Gyanús számok intik óvatosságra a vásárlókat

„Amíg használtautó-piac van, addig kilométeróra-manipuláció is lesz” – mondja általánosságban Halász Bertalan, a JóAutók.hu ügyvezetője. A szomorú kijelentés mögötti ok 2025 februárjában is adja magát: a valósnál kisebb futásteljesítményt mutató műszerrel tízből kilenc autót a valós értékénél drágábban lehet értékesíteni.

Régóta nyilvánvalónak tűnik, hogy az idősebb autók fizikailag tekerhető óráinak a folyamatos lecserélődése a fiatalabb járművekben számítógép vezérelte műszerre csak a bűnözők által használt eszközöket változtatta meg. „Igaz, hogy a Btk. 2012 óta bűncselekménynek minősíti ezt a cselekményt, de ez azóta sem vált visszatartó erővé, mivel a nehéz bizonyítás miatt alig folytattak le eljárást” – állítja Halász a hivatalos adatokra mutatva.

Ebből mennyi tekert? (Kép: Getty Images)

Rekordot döntött a használt autók adatainak lekérdezése 2024-ben

A gyanús esetek minimalizálásában évek óta segítségére van a vevőknek a Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP), amelyen „23 424 739 sikeres lekérdezés történt 2024-ben” – árulta el a Vezess megkeresésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda Sajtóosztálya. Két éve 18,1 millió információkérés volt, egy évvel korábban 19,4 millió. A műszaki vizsgán rögzített óraállást is személyautónként megmutató adatbázis első évének lekérdezéseihez képest (11,7 millió) már több mint duplázódott az információkérések száma, amelyek során egyszerűen felfedezhetők egyes gyanús esetek.

A nagy számok ellenére a jelenleg rendelkezésünkre álló adatok szerint évente mindössze 200-250 darab bejelentés érkezik a Belügyminisztériumba tekerésgyanúsnak tűnő autókról, amit nyugodtan nevezhetünk jelentéktelen számnak a 4,2 millió használt autóból álló piacon. A 18-23 millió lekérdezéshez és ahhoz képest is minimális, amennyire jellemzőnek gondolja az átlag magyar használtautó-vásárló az óratekerés jelenségét idehaza, vagyis az autó értékének – kínálati árának – bűncselekménnyel való növelését.

Amennyiben a rendőrségi adatokat nézzük 2022-ből, 2021-ből és 2020-ból, mintha csak kivételes esetben fordulna elő Magyarországon a járművek órájának a manipulálása. A „rendőri eljárásban regisztrált gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása bűncselekmények száma” mindössze 39 volt 2022-ben. Frissebb, tavalyi adatért kerestük már az ORFK-t, későbbre ígértek 2024-es statisztikát.

Kevés bűnöző kerül tehát bíróság elé, van azonban néhány számadat, ami azért gyanút ébreszthet már a használtautó-hirdetéseket böngésző vevőjelöltekben is.

A legnagyobb számban idős Volkswagen Golf, Opel Astra és Ford Focus érkezett be használtan az országba tavaly, talán a legkönnyebb dolga a tekerőknek a kinti vásárlás és a hazai értékesítés közötti időszakban van (Kép: Getty Images)

Nocsak, mit látunk a számokban

Az évente mintegy egymillió hirdetést befogadó, ezzel a legnagyobb hazai platformnak számító Használtautó.hu-n a keresést úgy is beállíthatjuk, hogy beírunk egy futásteljesítmény-limitet. Mondjuk a kinézett autóból a maximum 100 ezer kilométert, a maximum 200 ezret vagy a maximum 300 ezret futott példányokat mutassa nekünk. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi korlátok mellett a legtöbb embernél van lélektani határ a kilométerre is, amikor elkezd hirdetésekben használt kocsikat nézegetni.

Ebből az is következik, hogy a limitek alatti (mondjuk 99/199/299 ezer kilométeres futásteljesítményű) autók hirdetéseit eleve többen látják, és eleve többen vásárolhatják meg szívesebben, mint a limitek feletti (mondjuk 101/201/301 ezret futott) autókat. Pedig nyilvánvalóan nem azon múlik egy autó minősége, hogy 195 vagy 205 ezret futott, az eladhatóságát és emiatt a piaci értékét viszont befolyásolhatja. Pláne, ha 320 ezerről állítják vissza 190 és 200 ezer közé a kilométeróra állását.

Elvileg ugyanannyi autónak kell futni idehaza 99 és 101 ezer, vagy 199 és 201 ezer kilométerrel, de vajon ezt mutatják a hirdetésekben szereplő számok is is? Megkértük a Használtautó.hu-t, hogy kérje le és küldje el nekünk, hogy mennyi autót hirdetnek náluk 90 és 100 ezer közötti kilométerrel, versus 100 és 110 ezer közötti kilométerrel. Bejött a feltételezés: a limit alatt több autó van.

Tovább erősíti a gyanút a 200 ezres limit alatti és feletti hirdetésszámok összehasonlítása. Itt is a lélektani határ alatt van több hirdetés.

Hogy a jelenség nem lehet egyszerű véletlen, arra ráerősít a harmadik, immár 300 ezres határ alatt és felett kínált autók számának összevetése.

Mondanánk, hogy nem kell mindjárt rosszindulatot feltételezni, de Halász Bertalan hozzátesz még egy tapasztalatot a történethez. „Tény, hogy íratlan lélektani határnak lehet tekinteni minden 100 ezredik kilométert, különösen a 200 ezer kilométeres futást, ezért még előfordul, hogy a leleményes hirdető az eladandó autót úgy pozicionálja a hirdetési portálon, hogy például a 209 000 kilométeres futást a hirdetésben 198 000-nek tünteti fel. A dolog kellemetlen része óhatatlanul bekövetkezik, amikor egy így hirdetett autót egy komoly vásárlási szándékkal érkező érdeklődő a félrevezető információ miatt inkább a tulajdonosnál hagy.”

Jobb ez itt, mint a 200 000 (Kép: Getty Images)

Mennyit futottak a magyar használt autók?

Végül jöjjön két érdekes táblázat válaszként erre a kérdésre. Először azt mutatjuk meg a Használtautó.hu statisztikái alapján, hogy melyik futásteljesítmény-tartományban mennyi hirdetésük van.

Végül pedig megmutatjuk, hogy hajtáslánc szerint mennyi személyautót kínáltak eladásra tavaly a legnagyobb hazai használt autós portálon.

Mivel a hibridek nagyjából 99 százalékába is benzint tankolnak, egyértelműen ezzel az üzemanyaggal megy a legtöbb használt személyautó Magyarországon. Nem sokkal kevesebben tankolnak gázolajat sem.