Öt ajtó, öt ülés, öt hárompontos öv, öt kerék, szajkózták a sorban harmadik prímszámot a sajtóbemutatón, de szerencsére az öt szobáig és az öt gyermekig nem jutott el az előadó. Bevalljuk, nekünk elsőre az öt kerék is hülyén hangzott, de aztán leesett. Ja, az új Opel Agila bemutatóján járunk.
Itthon késik
Bár az Agila ikertestvérének számító Suzuki Splash már a jövő hónap elején piacra kerül, addig a szintén Esztergomban gyártott Agilának még bőven akad majd ideje felkészülni a vásárlók rohamára. Leghamarabb valamikor az ősszel kerül majd a hazai márkakereskedésekbe, így egyelőre azt sem tudjuk, mennyibe fog kerülni az Opel-emblémával feldíszített kisautó. Nyugat-Európában nem kell rá ennyit várni, ott már a jövő hónaptól megvásárolható az Agila.
A Suzuki Splash-sel még tavaly, a hivatalos bemutató előtt tehettünk néhány próbakört, így nagy meglepetést nem okozott az Opel változata sem. Mivel korábban a dízelmotoros kisautót hajtottuk, most inkább az olcsóbb, de ugyanakkor szintén gazdaságos üzemű benzinesekre koncentráltunk. Tesztutunk legnagyobb részében városban vezethettük a járgányt, ahol tényleg elemében volt. Könnyen manőverezhető aprócska termete miatt pillanatok alatt megfordultunk vele ott is, ahol elnéztük az itinert, és a lóerőket ügyesen beosztva sincs miért szégyenkeznünk az utca forgatagában.
Mint két tojás
A két testvérmodell motorválasztéka teljesen megegyezik, sőt, igazából a kocsik formájában sincsen semmi lényeges különbség. Kivéve természetesen a márkaemblémákat és a frontrész apróbb módosításait. Ugyan még nem kapható, de már most is van olyan cég, amely már a piacra kerülés előtt vonzóbbá tette a csöppnyi autót néhány egyszerű átalakítással.
A Splash és az Agila képeit nézegetve, nekem valahogy az Opel fizimiskája közelebb áll a szívemhez, mintha egy kicsit vidámabb lenne. Erre a vidámságra játszanak rá a külső és a belső színekkel, a kárpitokkal egyaránt, bár egyes modelleknél sajnos hiányoznak a színes műanyag betétek. Nélkülük elég komor a suzukis elemekből és a nem a legbarátságosabb tapintású műanyagokból építkező belső tér.
Hamarosan befut egy csapat fiatal, csinos hölgy és elragadják az újságírócsorda lelki üdvét
Belül szintén az apró Suzukiból ismerős kép fogadja az utast. A nagy kerek műszerfallal már más autókban is találkozhattunk, ahogyan a műszerfalról kicsit távolabb száműzött fordulatszámmérő is elpuffogtatott poénnak számít már. De nem vagyunk igazságtalanok, itt is ugyanúgy feldobja a hangulatot, mint eddig bárhol, ahol összefutottunk vele. Kár, hogy jobbra-balra tekergetni nem lehet. Műszerei sötétedés után kellemes piros háttérvilágítással segítenek a szükséges adatok leolvasásában.
Hátra? Na jó, rábeszéltél
Apró méretéhez mérten az utastér nem számít különösen szűknek. A Swift padlólemezére épülő kisautó bő két centivel hosszabb a donornál és magasságban is szépen túlnőtte azt. A korábbi kocka-Agilánál azért valamivel alacsonyabb lett, de a belső téren ezt nehéz tetten érni, a fejtérre egyáltalán nem lehet panaszunk. Bár hátra nem volt sok kedvünk beülni, a GM munkatársai könnyen túljártak az eszünkön és elérték, hogy mégis boldogan huppanjunk a második sorba. Sok nem kellett hozzá, csak kedves csinos sofőrök, akik mosolyogva autóztak velünk fel-alá a városban.
Csomagtartójának 225 literes térfogata inkább csak a jelképes kategóriába tartozik, de a hátsó ülések lehajtása után akár 1050 literesre is bővíthető a hátsó részleg. Tárolórekeszekkel sem áll rosszul a kiskocsi, de agyonbonyolított, rafinált megoldásokra ne számítsunk.
Takaréklángon
Motorpalettáján két benzines és egy aprócska dízel kapott helyet. Előbbiek 1,0 illetve 1,2 literesek, 65 és 86 lóerővel, míg a Fiat Indiában gyártott turbódízele 1,3 literes és 75 lóerőnyi teljesítményt képes kipasszírozni magából. Gazdaságosságának és alacsony szén-dioxid-kibocsátásának köszönhetően mindhárom motor ideális nagyvárosi kocsivá teszi az Agilát. Az erősebb benzineshez négyfokozatú automatikus váltó is rendelhető, míg a többiekhez ötfokozatú kézi váltó jár.
