1100 darab átdolgozott alkatrész, kicsivel nagyobb, elöl-hátul újrarajzolt kasztni és gazdaságosabb üzem. Nagyjából ennyi az újdonság. Az elsősorban az Alfa GT-nek, az 1-es BMW-nek, illetve az Audi A3-nak konkurenciát jelentő vagány sportkupé a fiatal autórajongóknak kínál lehetőséget, hogy belépjenek a csillagos márka birodalmába.
Csinosítás
Hasonlóan a nemrég nálunk járt Mercihez, a mostani tesztpéldány is megkapta az AMG optikai csomagot. A szépen feltupírozott járgány kintről vitathatatlanul nagyon vonzó. Ebbe a korábbihoz képest újrarajzolt, a jelenlegi C-osztálytól kapott orr-rész is besegít. Bentről már nem ennyire szép a kép. Elsőre bezuhanok a mély, a vártnál jóval keményebb ülésbe. Benne ülve már nincs baj a komforttal, de a behuppanás utáni néhány másodpercben azon próbálunk meg túllendülni, hogy ebből bizony kispórolták a szivacsot és a padlón ülünk.
Tekerjünk párat
Ezután hosszas ülésállítás következik, hogy 190-es termettel ne kelljen minden úthiba után feljajdulni a koponyacsontba álló kapaszkodó miatt. Egyáltalán minek kapaszkodó a vezetőnek? A gyár által célcsoportnak kinézett fiataloknak nem hinném, hogy túlzottan nagy szükségük volna a kapaszkodó segítségére, hogy kivakarják magukat az autóból.
A kocsi ülésein tisztán látszik, hogy a Mercedesnél az elektromos ülésállításhoz értenek jobban. Az ülőlap magasságát és a háttámla dőlésszögét is idétlen tárcsákkal kell állítani, amik még hülye, nehezen elérhető helyen is vannak. Értem én, nem kell azt állandóan tekergetni, tessék álló helyzetben beállítani, aztán kuss legyen.
Hátra arc!
Hátra nem kell akrobatákat megszégyenítő mutatványokkal bekászálódni. Az ügyes, Easy Entry fantázianevű ülésmechanika jól kezeli az első ülést, hatalmas rést nyit a könnyebb, kényelmesebb be- és kiszálláshoz. Igazán értékes jó tulajdonság ez, amit csak a háromajtósok tulajdonosai tudnak igazán értékelni. Így már nem is akkora büntetés a második sorban utazni, csak a hellyel kell ügyesen gazdálkodni.
Sötétség
Komor hangulat várja az utasokat odabent, szinte minden koromfekete. Még a tetőkárpit is. Gyorsan nyissuk is ki a tetőt, hátha a sötétített tetőablakon beáradó napfény elűzi ezt a hangulatot.
Nemsokára kezdődik a színház, ne menjenek sehová!
Indítás előtt közvetlenül jön a műszerek tánca című darab. Sportautókhoz hasonlóan – nem tudom honnan ered ez az elképzelés, hogy a sportkocsik hasonlókkal szórakoztatják a vezetőt indulás előtt – a kilométeróra és a fordulatszámmérő mutatója végállásig kileng, majd vissza nullára. Kár, hogy nem kapnak háttérvilágítást önműködően, mert így sötétben semmi nem látszik a produkcióból.
Kapcsolói, tárolórekeszei olyan érzést sugallnak, mintha évtizedekre lennének tervezve. A lámpakapcsoló igen keményen, határozottan jár, műkörmösek bajban lennének vele, de nem kell azonnal pánikba esni, van automata állása is.
Futóműve a jó öreg mercedeses receptet hozza. Kényelmes, stabil, teljesen jóindulatú, de az úthibák sem hozzák zavarba. A kormányzást szokni kell, ami a legzavaróbb, hogy a kőkemény kormánykerék kanyar után nem szívesen fordul vissza a helyére, segíteni kell neki.
Brazil gépsor
Érdekes taktikát választott a Mercedes a kocsi gyártására. Az elkészült motort és egy nagy halom alkatrészt hajóra tesznek és átutaztatják a világ túloldalára, Brazíliába. Ott aztán szorgos kezek összeszerelik, fényezik a kocsikat, majd ismét hosszú hajóút következik, vissza a feladóhoz.
Hogy ez miért jó a Mercedesnek? Egyszerű, így nem kell bezárni a brazil gyárat, amihez komoly anyagi támogatást kaptak a helyiektől. A 200 millió dolláros támogatás feltétele viszont az, hogy a gyárnak legalább 2016-ig működnie kell. Így hát működik is.
Túlnyomás
Az 1,8-as benzinmotortól ne várjunk túlzottan sportos viselkedést, de etetni bizony rendesen kell, városban 14 liter könnyen lecsúszik a torkán. 143 lóereje nem vág mellbe, a motor még a kompresszor segédletével sem nevezhető fürgének. Erre még rátesz egy lapáttal az ötfokozatú automatikus váltó határozatlansága. Hiába a sportos, tényleg dögös külső, a kormány mögötti fülekkel is vezérelhető váltó, az autó sajnos sokkal többet mutat, mint amire képes. Bár az is lehet, hogy a vásárláskor éppen ez a cél. Ha igazán ütős tartalomra már nem futja, de kell egy látványos autó, akkor a CLC ezzel a motorral is jó választás. Feleségnek, szeretőnek, érettségiajándéknak ideális, de férfiemberhez azért komolyabb Mercedes illik.
Az utolsó oldalon most is az adatok, árak jönnek
Műszaki adatok -Mercedes-Benz CLC 180 Kompressor | |
MOTORADATOK | |
Lökettérfogat (ccm) | 1796 |
Hengerek / szelepek száma | 4/16 |
Max. teljesítmény (kW[LE]/ford.) | 105(143)/4200 |
Max. nyomaték (Nm/ford.) | 220/2500-4200 |
MENETTELJESÍTMÉNYEK | |
Gyorsulás (s, 0-100 km/h) | 9,9 |
Végsebesség (km/h) | 215 |
FOGYASZTÁS | |
Város (l/100 km) | 11,7 |
Lakott területen kívül (l/100 km) | 6,4 |
Vegyes (l/100 km) | 8,3 |
CO2 kibocsátás (g/km) | 198 |
MÉRETEK | |
Hosszúság/szélesség/magasság (mm) | 4448/1728/1405 |
Tengelytáv (mm) | 2715 |
Csomagtér (liter) | 310 |
Menetkész tömeg/terhelhetoség (kg) | 1495/450 |
Üzemanyagtank kapacitás (liter) | 62 |
Gumiméret | 205/55 R16 |
ÁR, KÖLTSÉGEK | |
Alapár (forint) | 6 990 000 |
Tesztelt autó ára (forint) | 10 372 600 |
A szériafelszereltség fontosabb tételei | automatikus klíma, elektromos ablakemelő, elektromos tükör, hővédő üvegezés, központi zár, LED-es féklámpák |
ÉRTÉKELÉS | |
Pontszám (max. 10) | 7,25pont |
Mellette – Ellene | |
---|---|
|
|