Persze határok nélkül nincs élet, így az Insignia csúcssebessége sem a motortól függ, hanem bizony az Unlimited változatnál is az elektronika mond megálljt az őrületnek, csak egy kicsit később. Németországban, ahol a hasonló határtalanításnak még talán egy csekélyke értelme is van, általában vezetéstechnikai tréninghez kötik a gyártók a leszabályzó elektronika piros vezetékének elcsípőfogózását. Pedig ha belegondolunk, totál mindegy, hogy valaki 250-nél, vagy 270-nél veszti el uralmát a kocsi felett. Legalábbis a végeredmény szempontjából.
Határtalanul
Az Insignia OPC változatának csúcssebességére eddig sem lehetett panasz, de az Unlimited változat még ennél is kicsit többet ad, a gyári 250-es leszabályozás
helyett egészen 270km/h-ig hagyja felfelé kúszni a mutatót. Hogy ennek mennyi értelme van, nem tudom, nyilván katartikus élmény lehet az autobahnon padlóig taposott gázpedállal, hússzal elcsorogni a másik sávban szép lassan lemaradó hasonszőrű kamikaze mellett. Hasonlóan izgalmas lehet, mint amikor a megengedőbb sebességhatárolóval ellátott kamion elvánszorog a szigorúbb keretek közé zárt társa mellett.
Bevittük az Insigniát az erdőbe:
Mitől más?
Járt már nálunk temérdek Insignia, takarékos motorral, kombi kasztnival, alkoholista hajlamokkal, sőt, még OPC változat is. A mostani tesztautó abban különbözik, a múltkoritól, hogy ebben bizony már automatikus váltó kapcsolgatja a villámgyorsan a fokozatokat, így sokkal kényelmesebb vele az ámokfutás.
Ha használt Insigniára vágyik, ezen az oldalon temérdek példány várja új gazdáját. Csak szét kell nézni.
Kívülről alaposan meg kell nézni az autót – pláne hogy már kevésbé látványos felniken feszülő téligumival fut – hogy kiszúrjuk, mitől is OPC ez a tömegbe remekül
beleolvadó járgány. Aminek még csak rendes, sportautóhoz méltó, hivalkodó színe sincs, teljesen fekete. Mindössze a kék feliratos Brembo féknyergek és a hátul olvasható apróbetűs OPC jelzés árulkodik arról, hogy itt valami extra lakik a teleszkópos kitámasztójú motorháztető alatt.
Adatlap
Opel Insignia OPC Unlimited
Motor | 2792 cm3, Benzin, V6 |
Teljesítmény | 325 LE |
Nyomaték | 435 NM |
Gyorsulás (0-100 km/h) | 6 sec |
Végsebesség | 250 km/h |
Fogyasztás (vegyes) | 11,4 l / 100 km |
Bent az elektromos állítású Recaro ülések adják meg az alaphangulatot – amelyek csak kinézetükben sportosak, használat közben mérsékelt oldaltartással, de remek komforttal kényeztetik a vezetőt. Aztán van OPC felirat a krinolin-vastagságúra hizlalt kormányon, valamint a szőnyegen, fordulatszámmérőn is. Utóbbin még egy szolid Unlimited felirat is díszlik, nehogy egy pillanatra is elfeledjük, hogy ránk nem vonatkozik a 250-es limit.
Az utastér ezen felül ugyanolyan, mint a többi ötajtós Insigniában. Itt-ott kusza gombhalmazzal, szép rajzú műszerekkel, nehezen átlátható karosszériával, és hátul igen csekély belmagassággal.
Indítás után, főleg a mostani, hűvös hajnalokon az Insignia hamar kiveri az ember szeméből az álom maradékát is. Az alapjárati fordulatszám pont olyan, hogy az autó is és a vezető dobhártyája egyaránt beleremeg. Szerencsére ez szinte rögtön elviselhető szintre csökken, mihelyst elindulunk. Halkká még ilyenkor se válik az utastér, de a folyamatos, megnyugtató, mély dorombolás egy idő után fel sem tűnik. Persze ha aktiváljuk az OPC üzemmódot, akkor az élénkebben, néha hisztérikus hangzavarral dolgozó motor minden pillanatban megbizsergeti a gerincvelőt. Kint, bent egyaránt.
Vezetni pedig remek dolog az OPC-t. Bár élményautónak hatalmas és túlsúlyos, de egyenesben, vagy kevéssé rafinált vonalvezetésű utakon igazán élvezetes dolog a pedált taposni. De kanyarogni már nem szeret, az ordas nagy V6-os motor még a négykerék-hajtás ellenére sem tudja letagadni kilóit.270-nel? Hol?
Főszerkesztői parancsra muszáj volt kipróbálnunk, milyen érzés, amikor 270-et mutat a kilométeróra. Mivel ilyet itthon nem illik, nem vagyunk kifejezetten hős típusúak, embert sem szívesen ölnénk és végül a jogsink is aránylag fontos kis plasztikdarabka az életünkben, kénytelenek voltunk menni is meg nem is. Felkerestünk hát egy baráti gumiszerelő-műhelyt, ahol gumibakokra hasalt az autó és többszörös túlbiztosítás után megfutottuk vele a 270-et. Levegőben.
Mi van, ha leesik?
A háztartásomban fellelhető fizikatanárnő szerint szinte semmi. Mármint biztosan nem indul el 270-nel a földre pottyant, ezerrel pörgő kerekű autó, hogy öt kilométeres körzetben elpusztítson minden élőlényt. Ronda képleteket nem fogok idemásolni, hátha kiskorúak is olvassák, így legyen elég annyi, hogy egy kis gumiszaggatás után, néhány méteren belül megállt volna a kocsi, ha valamilyen csoda folytán mégiscsak lehullott volna az emelőről.
Maga a csúcsdöntés azért igen megfontoltra sikerült, nem akartuk megkínozni szerencsétlen, az anyaföldtől elválasztott járgányt. De jöjjön inkább a mutatvány:
Videóink elkészítéséhez ezúttal is Canon-kamerát használtunk.
Biztonság
Az Opel Insignia az EuroNCAP töréstesztjén jól vette az akadályokat, megszerezte
mind az öt csillagot. Frontális ütközésnél a nagy szilárdságú acél utascellának, a
kétfokozatú övfeszítőknek, a front-, az oldalsó fej- és testlégzsákoknak köszönhetően
jól megvédte a benne ülőket. Az autó hibátlanul teljesítette az oldalirányú és az
oszloptesztet is, így összesen 35 pontot gyűjtött, ami öt csillagot ér. A részletes
törésteszt olvasásához kattintsanak erre a sorra.
Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a 2,8 literes, turbós V6-os szereti a
benzint. Teljesen elmebeteg, nyugdíjas könyvtáros stílusban, nagyjából 50-es pulzus mellett megejtett hosszú, városon kívüli szakaszon sikerült 9,1 literes átlagot kicsikarnom belőle.
Ennél kevesebbel szerintem szinte lehetetlen autózni. Többel viszont egyáltalán nem nehéz, bal lábunk tömegével négyzetesen arányos a fogyasztás. Hiába, a jó munkást tisztességesen meg kell fizetni.