Eldőlt a vita: a nők vagy a férfiak vezetnek veszélyesebben?

14 463 személyi sérüléses közlekedési balesetet okozott emberi hiba 2024-ben a hazai úthálózaton – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Vezess megkeresésére, az előzetes adatok forrása az ORFK. Ez minimális emelkedés a 2023-ban bekövetkezett 14 355 balesethez képest.

Az elmúlt évtizedben tisztán kivehető trend volt, hogy a rendőrségi statisztikákban fő baleseti okként meghatározott gyorshajtás évi számát igencsak közelítette egy másik vezetői hiba, ezért kíváncsian néztünk bele a friss statisztikákba. A meglepő tavalyi adatok mellett közöljük a férfi és női balesetokozók számát is, valamint ugyanezt korcsoportokra bontva is. Plusz azt is eláruljuk, a hét melyik napján és az év melyik hónapjában történik a legtöbb tragédia az útjainkon.

A hivatalos rendőrségi adatok szerint nem a gyorshajtás a fő baleseti ok

„Az elsőbbség meg nem adása” miatt 5110 alkalommal történt személysérüléses közlekedési baleset 2024-ben a KSH-tól kapott statisztikák szerint. „Nem megfelelő sebesség megválasztása” miatt ugyanakkor 3993 esetben, ami óriási fordulatnak tűnik az ORFK 2023-as grafikonjához képest, ami még így nézett ki.

A police.hu grafikonján „A személysérüléses közúti közlekedési balesetek okai 2023. I‒XII. havi statisztikai kimutatása országos adatok” láthatóak

Az ábrázolás kicsit csalóka megjelenése (a közeli vaskos, barna körszelet vs. vékonyabb kék jobbra) ellenére 2023-ban 26,65 százalékban 3825 esettel a „gyorshajtás” volt a legtöbb baleset oka, második helyen állt 25,46 százalékkal és 3655 esettel az „elsőbbségi jog”.
Még nagyobbnak tűnik a változás, ha visszaugrunk öt esztendőt, és bemásoljuk ide a 2018-ra vonatkozóan az akkori rendőrségi grafikont. Vizuálisan ez még inkább csalóka, ám a lényeget a számok mutatják.

A police.hu grafikonján „A személysérüléses közúti közlekedési balesetek okai 2018. I‒XII. havi statisztikai kimutatása országos adatok” láthatóak

2018-ban még nagyon mások voltak a két fő baleseti ok számai és az arányaik is az összes okhoz és egymáshoz képest is. „Gyorshajtás, 5208, 31 százalék vs. elsőbbségi jog, 4241, 25 százalék. Pláne a 2024-es előzetes adatokhoz képest látványos a változás:

Köztudottan régóta hangoztatja a rendőrség a gyorshajtás veszélyességét, egyre több a traffipax az országban, és széles körben terjed a Trafiboxok használata is. Mindez akkor is rendben van, ha immár második helyen áll a baleseti okok között, és akkor is, ha két részre bonthatóak az éves számok: abszolút és relatív gyorshajtásra. Amiből csak az egyik a 65 km/órás sebesség 50-es táblánál.

Az abszolút gyorshajtás az adott járműre a használt útszakaszon – szabály vagy tábla alapján – megengedett maximális sebesség feletti tempó. Maradva a példánál, mondjuk 50-es táblánál az autós 65-tel halad, vagy 90-esnél akár 110-zel stb. A relatív gyorshajtás az útviszonyoknak nem megfelelő járműsebesség a tábla által engedett határ alatt. Mindegy, hogy mondjuk 50 olvasható a tábla piros karikájában, ha szakad az eső és csúszik az út, hajnali köd vagy éjszakai sötétség nehezíti a látási viszonyokat, a KRESZ szerint a körülményeknek kell dönteni a haladás tempójáról, nem a közlekedési táblának. Ónos esőben a 40 km/óra is lehet relatív gyorshajtás az 50-es táblánál, ami így már szabályszegés és súlyosbító körülmény lehet balesetokozásnál.

A fenti grafikonokban és táblázatban szereplő éves gyorshajtásos adatokban e kettő együtt van benne, holott a köznyelv jellemzően csak az abszolútra érti a gyorshajtást. Arra, amit a traffipaxok mérnek és büntetnek. Eközben egy magas rangú rendőrtiszt magyarországi kutatásai szerint a haladási sebesség nem megfelelő használata annál is súlyosabb probléma, mint amit a számok mutatnak.

A hivatalos adat nem igazán jó egy alezredes kutatásai szerint

Mészáros Gábor adjunktus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rendőr alezredes oktatója évekkel ezelőtt előállt egy hipotézissel, miszerint a valóságban az abszolút gyorshajtás nagyobb arányban felelős a halálos balesetekért a KSH adatainál. Elkezdte személyesen járni a megyei rendőrkapitányságokat, rengeteg időt és energiát rászánva beleásta magát többévnyi halálos baleset helyszíni jegyzőkönyvébe és szakértői vizsgálati anyagába, amelyeket egyenként elemzett.

Az adjunktus kutatásaiból 272 oldalas doktori disszertáció született, amely bebizonyította, hogy „a valós baleseti okokat elfedő statisztikai adatok megjelenése az adatfelvételi metódus sajátosságának a következménye”. Konkrétan a rendőrség által a KSH felé továbbított információ (egy-egy baleset kiváltó oka) nem az eljárás végén (akár 1-2 évvel a baleset után) megy át, hanem az eljárás elején (30 napon belül).

Egyszerű példán bemutatva a lényeget, képzeljünk magunk elé a hírhedt Dózsa György úti balesethez hasonló szituációt. Ebben a képzeletbeli esetben egy város nyílegyenes útján két személyautó halad egymással szemben, több száz méter távolságból közelítenek egymáshoz. Az egyik 50-ről lassít, 40…, 30…, kiteszi balra az irányjelzőt és kanyarodik. A szemből közelítő autó 130 km/órával száguld felé (50-es a tábla!), majd telibe üti az elé 25 km/órával kanyarodó kocsit. A helyszíni szemlét végző rendőr mit tud beírni a jegyzőkönyvbe? A kanyarodási szabályok megszegése a baleset oka, hiszen az egyenesen haladó jármű elé bekanyarodott a másik, nem adta meg neki az elsőbbséget.

MTI/Mihádák Zoltán

Akkor és ott a helyszínen ugyan rutinos helyszínelő rendőrként látja a roncsokból, hogy itt brutális sebességgel csapódhatott be az egyenesen haladó a másikba, de akkor és ott erről nincs hivatalos vizsgálati eredménye, az majd lehet, hogy csak hónapokkal később, vagy akár évek múlva, egy bírósági ítéletben lesz megkérdőjelezhetetlenül rögzítve. Mondjuk ebben az esetben azt állapítják meg végül, hogy városban, 50-es táblánál nem is történt volna meg ez a baleset, ha 50-nel halad egyenesen a személyautó 130 km/óra helyett. De mivel 130-cal hasított, ez a valódi oka a balesetnek. Csak ez nem kerül be a KSH-hoz, hiszen már jóval korábban átment hozzájuk és bekerült az adatbázisba: ebben az esetben a kanyarodási szabály megszegése az ok.

Kutatásaival az adjunktus egyszerűen ki akarta deríteni, hogy a műszaki szakértő által vizsgált közlekedési balesetekben van-e eltérés a KSH abszolút sebességtúllépésre, illetve baleseti okokra vonatkozó adataihoz képest.

„Bebizonyosodott, hogy egyértelműen igen, különösen akkor, ha az abszolút sebességtúllépést nemcsak mint baleseti okot vizsgáljuk, hanem a halálos eredmény kialakulásában játszott szerepét is elemezzük” – állítja Mészáros Gábor, majd így folytatja. „Mind a hét régió esetében bebizonyítottam, hogy az abszolút sebességtúllépés a KSH adatainál jóval nagyobb számban van jelen a halálos közúti közlekedési balesetekben, és nem csak mint másodlagos, hanem mint elsődleges baleseti ok.”

A nők vagy a férfiak okoznak több balesetet?

Visszatérve a legfrissebb, 2024-es adatokhoz, megnéztük a nemek arányát a személysérüléses közlekedési balesetek okozóinál. Így alakult tavaly.

A valóságról akkor kapnánk még érdekesebb és pontosabb adatokat, ha ezeket a számokat arányosítani tudnánk azzal, hogy mennyi férfinek és mennyi nőnek van érvényes jogosítványa a mai Magyarországon. Korábban küldtünk ezzel kapcsolatban adatkérést a Belügyminisztériumhoz, amely sajnos azt a választ adta akkor, hogy nemek szerinti bontás nincs a vezetői engedélyekről. A járművezető-képzők szerint ugyanakkor évtizedek óta gyakorlatilag ugyanannyi nő és férfi szerez jogsit Magyarországon, nekik sincs statisztikájuk, de különbséget sem látnak.

Ennek ellenére is szembeszökő a szinte háromszoros különbség, ráadásul, itt még régebbre is vissza tudunk nézni, és a 2014-es számok gyakorlatilag ugyanezt mutatják. Akkor 10 818 férfi és 3284 nő okozott járművel közlekedési balesetet. A témáról akkoriban dr. Holló Péter, a Közlekedéstudományi Intézet kutató professzora írt elgondolkodtató tanulmányt a Közlekedésbiztonság című szaklapba.
A véleménye egyértelmű volt.

„A kutatási eredmények egyértelműen mutatják, hogy az autót vezető nők kisebb baleseti kockázatot jelentenek az utakon a férfiaknál. Ez valószínűleg azzal az általános vélekedéssel magyarázható, hogy a nők szabálytisztelőbbek, óvatosabbak, nagyobb figyelmet fordítanak a közlekedőpartnereikre. Persze egyesek személyes tapasztalata ellentmondhat ennek. A férfiak számára sokszor idegesítően lassúnak tűnnek a nők, azonban a férfiakénál magasabb szintű női toleranciát igazolnak a baleseti adatok. Ezért különösen jó lenne, ha férfitársaink nem próbálnák gyorsabb vezetésre ösztönözni feleségeiket, barátnőiket, és főleg nem kritizálnák őket vezetés közben” – írta a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Getty Images

Melyik korosztály mennyi problémát okoz az utakon?

Szimpatikus kezdeményezés jelenhet meg az új KRESZ-ben, a tanulóvezetők nagy kék négyzetbe helyezett T betűje után az idős járművezetőknek is lesz egy matricájuk, természetesen nem kötelező használattal. A jogalkotó ezzel türelmet kérne irányukba a többi autóstól, hiszen az idősebbnek lassabbak a reflexeik, rosszabb a látásuk stb. Az ORFK/KSH szerint ők okozzák a legtöbb balesetet, balra az életkori kategóriák, jobbra a számok.

Semmilyen következtetést nem vonunk le a fenti táblázatból, hiszen itt megint jó lenne ezeket a számokat összevetni az adott korosztályok forgalomban részt vevő létszámával, másrészt a gyalogosok is szerepelnek benne, így csak közöljük a statisztikát. Eszerint a 65 év felettiek okozták a legtöbb balesetet tavaly.

A legveszélyesebb nap az utakon a….

Kezdjük a hónapokkal: júliusban (1492) történt a legtöbb tragédia Magyarország útjain, majd augusztus (1475) és május (1405) a sorrend. Az első kettő a nyári autós szabadságok ideje, a legkevesebb baleset pedig a legkevésbé forgalmas hónapokban történt tavaly: márciusban (1066), januárban (986) és februárban (904), utóbbi kettő rendre a legnyugodtabb időszak, amikor a legkevesebben használnak autót.

A hét napjaira bontva számos törvényszerűség rajzolódik ki. A hétvégeindító péntekek mindig zűrösek, de a leginkább nyáron emelkednek ki, az iskolakezdés hónapjában, szeptemberben viszont már a hétfő a leginkább balesetveszélyes nap.

Az év egészét nézve is péntekenként történt a legtöbb baleset (összesen 2324), míg vasárnaponként (1658) a legkevesebb. Napi átlagot nézve ez egy átlagos pénteken 194 balesetet jelent, míg vasárnaponként átlagolva 138-at.