síkvidéki, másfél méteres kilátók vagy lombmentes lombkoronasétányok. Nem biztos, hogy nem lenne értelmesebb helye a pénznek, de ha erre kapták, akkor nincs mese, erre kell költeni.
És költenek, nem is keveset. Itt van például ez a kurta, de alaposan kitáblázott kerékpárút, aminél valószínűleg nincs rövidebb a világon. Emellett már láthattunk látványtervet arról, hogy hogyan képzelik el a körút újraélesztését, természetesen újabb bicikliúttal, ami már nem is út, hanem biciklissztráda. Ez az úttesten zajló autóforgalomtól parkolósávval, fizikai akadállyal elkerített, két méter széles bicikliutat jelent. A látványterveket elnézve kétséges, hogy van-e ennyi hely a körúton, de ott a képeken az apróbetűs rész, miszerint a „pontos műszaki kialakítás a tervezés során válik majd véglegessé”. Szóval még bármi lehet belőle. De tovább bővülhet a Váci út és az Üllői út üresen kongó bringasávja is.
A további EU-támogatásból megvalósuló fővárosi tervek itt böngészhetők.
Kurta gyalogos- és kerékpárút. Alig 5 méter hosszú, de négy oszlopot és hét darab közlekedési táblát is kihelyeztek miatta, és az útburkolati jeleket sem spórolták meg. Nem lehetett olcsó.
Hol mértünk?
Szokás szerint a körúton, a Nyugati pályaudvar közelében, de ezúttal a Dessewffy utca sarkánál találtunk olyan szabad parkolóhelyet, amiről hosszan belátható a kerékpársáv. Zöld rendszámos autóval pedig még egy darabig ingyen lehet parkolni, így kihasználtuk a lehetőséget. A terv be is jött, innen szinte a Nyugatiig ellátni, ha senki nem áll be a kamera elé. Persze párszor beálltak, totál szabálytalanul, de szerencsére nem takarták el a kilátást. Az időjárás még a mostani csikorgó hideg előtti száraz, 7-11 fok körüli hőmérséklettel nem nehezítette a biciklizést.
A piros X jelzi a kamera helyét
Hogy mértünk?
Mivel egyikünk sem szívesen ül hosszú órákat a körúton, spirálfüzettel, ceruzával az ölében, egy Goprót tettünk az autóba, ami külső áramforrásról táplálva néhány másodpercenként lőtt egy képet reggel 7 és 21:30 között. Tehát a korábbi gyakorlattól eltérően ‒ 05‒20:00 ‒ valamivel később kezdtük és tovább is mértünk, hiszen már nem keretezte kijárási tilalom a mérési időszakot. Ez nem valószínű, hogy nagyot változtatna az eredményen.
Aztán a letöltött több ezer képet pár óra alatt végigpörgetve megszámoltuk a biciklisávban közlekedőket. Nagy előnye ennek a módszernek, hogy csodálatos statisztikát lehet készíteni arról, hogy milyen járművekkel használják a sávot, és az arányuk is pontosan meghatározható, nem pedig csak egy semmire jó számot kapunk a számolás végén, mint amit egy egyszerű áthaladásmérő ad.
Teherbringa, nehéz csomagokhoz
Miért februárban mértünk?
A BKK szerint a téli Bubi-használat is rekordokat dönt, és egyre többen kerékpároznak télen is. Kíváncsiak voltunk, hogy mi igaz ebből. Azt már egy korábbi cikkünkben megírtuk, hogy hogy változott a téli kerékpárhasználat nagyjából a Covid óta, de akkor a BKK mérőpontjainak adataira támaszkodtunk, ami csak számot ad, arról nem ad semmilyen információt, hogy ez a bővülés valóban a kerékpárra átszokó városiaknak köszönhető, vagy csak a biciklis futárok száma ugrott meg drámaian. Most viszont pontosan meg tudjuk mondani a „civil” biciklisek és futárok arányát. Meg persze azért is, hiszen télen ugyanúgy ott vannak, mint nyáron.
Amúgy is, már 2020-ban is megszámoltuk, hányan használták a bringasávokat, így talán kiderül, hogy változott-e öt év alatt valami, vagy sem. Hiszen közeleg az idő, a tervek szerint hamarosan, 2030-ban már 10 százaléknak kellene lennie a kerékpárosok részarányának. Tavaly a jól bringázható körúton is csak 6 százalék volt a részarányuk, ami a fővárosi átlag ‒ 2021-es adat ‒ 2 százalékánál jóval több.
Tényleg csak futárok használják a körúti kerékpársávokat?
Nem. De a részarányuk még mindig óriási. A vizsgált időszakban összesen 938 darab bármi haladt el a belátható biciklisávban, amiből csak 751 darab volt kerékpár. Hogy mi volt a többi, azt majd később. A 751 darab kerékpárból 265 darab volt valamilyen futárcég alkalmazottja. (151 darab a Wolt, 110 a Foodora és 4 a Hajtás Pajtás színeiben tekert) Pontos számot kaptunk a téli Bubi-használatról is, ezen a szakaszon a vizsgált időszakban 45 Bubi haladt el, ami szűk 6 százalékos részarányt jelent.
A biciklisávban közlekedők megoszlása
Ha megnézzük a 2020-as adatokat, ott 630 kerékpárosból 205 volt valamilyen cég futárja ‒ ez 32 százalék. Ehhez képest az idei téli mérés 35 százalék, ami az arány minimális eltolódását jelzi a futárok felé. Nincs komolyabb jelentősége, nagyjából változatlan maradt az arány.
Bubi-részarány a biciklisek között
Szabálytalanok
A kerékpárosok KRESZ-szabályokhoz fűződő sajátos viszonyáról már írtunk korábban, és mivel a leggyakoribb szabálysértés a tilos jelzésen áthajtás, ezt a kinézett szakaszon nem igazán tudtuk mérni, hiszen nincs itt egyetlen jelzőlámpa sem. Csak annyi derült ki, és ez látszik is a képeken, hogy 11 bringás tekert elengedett kormánnyal. Ami szintén szabálytalan. Persze az autósok is szabálytalankodnak, a bringasávon, vagy épp a bekamerázott autó mögött, a kereszteződésben 7 darab autó fotóját rögzítette a kamera.
Nehezen besorolható jármű
Egyéb? Azok kik?
A bicikliseken, biciklis futárokon kívül a rollerek száma jelentős, ebből 108 darabot számoltunk. Utánuk a robogósok jönnek ‒ bár szabálytalan, semmi keresnivalójuk nincs a kerékpársávban ‒, akik nagy része szintén ételfutár. Őket a teherbringások követik, belőlük 6 járt arra a mérés alatt, majd 4 egykerekű, Megvagy hadnagy-szerű jármű következett, és végül a kedvencem, a kis méretű hókotró. Utóbbiból mindössze egyetlen darabot sikerült lefényképezni, nem is értem, mit keresett itt.
Mintha pont biciklisáv takarítására tervezték volna ezt a mini hókotrót
Összevetve az öt évvel ezelőtti mérés eredményeivel, egyáltalán nem látszik jól észrevehető változás a kerékpározók számában. A 2020-as 425 „civil” kerékpáros 2025-re 485-re gyarapodott, és a 2020-as 205 fős futárhadból 2025-re 265 fős lett. Véletlen, hogy mindkét kategóriában egyaránt 60 körüli a változás mértéke, de arányaiban a futárok száma nagyobbat nőtt, mint a mezei bringásoké. Ha valami tanulságot kellene levonni, akkor az egyéb járműveknél ‒ roller, robogó ‒ látható óriási bővülés, ott a 67-es darabszám közel háromszorosára, 188-ra nőtt. Mindenesetre az látszik, hogy télen sem kell feltétlenül elfelejteni a biciklizést, egyáltalán nem csak a futárok maradnak nyeregben.
Úgy néz ki, az elmúlt öt évben sem igazán lett népszerűbb a városi kerékpározás. Pedig rengeteg fejlesztés történt, sok helyen a közúti közlekedés romba döntése árán is. De még van öt év 2030-ig, amikorra 10 százalékra kéne növelni a kerékpárosok arányát. Vajon sikerül?
