A Renault Kerax után újabb terepre szánt járgányt veszünk szemügyre. Igaz, jóval kisebb, kereke is kevesebb van, de legalább őrült tempóban lehet vele szaggatni földúton, kiépített pályán egyaránt.
Minden quados vadállat?
A quadosokkal szemben sok negatív előítélet él az emberekben. Főként a vadászok, kirándulók napjait keserítik meg az erdőkben randalírozók, de a természetvédelmi őröknek is adnak munkát.
Szintén rosszat tesz a róluk kialakított képnek, hogy mostanában akinek van egy kis pénze, – kétkerekű motorral pedig nem bír – az vesz egy quadot, aztán máris úgy érzi, bátran mehet az erdőbe átgázolni élőn, élettelenen. Az ilyen elmebetegeknek köszönhetően van mindenkiben egy kis rossz érzés, ha négykerekű motorról hall. Pedig quadozni igen jó móka, és nem is annyira könnyű, mint amilyennek tűnik.
Csak elsőre látszik úgy, hogy quadozni mindenki tud. Fizikailag rendesen kikészíti az embert egy néhány órás menet, feltéve hogy nem negyvennel araszol a géppel.
Igaz, hogy négy keréken brummogva kevesebbszer kerül személyes kontaktusba az ember az anyafölddel, de ha mégis elesik, az sokkal fájdalmasabb, mint motorral. Esni pedig nem is nehéz, hiszen a néhány colos kerék már egy kisebb gödörben is könnyen elakadhat, és a fix hátsó tengely is megkívánja a rutint. Kormányozni is inkább a testsúly áthelyezésével lehet.
Hol legális?
Versenyre edzeni itthon elég macerás. Rendszámot egyelőre a quadok nagy részére egyáltalán nem adnak, így a közutakat nem használhatják. Hasonló a helyzet a földutakkal is, itt a terület tulajdonosai kapnak frászt, ha quadot látnak. Így marad a kiépített pályán szaggatás, de ha éppen nincs hasonló a környéken, akkor meg van lőve a quadista.
Érdekes, hogy a Veszprém határában lévő pálya mellett ott jártunkkor éppen gyakorlatozó harci helikopterek személyzetének is rögtön az volt az első gondolata, amikor meglátták az ugratókon átszáguldó versenyzőt, hogy mi lenne, ha lelőnék. Azért talán ennyire nem kéne őket utálni.
Mi is az a Baja?
Néhány napja a Hungarian Baján remekelt Yamaha quaddal és pilótájával kötöttünk közelebbi ismeretséget. Gyorsan, már az elején tegyük tisztába a dolgot, a versenynek semmi köze sincs a Duna partján fekvő Bajához, hiszen ott legfeljebb kevésbé látványos halászléfőző-versenyt tekinthetünk meg. Az első Baját (ejtsd: Baha) a mexikói félszigeten rendezték, valamikor a 60-as évek végén. A verseny északról délre halad, és 1500 kilométernyi távot kell megtenni az indulóknak. A Dakarhoz hasonlóan itt sem szabad GPS-t használni, viszont a pénzzel jobban kitömött sztárpilótáknak itt is nagyobb esélyük van, hiszen náluk a menetközbeni helikopteres tankolás sem ritkaság.
| Németh Norbert |
|
Talán érdemes megtanulnunk a nevét, hiszen a legutóbbi versenyen nem mindennapi eredményt ért el. Vendéglátóink büszkén újságolták, hogy az időeredménye bő tíz perccel jobb volt, mint a tavalyi quad EB-n első helyen végzett Dario Segatóé, de a négyszeres Dakar-győztes Josef Machacek is három perccel rosszabb időt futott nála. Nagy kár, hogy EB-licence nincs a versenyzőnek, így egyelőre csak a hazai bajnokságon jegyzik az eredményeit. Mi azért bízunk benne, hogy hamarosan a nemzetközi mezőnyben is szép eredményeket ér majd el. Egyelőre a jövő évi EB-re készül, de ha egyszer valóban Magyarországról indulhat a Dakar, akkor természetesen Afrika meghódítása sem maradhat el. Norbert, ha éppen nem a Hungarian Baját is rendező GarZone SE színeiben nyúzza a quadot, akkor egy teherautó-felépítményeket gyártó cégnél keresi meg a hétvégi versenyre valót. Hasonlóan, mint a hazai versenyzők nagy része, főként az otthonról hozott pénzt költi a hobbijára. |
Kattintás után kiderül, milyen a magyar Baja
A magyar Baja
A Baját európai körülmények között jóval nehezebb megrendezni. Nincs sivatag, kevés az egybefüggő, versenyre is alkalmas terület. Ennek ellenére arra ügyelnek, hogy a verseny távja legalább 400 kilométeres legyen, lehetőleg hosszú, egyenes szakaszokkal megspékelve.
Szerencsére az ideiglenesen nálunk állomásozó baráti hadsereg lestoppolt magának a Bakony lábainál fekvő pusztából egy jókora darabot, aminek nagy része még most is honvédségi terület. A lakatlan, kiváló adottságokkal rendelkező terep szinte adta magát, így itt rendezték meg a Hungarian Baját, idén negyedszer.
Évente 5-6 Baját rendeznek, Spanyolországon, Portugálián, Olaszországon, Anglián kívül még Magyarországon és Romániában. Ezeken a versenyeken főleg a Dakaron is bizonyított versenyzők indulnak, hiszen Dakar csak évente egyszer van, és év közben is jó dolog a homokban csapatni ezerrel. Hazánkban néhány napja ért véget a negyedik, 650 kilométeres össztávú futam, ahol meglepő eredmények születtek.
A quad
Mint minden versenyzésre használt járgány, ez sem teljesen olyan, mint amit a boltban kapunk. A versenygép alapjául a Yamaha YZF 450-es gépe szolgált. A 2006 áprilisában vásárolt, már gyárilag is versenyzésre kihegyezett quad aztán néhány alkatrészét elvesztette, hogy helyette spéci darabokat kapjon. Elsőként az ujjal működtetett gázkar ment a levesbe, helyette a motorokon használt megoldást építették a lecserélt kormányra. Majd a futómű átalakítása következett, ahol az alsó és felső lengőkarok cseréje után a kerékutánfutás is finomhangolhatóvá vált.
A versenyquadoknál igen fontos a gumiabroncs is, hiszen sziklás terepen, nagy terhelésnél a felni könnyen tönkreteheti a becsípett gumit. Mezei abroncsokkal itt versenyző nem rúghatna labdába, azonnal tönkremennének. Hogy ezt elkerüljék, hatrétegű Maxxis gumik kerültek a megerősített, könnyűfém felnikre. A motor nagyjából megúszta a tuningolást, mindössze a gyújtáselektronikába piszkáltak bele, így az egyhengeres blokk nagyobb nyomatékra képes, és a leszabályozás is ismeretlen fogalommá vált.
Mivel a versenyeken nem ritkák a hosszú, csőgázas szakaszok sem, ahol nem ritka a 140-150-es csúcssebesség sem, szükség volt a gyárinál hosszabb áttételre is. Így az első-hátsó lánckerekeket is lecserélték. Fékezni mindenféleképpen borzamas dolog egy quaddal, így azzal nem fáradtak a csapatnál, maradt a gyári készlet.
A járgány tulajdonosa még egy kis nyomatéktöbbletnek és nagyobb végsebességnek örülne, de a komolyabb, másfél milliós lengéscsillapítók is ott virítanak a kívánságlista végén.
Miért éppen quad?
Erre elég könnyű válaszolni: ugyanis ez az egyik legolcsóbban fenntartható járgány. Itthon szinte nem is találunk olyan versenyzőt, aki a versenyzés mellett nem dolgozik. A hétköznap megkeresett pénzből pedig egyáltalán nem mindegy, hogy quad esetében versenyenként 5-6 százezres összeget, vagy autóknál ennek tízszeresét kell kifizetni.
