A célszerűség luxusa

Megjelenés

Nem új típus a Yeti, 2009-ben vezette be a Škoda. A márka akkori, minden idomot könnycsepp-fazonúra húzó formanyelvét óriási, kerek lámpatestekkel megvadító dizájn jól állt az amúgy természeténél fogva szögletes autónak. A bolondos-extravagáns arculat erős sziklaként állta a konkurencia és az évek támadását; ha a Škoda nem dönt úgy, hogy az aktuális márkafazon szerint átrajzolja a Yeti orrát, talán fel sem tűnik, mennyire elszaladt az eredeti, lágy hangvétel felett az idő. 2014-es ízlés szerint az új orr ezerszer jobban áll a Yetinek, amely így erőteljes, karakán, felnőtt autó benyomását kelti. 

Miközben versenytársai kesze-kusza törésvonalakkal vagdalkoznak, a Škoda sziluettje megnyugtatóan egyszerű, az unalomtól a jellegzetes, hátrafelé hajló B-oszlop és az ablakfelületekbe olvadó C- és D-oszlopok mentik meg; a farnál nincs ilyen védvonal, jellegtelen és funkcionális a dizájn. Facelift ide vagy oda, a Yeti kategóriájának talán legkevésbé divatos, ám épp ezért legjobban öregedő tagja (lásd fent.) 

Belső tér, praktikum

Furcsa arányai – a Yeti kategóriáján belül viszonylag szélesnek, magasnak és rövidnek számít, rövidke tengelytávval és tágas csomagtartóval – eleve elrendelik a beltér kihasználhatóságát. A csomagtartó tágas és az üléseket előre húzva még tágasabbá tehető. A hátsó üléseket ledöntve sík felületet kapunk, ennek ára az a feleslegesen magas álpadló, amely a pótkereket rejti, és amely kialakítása miatt szükségmegoldás érzetét kelti. A kalaptartó a kemény, felhajtható fajtából való, különösebben nem akadályozza a pakolást.

Alatta kétoldalt vaskos sínek húzódnak, rajtuk tologatható horgok segítik az apróbb csomagok, szatyrok elhelyezését. A hátsó üléssor helykínálata a csomagtér rovására bővíthető, könnyű megtalálni az arany középutat. Az állítható dőlésszögű támla és a bőséges fejtér komfortos utazást ígér. Csak speciális esetben előjövő konstrukciós hiba, hogy a középső ülésrész támlája előre döntve mindkét szélső ülés biztonságiöv-csatját takarja: felnőtt utas még csak-csak megoldja a dolgot, de gyereküléssel nem használható az egyébként praktikus, pohártartót, könyöklőt és síalagutat egyben kínáló opció. 

Egy másik, elsősorban az első üléseknél érezhető probléma, hogy a viszonylag alacsony üléshelyzet és a dizájn által megkövetelt, magasra húzott küszöb kombinálása: a Yetibe inkább beülünk, mint felkapaszkodunk, de közben át kell lépnünk egy magas peremen. 

A vezetői környezeten nehéz fogást találni, minden a megfelelő helyen van, bár nincs sok nyomogatnivaló, a Yeti nem ejti zavarba szolgáltatások garmadájával gazdáját. A klímaberendezésnek túl sok a hatalmas légtér, az audiorendszer is jobban megtöltene egy kisebb teret, az új érintőképernyőn keresztül azonban kezelhetősége problémamentes. Ha a Volkswagen-csoport tagjai feladnák beteges vonzódásukat a memóriakártya-olvasó iránt, és azt nem az itt is elhelyezett, obskurus előző generációs Apple-csatlakozóval, hanem mondjuk egy szimpla USB aljzattal helyettesítenék, rögtön megugrana a felhasználói élmény – vagy úgy érzik, olyan idős célközönségnek gyártanak, akik leragadtak a floppynál? 

Rakodóhely akad bőven, a hátsó ajtók zsebében is elfér egy kisebb palack innivaló, elöl, a szélvédő alatt fedeles rekesz segít rendet tartani.

Hogy megy?

Gépkocsit belépőmotorral vásárolni mindig lutri, különösen igaz ez az olyan modellekre, amelyek várhatóan nagy terheléssel, fokozott igénybevétellel találkoznak majd. Kombik, buszlimuzinok és szabadidőjárművek könnyelmű tulajdonosai mesélhetnének az alulmotorizáltság húsba maró, üvöltésig frusztráló érzéséről: az autó nem megy, ám mivel a motor erején felül teljesít, legalább sokat fogyaszt. 

A Yeti esetében csak részben jelentkezik ez a probléma. Ereje van bőven, már alulról húz, ami szerencse, mert hiába forgatjuk, fent kifullad. Városban és országúton egyaránt kellemes, komfortos társ a motor, tény viszont, hogy sokat fogyaszt ebben a magas autóban – voltaképpen ez volt tesztutunk egyetlen érdemi, fanyalgásra okot adó hibája. Autópályán akár a nyolcliteres átlaghoz is odafigyelés szükséges, ami azért sajnálatos, mert egyébként meglepően jó a zajkomfort, a rendőrség tűréshatárán belül autózva nem akadályozza a beszélgetést, pihenést zavaró motor-, gördülési vagy szélzaj. 

A 105 lóerős 1.2 TSI benzinmotor és versenytársai
Skoda Yeti 1.2 TSI (105 LE)	4 821 150 Ft
Dacia Duster 1.6 16V (105 LE)	2 790 000 Ft
Opel Mokka 1.6 (115 LE)	4 730 000 Ft
Peugeot 3008 1.6 VTi (120 LE)	5 750 000 Ft

A futómű a kelleténél talán egy árnyalattal feszesebb, ami országúton hozza meg ma gyümölcsét, problémamentesen kanyarodik, a dőlési, billenési, kitörési hajlam elhanyagolható. A karosszéria nem különösebben érzékeny a szélre, és bár a vastag tetőoszlopok mellett olykor tudatosan kell elnézni, semmi odafigyelést nem igényel a hatfokozatú kézi sebességváltó, így a Yeti vezetése épp olyan semleges élmény, mint amilyet az autó megjelenése alapján várnánk. 

Pénzügyek, összegzés

Ha önmagában nézzük, nem ébreszt hiányérzetet a Škoda Yeti. A tesztelt példány a limitált Active Plus kivitelt kapta, ami az Active belépő szintnél is alacsonyabb, ötmillió forint alatt árért bőrkormányt, alufelnit, téliabroncs-szettet, tempomatot és sötétített üvegeket tartalmaz. Aki beéri ennyivel – mármint a mindenképpen alapáras ESP, klíma, távirányítású központi zár, audiorendszer, ködfényszóró, négy légzsák és nem érintőképernyős rádió mellett -, az jó vásárt csinálhat a Škodával. 

A problémák az extralista böngészésekor jönnek elő. A kulcs nélküli indítás, a tolatóradar, a navigációs rendszer és hasonló tételek nem hiányoznak, még ha kissé drágák is, az elmúlt pár év biztonságtechnológiai fejlesztései azonban elnyargaltak a Yeti mellett. Nem hogy az alapverzióhoz, de a közel tízmillió forintért kínált Laurin & Klement kivitelű, összkerekes, DSG váltós, nagy dízel Yetihez sem rendelhető sávelhagyásra figyelmeztető, követési távolságot tartó, holtteret figyelő automatika. 

Tesztautónkon egyébként egy Start-stop rendszerrel is beértem volna, de az Active Plus felszereltségi szinten azt törölték a lehetőségek közül, mintha csak egy bizarr társadalmi kísérlet részesei lennénk: mi a fontosabb a népeknek, a potya bőrkormány vagy a károsanyag-kibocsátás mérséklése. Mégis, képmutató sznobéria volna azt állítani, hogy ennél az autónál többre kell, hogy vágyjon egy öntudatos család. 

Mellette – Ellene
Hivalkodásmentes, praktikus kialakítás Harmonikus hajtáslánc és futómű Bőséges helykínálat Átlagon felüli ár-érték arány	Magas fogyasztás Hiányos biztonsági felszereltség Átlagos minőségérzet Beszállás kényelmetlen Csomagtérajtó hajlamos nyitva maradni