39 év, nyolc generáció és tízmillió eladott példány után idén megújult az Audi középkategóriás modellje, amely akár 23-féle motor-váltó kombinációval is rendelhető.
Mi változott?
A ráncfelvarrások általában a fényszóró, a lámpák, illetve a hűtőmaszk, lökhárítók formájának óvatos frissítéséről szólnak. Aztán pár, új árnyalatú fényezés, valamint új kárpitanyagok, kényelmi felszerelések próbálják továbbra is jó bőrben tartani a már öregedő modellt. Pontosan ugyanígy van az Audi középkategóriás modellje, az A4 esetében is.
De itt még nincs vége, mert átdolgozott, takarékosabb motorokat is kapott az új A4-es, amelyek a jelenlegi változatoknál átlagosan 11 százalékkal kevesebb üzemanyaggal is beérik.
A beltérben kisebb szépészeti beavatkozások mellett új kormánykerekek jelentek meg – a sportos változatok csapott aljú kormánnyal is rendelhetőek. De nemcsak a kormánykerék újdonság, hanem az is, hogy mostantól az összes A4-esben elektromos rásegítésű a kormánymű. Ez, amellett, hogy egyenes menetben egyáltalán nem igényel energiát – akár 0,3 liter üzemanyag-megtakarítás is elérhető a segítségével – az aktív sávtartó rendszer beépítéséhez, vagyis az A4-es önmagát kormányzó autóvá tételéhez is szükséges újítás volt.
A vezetést segítő rendszerek köre nem csak a sávtartóval bővült. Holttérfigyelővel, 0 és 200 km/h között működő adaptív tempomattal és 30 km/h sebességig működő, a ráfutásos balesetektől megóvó vészfékező rendszerrel is kapható az új A4-es.
Bár a fényszórók környéki dizájbuzériát a BMW indította el az Angel Eye-al, mára a legtöbb autógyártó beszállt a versenybe, és megpróbálnak minél egyedibb fényszórórajzot kreálni, hogy messziről, sötétben is felismerhető legyen az autójuk.
A gyengébbek csak az izzadságszagú, sok LED-es füzérig jutottak – ilyet az ízlésficamos népek utólag is képesek feleszkábálni kocsijukra, a fényszóró környékére.
Azért vannak jobban sikerült darabok is, mint például az Audi A4-esé. Sőt, ott még a hátsó lámpa is olyan, hogy kilométerekről tudjuk, mi megy előttünk.
Kedvcsináló az S4-eshez:
Belső értékek
Az utastérben jó illat, minőségi anyagok vesznek körül – egyszerűen muszáj mindent összefogdosni, a bőr ajtókárpittól a fémbetétek felületéig – és tökéletes-közeli ergonómia várja az autóst. (Persze nem alapfelszereltségű modelleket próbálgattunk.)
Nekem ugyan az S4-esben lévő sportülés integrált fejtámlája alacsonyabb volt az ideálisnál, de másba nem nagyon lehet belekötni az Audi belsejében.
Az ülések igen tág határok között mozgathatók, emelhetők, és hosszabbítható az üléslap is. Jó helyen van a könyöklő, a szellőztető gombjai ésszerű helyen vannak és pont akkorák, amekkorának lenniük kell. Természetesen forgatni kell őket, nem fel le nyomkodni, vagy billenteni – az egyszerű, logikus kezelhetőség a legprimitívebb dolgoktól a legújabb szolgáltatásokig jellemző az Audira.
Az A6-ból, A7-ből, A8-ból már ismert navigációs képernyő a Google műholdképeivel zseniális húzás, százszor informatívabb minden más, eddig látott megoldásnál. De még a holtérfigyelő berendezés, a tükörbe épített, veszélyre figyelmeztető jelzése is úgy működik, ahogy kell. Nem a tükör távoli sarkában pislákol valami apró fény, bágyadt derengéssel, hanem a visszapillantó házáról határozott, borostyánszínű fény ordít bele az egész külvilágot holttérként kezelő szerencsétlen, vagy a csupán egy pillanatra elmélázó vezető arcába egyaránt, hogy hélohélohéló, ne tessék sávot váltani, mert meghalunk. És ennek is így kell működnie.
Láncfűrész a nagyi kezében?
Nekünk a 333 lóerős S4-es mellett a 177 lóerős kétliteres dízel, illetve az újdonságnak számító 170 LE-s, 1,8 literes benzines jutott pár tíz kilométer erejéig.
Az S4-es nem meglepő módon nagyon megy. És ha nem hívjuk ki magunk ellen a sorsot a menetstabilizáló buzerálásával, akkor annyira jóindulatú, hogy még az öreganyám is tudna vele nyolcvannal körözni, bármelyik körforgalomban. Hála az „Audi drive select” menetdinamikai szabályzórendszernek, amely felszereléstől függően négy- vagy ötfajta üzemmódban szabályozza az automatikus sebességváltót, a kormányrásegítést, ha akarjuk, még sportosabbá változtathatjuk az autót. Ilyenkor visszaváltáskor automatikusan érkező gázfröccsökkel, és áthatóbb motorhanggal borzolhatjuk a hátunkon lévő szőrt.
A próbaút végére elért átlagfogyasztásunkat pedig fedje inkább balladai félhomály. Legyen elég annyi, hogy a gyár által ígért nyolcliteres átlagot Pióker Ignácként több száz százalékkal teljesítettük túl.
Sajnos ez a tendencia a többi motorváltozatnál is megmaradt, bár közel nem ennyire vészes eredménnyel. Persze ezek nem sokat jelentenek, hiszen nem több száz kilométer után, tankolásnál mért értékek, csupán a számítógép által kiköpött adatok. Annak meg ugye elvből nem hiszünk el semmit.
Mikortól kapható?
Európa vezető piacain 2012 január végétől indul a típus forgalmazása, és szerencsére itthon sem kell rá sokkal többet várni, alig pár hetes lemaradással februártól már a hazai kereskedésekben is megvehetőek a felfrissített A4-esek. Az árakról még nem kaptunk információt.
Ameddig megérkeznek, addig itt érdemes olcsóbb A4-es után kutatni.
Azoknak az Audi-bolondoknak, akik az olvasással eljutottak idáig, a linkre kattintva a 164 képes gyári fotókkal megtömött extragalériát is idetettük . Jó kattintgatást!