Röviden – ötajtós MINI Cooper SD | |
---|---|
Mi ez? |
A harmadik generációs MINI sportos dízelmodellje, öt ajtóval |
Mit tud? | Jópofa dizájn, intenzív vezetési élmény, szűk utastér |
Mibe kerül? | 7,155 millió a listaár, a fekete kocsi extrákkal bőven 9 felett van |
Kinek jó? | Aki beáldozza a stílustörést egy pár plusz ajtó komfortjáért |
A BMW zseniálisan csinálta meg a MINI márka feltámasztását, majd a generációváltásokat is nagyon tudatosan, a piac igényeit abszolút érezve vezette le. Az alap-Minivel semmi baja senkinek; igaz, hogy a fugu nem tud akkorára fúvódni, mint amekkorára a mai MINI püffedt az őshöz képest, de ettől még Mini tudott maradni.
Ellenben ez az ötajtós – fura. Óriási stílustörés az autó, profilból teljesen összeomlottak a bakancsos arányok. Belül viszont minden pont olyan jópofa és izgalmas, mint az alapmodellben, és a vezetési élmény sem romlott olyan radikálisan, ahogy romolhatott volna. De hát a BMW bizonyára tudja, mit miért csinál, biztos vannak sokan, akik csak azért nem vettek eddig MINI-t, mert kevés volt rajta az ajtó.Kívül
Szóval az arányok: bár a hátsó ajtópár nagyon rövidre sikerül, a 15,5 centis hosszanti nyúlás azért meglátszik a kocsin. A tengelytáv csak 7,2 centit nőtt, ezzel a kerekek sincsenek úgy a sarkokban, mint az alapváltozaton. Na jó, annyira nem torzult el a kocsi, mint ez a MINI:
Ha túltesszük magunkat ezen a nyúlánkságon – egy tipikus MINI sportmodellt látunk. Nagy, csodálkozó kerek szemek a hatszögletű hűtőmaszk két oldalán, meredek szélvédő a lapos, hosszú motorháztető felett, némi króm, a szokásos színjátékok – a karosszériáétól eltérő fényezésű tető és tükörház alapáras tétel, szabadon választható. Jól áll a kocsinak a Cooper-féle középre húzott kipufogópár hátul, meg a hasítás a gépháztetőn elöl.A MINI árazása, felszereltsége, motorválasztéka alapján a prémiummárkák közé tartozik. Így hát elég kiábrándító dolog megfogni a külső kilincset vagy kinyitni a tanksapkát. Kellemetlenül műanyag mindkét krómbevonatú elem, és úgy lötyögnek-lógnak, ahogy egy húszéves francia kocsiban sem illenék.
Belül
A MINI utastere öt ajtóval sem változik. Különleges, nagyon jellegzetes, szépen keveredik benne a retró a XXI. századdal – de hát így volt ez eddig is, a BMW nagyon érzi, mit akarnak a MINI-rajongók. A képeken szereplő fekete autó belseje legfeljebb csak irányadó lehet: prémium-márka másodmárkájához méltóan rendkívül változatosan rendezhető be egy MINI. A csodás ajtóbelsők és a műszerfal fehér dekorbetétei, a szép kis szellőzőrostélyok fehér kerete, a retrós, cseppet sem sportos Mini-pedálsor, a kihúzható combtámaszos barna bőrülés mind-mind változtatható, színben is, stílusban is. És vigyázat, akinek megtetszik a MINI-ben tapasztalható light-show, jó, ha tudja, hogy a fényjáték nagy része is feláras extra:
Az utastér mérete viszont minden ötajtós MINI-ben ugyanakkora: szűkös, passzos, sokkal inkább sportos, mint komfortos. Négy méternél egy picivel hosszabb helyen azért lehetne tágas kocsit csinálni (a Fiat Multipla 3994 mm hosszú volt!!!), de a Mini egyik stíluseleme a relatíve hosszú motorháztető, amivel nem fér össze a tágas lábtér. Sem a tágas csomagtartó: a 278 liter ugyan 67 literes növekedés a háromajtóshoz képest, de azért nagyon is kisautós érték marad. És nem is széles az autó, a harmadik hátsó biztonsági öv már-már ugratásszámba megy; hátra középre ugyan be nem ül senki, se felnőtt, se gyerek.
A csomagtér a kis méret dacára jól pakolható, okosan megszerkesztették. A pótkerék-mentes kocsiban a fenéklap felemelhető vagy lejjebb süllyeszthető, a hátsó üléstámlák 1/3-2/3 arányban dönthetők (igaz, nem fekszenek síkba a padlóval).
Elölről viszont elmaradhatott volna pár nagyoskodós extra. A könyöklő mindig útban van, még felhajtva is belever a könyök váltáskor, pláne kézifékezéskor. A kettős kesztyűtartó jópofa, de praktikusabb volna egy, sokkal mélyebb üreg; egy átlagos tükörreflexes fényképezőgép vagy egy közepes női táska már sehova nem rakható el a kabinban. Az ablakemelő kapcsolói az ajtóbelsőre kerültek az új modellben – állítólag a vevők kérésére -, viszont nagyon hátul vannak, kényelmetlen elérni őket, nekem jobb volt a régi megoldás, a középkonzolon lévő krómgombokkal. A belső kilincset pedig egyáltalán nem értem: a kallantyúba baloldalt beépítették a centrálzár gombjait, jobboldalt pedig egy teli műanyagot raktak bele, nehogy már meg lehessen fogni azt a kilincset úgy, ahogy a legtermészetesebb volna. Mókás az üzemmód-választó gyűrű a váltókar alján. Sport módban gokartosabb élményt ígér, „maximális gokart-érzés”, jelenik meg Sportba kapcsolva a kijelzőn – eszerint nagyon is jól tudják a tervezőcsapatban, mi a MINI legfőbb erőssége. Greennek hívja a kocsi azt a beállítást, amikor takarékosan autózunk dinamikusan. Az üzemmódok közti különbség elsősorban a gázpedál érzékenységének megváltozásán tapasztalható, ahhoz adaptív futómű és fickósabbra kapcsoló automata váltó is kéne, hogy igazán kijöjjön a difi. Egyébként mindkét extra rendelhető is az autóhoz, az adaptív csillapítás felára 131 ezer, az automata váltóé 570 ezer forint.Motor, váltó, futómű
Az új Cooper SD orrában a BMW TwinPower Turbo kétliteres dízele ketyeg, 170 lóerővel és 360 Nm-rel. Keresztben elhelyezve, természetesen, hiszen a MINI platformja megegyezik a fronthajtású 2-es Active Tourer BMW építőkészletének alapjaival. Valószínűleg ez a magyarázat arra, hogy egy ilyen erős dízelmotor egyáltalán bekerülhetett ebbe a kocsiba: úgyis kész van minden, aztán majd a vevők eldöntik, kell-e nekik a mozdony-MINI.
Adatlap
MINI Cooper SD, ötajtós
Motor | 1499 cm3, Benzin, S4 |
Teljesítmény | 170 LE |
Nyomaték | 360 NM |
Gyorsulás (0-100 km/h) | 7,3 sec |
Végsebesség | 223 km/h |
Fogyasztás (vegyes) | 4,1 l / 100 km |
Stop-Start rendszer és részecskeszűrő is került a motorba, hiába, a jó szabványfogyasztási és emissziós érték egy kis prémiumautónál is fontos. A hatfokozatú kézi sebességváltó dízeles viszonylatban elég rövid, ahogy ez illik is a MINI sportos karakteréhez és a pörgős, ötezres fordulaton még élő motorhoz. Ennél a kocsinál még nem tűnik túl abszurdnak, hogy 60-70 között már jelzi a műszerfalon a kocsi, hogy ideje hatodikba kapcsolni. A nagy dízellel vegyes üzemben, a MINI gokartos hangulatát gyakorta megtapasztalva is 5,7 liter volt a fogyasztás százon a fedélzeti számítógép szerint, hat a benzinkútnál kiszámolva.
A futómű elöl MacPherson, hátul többlengőkaros, független – és elöl-hátul sportosan kemény a Cooper S változatban. A gumi alapmérete 195/55 R16, de felárért 17-es és 18-as kerekeket is rendelhet a vevő. A fék hangolása, méretezése jól sikerült, finoman adagolható a fékerő, de nagy tempóról nagyot lassítva is elég a fékteljesítmény.
Vezetési élmény
Ezzel a teljesítménnyel és főleg nyomatékkal nedves-csúszós úton drámaian túlmotorizáltnak tetteti magát a kocsi. A nagy erő már alacsony fordulaton, lökésszerűen érkezik, az egy és negyed tonnát fronthajtással meg-meghúzni folyamatos ESP-beavatkozással jár, ha nem finomkodunk a gázpedállal. És ez nem illik a MINI-hez. Szó se róla, van hangulata az autópályás gyorsításoknak, mondjuk egy 130-ról 200-ra ugrásnak ötödikben pillanatok alatt (nem itthon, persze), csak a MINI-ben pont nem az autópályás előzgetésnek kéne jelentenie a vezetési élményt.
Miki kolléga szerint, aki számos rövidebb új MINI-t is kipróbált a Costa Rica-i bemutatón tavaly, a nyúlfarknyi tengely-nyúlás és a nehéz dízelmotor hatása érződik a kocsi viselkedésén. És valóban, a kasztni még a kemény rugókon is egy kis billenéssel reagál a kormánymozdulatokra az igazi kanyarodás megkezdése előtt, orrtolós a kanyarokban és a fenekét sem csóválja olyan lelkesen gázelvételre, ahogy egy MINI-nek illene.
A kormányzás menti meg a helyzetet. Nagyon direkt, nagyon élénk, egy kicsit már-már eltúlzott is az érzékenysége, de sebaj: aki szeret vezetni, értékelni fogja a dolgot. Nyomvályús úton hajlamos ide-oda ugrálni az autó, ahogy bele-belekap az árkokba, de még ezt is lehet élvezni, olyan, mintha élne alattunk a MINI. A váltó meglepően keményen jár, de ez se baj, ez is csak fokozza a hangulatot. Hiába vannak bajok ezzel az ötajtóssal egy könnyebb, kisebb MINI-hez képest, még így is csodás élmény vele minden kilométer.Akinek feneketlen a pénztárcája, adaptív tempomattal, sávelhagyásra figyelmeztető jelzéssel és számos egyéb korszerű biztonsági extrával tupírozhatja a kocsit – bár egy ennyire kezes, fickós kisautónál ezek az aktív biztonsági cuccok egy kicsit feleslegesek. A MINI úgysem hagyja, hogy elálmosodjunk benne, pláne egy Cooper S változat nem.
Kinek ajánljuk?
Nem sok konkurens modell van, ami teljesítményben dízelmotorral felérne a Cooper SD-hez – sőt, ebben a méretkategóriában talán egy sincs. Az A1 nem rendelhető, csak 1,6-os dízellel (115 lóerő), a régi Fabia RS dízel már kifutott, új még nincs. Alfa Mitóból, Citroën DS3-ból se ilyen erős dízel nincs, se ötajtós változat. Jobb híján két nagyobb prémium kompaktot tudtam mellétenni, árösszehasonlítás végett:
Dízel konkurensek | Listaár (Ft) |
---|---|
Mini Cooper SD 5a. (170 LE) | 7 155 000 |
BMW 120d 5a. (184 LE) | 8 157 000 |
Mercedes-Benz A220 CDI (170 LE) | 9 746 000 |
Persze egy MINI-t nem azért vesz az ember, mert az a racionális válasz a szükségleteire. Ahogy BMW-t vagy Mercit sem. MINI-t azért vesz az ember, mert beleszeret, ötajtósat pedig azért, mert gyerekszállításra, alkalmi utasszállításra szüksége lehet egy használhatóbb hátsó traktusra is, de nem eléggé MINI neki a jóval tágasabb Countryman. Viszont még eléggé MINI-nek tartja ezt a sokajtósat, stílustörés ide vagy oda.
És hogy ötajtós dízel Cooper S-t ki vesz? Hát ez jó kérdés – talán az, aki nagyon anyagias, és számít neki, hogy a 192 lóerős, a MINI karakteréhez sokkal jobban passzoló benzines Cooper S-hez képest 380 ezres felárat nem lehetetlen leautózni a sokkal takarékosabb és szintén bazierős dízellel. Vagy akinek fuvarozó cége van és tudja lopni a gázolajat. Mert amúgy ehhez a kocsihoz, bármilyen jó legyen így is, nem igazán illik ez a túl nehéz, túl nagy dízelmotor – mint ahogy az öt ajtó sem.Mellette – Ellene | |
---|---|
|
|