Lifestyle modellek
|
|
Majdnem 1 éve járt nálunk az Astra Twintop és akkor valahogy ráéreztem, hogy bizony a hangulat az, amit meg kell ragadni egy ilyen autóban. Elgondolásomat mi sem bizonyítja jobban, mint egy olyan Opel-rendezvény, ahol 1 napon át rakják az újságírókba az életérzést és még csak véletlenül sem riogatnak mindenféle számhalmazzal. „Itt van, tessék, vigyétek! Ugye, hogy milyen tuti?”
Nagyjából 15 autó várt minket az első felvonásban. Két vadiúj GT, amiket persze már reggel nyolckor „lestipistopiztak”. Volt pár Astra Twintop, pár Tigra, az Astrához hasonló tetőszerkezettel és volt pár GTC Astra is. Mesébe illő módon sikerült azt a „hígzöld” autót kiválasztanom, amit már a tesztünk alkalmával megismerhettem. A vicc az egészben, hogy erre csak a cikk írásakor döbbentem rá utólag, a képeket nézegetve. Jé, ez is zöld, jé, ez is 1,9 dízel 150 lóval. És ez nemcsak egy hasonló, vagy majdnem olyan. Ez ugyanaz az autó!
|
|
Utólag egyáltalán nem bánom ezt a lépést, hiszen messze ez a legizgalmasabb modell a palettáról, persze a GT után, de azt majd jól leteszteljük júniusban, illetve a kolléga már autózott vele egyet. A Tigra kicsi, a GTC még vagány, de hát nyáron üvegburában autózzak? Különben is az Astra kabrió változata annyira jól néz ki, hogy maximum az A4 kabrió tetszett eddig jobban. Tudom, hogy ezt sokan vitatnák, de hát mégiscsak én írom a cikket. A többiek, majd a fórumban jelezzék ellenvéleményüket. 1 és háromnegyed órát sikerült keringeni az autóval Dabas vonzáskörzetében. Autópálya, lakott terület, kanyargós utak, volt minden. A kijelölt utat, nagyjából 10 perc után meg kellett szakítani, ugyanis a főutat keresztben lezárták a katonák. Mi van itt? Sebaj, majd mi feltaláljuk magunkat. Alkalmi tesztpartneremmel sikerült átbeszélnünk az élet nagy dolgait, de már ekkor csak arra tudtam koncentrálni, hogy mi lesz ezután, mert hát jó dolog a kabriózás, de nekem a versenypályán száguldozni még annál is jobb.
OPC Corsával vadulni jó
|
|
De csak versenypályán. Szerencsére nekünk adott volt 1 db Euroring, pár lassító célzattal kihelyezett bója, és sok-sok OPC modell. A Vectra és az Astra jóval erősebbek, mint a kis Corsa. A Vectra 280 lóerős és 2,8-as V6-os motor hajtja, az Astra 2 literes és 240 lóerős, míg a kisöcsi csak 1,6-os és 192 lovas. Ennek ellenére a határon autózást nagyon jól abszolválta. Belül minden porcikájában versenyautós a hangulat. A kormány szögletes, az ülés elképesztően stabil. Természetesen a kézifék, a váltó és a pedálok igényesen kidolgozott fémből vannak, ami jó érzést biztosít a sportos vagányoknak. Mivel nem vagyok egy huszáros termetű legény, ezért most is csalódnom kellett az övben, ami olyan hátul van, hogy a merev ülésből hátrafordulva, majdnem kitört a derekam.
Az első fokozat hamar lepörög, így a legszűkebb kanyarokban sincs értelme visszaváltani. Stabil, még féktávokon is, persze bekapcsolt ESP-vel. Nem akartam forszírozni ennek a kikapcsolgatását, közúton úgysem tenném. Így sem éreztem magamat úgy, mintha benyugtatózták volna a pitbullt. A szűk kanyarokban persze időnként elkerülhetetlenül elcsaptam egy-egy piros bóját, de hát ez van, amikor siet az ember a versenypályán. A gumik szegények nagyon sírtak, de azért remélem nem fogok úgy járni, mint Clarice Starling.
Szalay Balázs megmutatta, mit tud a Dakart megjárt Antara és mi is megnéztük az utcai modelleket.
Mielőtt kiveséznénk az Antarát, ugorjunk vissza az OPC modellekhez. A pályán kipróbálhattam egy Astrát is, igaz csak 5 kör erejéig. A lóerőkülönbség természetesen már az első gyorsításkor megmutatkozott, de az első kör borzalmas volt vele a Corsához képest. Féktávokon alig bírtam összeszedni, úgy mozgott a hátulja, a féke sem úgy fogott, mint a kisfiúé, aminek köszönhetően újabb bóják estek el tragikus hirtelenséggel. Ez persze két dolgot jelent: 1. Az autó nehezebb, mint a Corsa, amihez egy normális ember alkalmazkodik. 2. Az Astra már biztosan több ilyen kalandot megélt, ami kicsit leharcolttá tette a fékeket.
Terep, nem terep?
Az Antara-próba kétfordulós volt. Első körben egy hatalmas homokdombokból álló pályán mehettünk kedvünkre a 2 literes dízelekkel, ahol főleg a lejtmenetvezérlő okozta sokkhatást próbáltuk megszokni. A dombokon áthaladva először csak az eget láttuk, majd az átbillenés után hirtelen csak a szakadékot, ekkor hangzott el a parancs a rádióból, miszerint fékezni tilos. Először fura volt, nem gondoltam volna, hogy tényleg élve megússzuk, de úgy lett. A technika szépen leengedte az autót a félelmetesen magas 5 méteres dombról. A pálya többi részén már mertem lendületből menni, csak nagyritkán illetődtem meg, amikor a nagy dobálás közben a fejem a plafonba vertem. Az autó viszont jól bírta, nem akart leesni semmilyen alkatrésze.
Szalay Balázs, Antarának látszó dakaros versenyautójával többször végigszáguldott a pályán. A különbség annyi volt, hogy ő ott is izomból áttolta, ahol én mínusz kettővel gurultam óvatosan. Mindenesetre nagy élmény volt testközelből látni egy ilyen monstrumot száguldozni. És akkor most reklám: aki szeretné testközelből tapasztalni a Dakar élményét, az látogasson el a hazai tereprali valamelyik futamára. Tudják! Palik is ott megy, meg a Kisék!
| Opel Corsa OPC technikai adatok | |
| Motoradatok | |
| Lökettérfogat | 1598 cm3 |
| Max. teljesítmény | 141 kW / 192 LE / 5850 |
| Max. nyomaték (Nm/ford.) | 230 Nm / 1980 |
| Menetteljesítmények | |
| Gyorsulás (s, 0-100 km/h) | 7.2 s |
| Végsebesség (km/h) | 225 km/h |
| Fogyasztás | |
| Város (l/100 km) | 10.5 |
| Lakott területen kívül (l/100 km) | 6.4 |
| Vegyes (l/100 km) | 7.9 |
| CO2 kibocsátás (g/km) | 190 g/km |
| Méretek | |
| Hosszúság | 4040 mm |
| Szélesség | 1713 mm |
| Magasság | 1488 mm |
| Tengelytáv | 2511 mm |
| Nyomtáv (elöl/hátul) | 1485/1478 mm |
| Önsúly | 1203 kg |
