A márka aktuális formanyelvének egyes elemeit felhasználva tekint egy talán nem is olyan messzi jövőbe a Trezor elektromos túrakupé-tanulmány. Az extrém lapos (108 cm magas) karosszéria központi acél térvázra szerelt szénszálas idomokból épül fel, üvegfelületei valamiért piros színezetet kaptak, ám ha oldalról tekintünk rá, a legnagyobb rendben vannak az arányai.
A féklámpát üvegszál-optikával oldották meg, amely a fékezéskor fellépő erőhatások nyomán különös fényjátékot produkál, az utastérben viszont fa és bőr borítja a felületeket, például a magas küszöböt, amin keresztül az utastér megközelíthető.
A műszerfalat egyenesen fából készítette egy fa kerékpárvázakra szakosodott manufaktúra, a lapos szélvédő alatti felületen pedig csomagtartót alakítottak ki, ahol bőrszíjakkal kötözhetjük le a méretre szabott bőröndöket. A kormánykerék az F1 világát idéző, négyszögletes darab, a központi digitális műszerfal két oldalán egy-egy érintőképernyő helyettesíti a bajuszkapcsolókat.
Ahol az üzemanyag-töltőnyílást keresnénk, csak egy külső kijelző található: ezen mutatja a Trezor hajtáslánca, hogy hány százalékon áll a két akkumulátor töltése – ha kiaknázzuk a 350 lóerős, 380 Nm nyomatékú elektromos hajtáslánc teljes potenciálját, vélhetően gyorsan változnak itt az adatok.
A két akkut egyébként külön helyezték el – az egyiket elöl, a másikat hátul – ami optimális tömegelosztást tesz lehetővé. A hátsókerék-hajtású autó négy másodperc alatt gyorsul százra – ha az autó nem nyomna 1,6 tonnát, lehetne jobb is az érték. A közegellenállási együttható 0,22; a rekuperatív fékrendszer a Forma-E szériából származik.