Teszt: BMW 330xd

---

A hátsókerekes (szakzsargon, igazából azt jelenti, hátsókerék-hajtású!) autó egy motorizált ember számára valóságos örömgyár. Képes szórakoztatni, mulattatni, játszatni, ügyeskedni, driftelni, forogni, csapatni. A hátsókerekes autók imádói külön kasztot képeznek, mint a fradisták, az újpestiek, vagy az MTK-sok. Ők azok, akik nem csupán a játék örömét keresik, hanem együtt élnek, együtt alszanak, együtt lélegeznek csapattal. Egy hátsókerekes autós nem tudja elképzelni életét egy gyenge, orrtúrós (szintén szakzsargon, azt jelenti, hogy kanyarban az ívről kifelé tolja az orrát) elsőkerekes autóban.

Ha a szükség úgy hozza, vesz inkább egy 15 éves hármast, mintsem hogy Golfba költöztetné családját, vérét, szellemiségét. Egy igazi hátsókerekes fan sosem ismerné be, de azért tudat alatt tudja ő jól, hogy imádott bálványa bizonyos helyzetekben megszorulhat. Mert essen hó, törjön ki homokvihar, vagy csak tolass le a Balaton-partra, hátsókerekes autód megmutathatja gyengeségének jeleit. A rutinosabbak kerülik az ilyen helyzetet.

Több mint két és fél éve történt velem az eset, még egy előző 5-össel. Biatorbágyon jártunk valamikor január végén, szép nagy hóban. Azt akartam bemutatni, milyen ügyesen tudunk keresztbe-kasul vágtázni egy hátsókerekes autóval. Villámgyorsan akadtam el, még csak időm sem volt átlátni a helyzetet. Hiába húztam elő a bevált házi praktikákat – szőnyeg a kerék alá, félig kikapcsolt DSC, váltó téli állásban, lassú gáz – a hátsó kerekek egyre csak süllyedtek. Csak a helyi kézi erőknek köszönhetem, hogy a család nem lelt fagyhalált a falu szélén. Azóta tudom, hogy az összkerék-hajtás nem marketing humbug.

BMW x történelem

Ennél 20 évvel hamarabb jutott ugyanerre a következtetésre maga a BMW is. Első „x” jelű autójuk 1985-ben jelent meg. Egy 170 lóerős, 325i-t néztek ki e nemes feladatra, hogy elsőként a BMW történelmében összkerék-hajtással lássák el. A viszkokuplungos 4×4-es nem aratott rögtön közönségsikert, bőven kellett idő hozzá, hogy a márka fanatikusai elfogadják a tényt, hogy igenis szükség van ilyen autóra. 1988-ban követte a hármast az ötös 4×4-es, ugyanezzel a motorral. Jó darabig nem tudták ötvözni a dízelmotor és az összkerék-hajtás előnyeit, pedig a BMW mindkettőben baromi jó. Kombinálni a kettőt csak az előző hármas BMW óta lehet.

Ami jön a következő oldalon, az nem más, mint konkrét autónk, konkrét tesztje egy homokbányában

---

Téli és nyári teszt

Télen síeltünk a 330xd tartós tesztautónkkal, mint egy igazi BMW-s. Nyáron viszont bajban voltunk, nem találtunk olyan felületet, ahol saját magunk számára is bizonyíthattuk volna az x és az érte kért csekély 600 000 forint felár helyénvalóságát. Normálisan, amikor csak használod az autót, nem tűnik fel az összkerék-hajtás ottléte. Egyszerűen csak van, biztonságérzetet ad, nyugalommal tölt el.

Kellemes beletörődni a tudatba, hogy az elektronika villámsebesen irányítja az 500 Nm-es nyomatékot az első és hátsó kerekek között. Induláskor ad mindkét irányba, hogy bármilyen tapadás esetén abszolválható legyen a 6,7 másodperc 100-ig. Elindulás után az xDrive rendszer észrevétlenül húzódik meg a háttérben, halkan figyelve a sebességet, a kormánymozdulatot, a gázpedál állását, és a kerekeket. Ha kell, villámgyorsan igazít az erőviszonyokon, még mielőtt a kerék kipörögne, vagy a menetstabilizáló elektronika beavatkozna. És ebből semmit sem érzek, csak tudom, hogy így van.

Az igazi teszt

Az igazi teszt az lenne, ha egy hátsókerekes és egy összkerekes autót tennék egymás mellé, és a tizedek, a méterek, a valós reakciók bizonyítanák be, mire képes az xDrive egy normál BMW-vel szemben. Erre most nem volt lehetőségünk, de ígérem, ezt is pótoljuk. Addig is győzött a szubjektív érzet, egy homokbánya kietlen világában. Ezeket a terepeket hívja a szaknyelv Dirty Roadnak, mocskos útnak.

Oda mentünk, ahol csak a Komatsu markoló, a nyerges Iveco és a bánya tulaj Imprezája megy el. Bevallom, kicsit csaltunk. Csak a látvány kedvéért kapcsoltuk ki a DSC-t, hogy az autó az elektronika zabláját ledobva engedjen ösztöneinek, és képes legyen határozottan úszni keresztbe. Mert egy BMW így mutat jól.

Egyébként az összkerék-hajtás hatása mindkét esetben érvényesül, be- és kikapcsolt menetstabilizálóval is. A mély homok nem nyeli el a tehetetlenül vergődő autót. Az xDrive pillanatok alatt felismeri a helyzetet, és az első kerekek erejére támaszkodva húzza ki az 3-ast a nehéz helyzetből, a homokból.

Ha már egyszer tartós teszt

A mocskos úton tapasztaltak mellett gyűjtöttük, feljegyeztük tapasztalatainkat az elmúlt 25 ezer kilométerről. Nagy örömmel jelenthetem be, hogy Szörényi Andris (Bendő Bandiként is ismert) ádáz harca az elfogyasztott literek ellen ismét betalált. Egy kimerítő franciaországi út során egészen 6,7 literig sikerült leszorítani a 100 kilométeren elfogyasztott gázolaj mennyiséget. Ez aztán a nem semmi, egy háromliteres, 231 lóerős, összkerék-hajtású, automata váltós autóval! A rendszeres átlagon nem javítottunk, a 9,2 litert stabilan tartjuk.

Nem romlott el semmi, de vezető biztonsági öve már nem az újkori hévvel csúszik az ember kezébe. Néha nógatni kell, hogy magától szaladjon a helyére. A hátsó ajtók nyitáskor-záráskor halkan sóhajtanak, ezen némi zsírozás segíthet. Ennél komolyabb kritikai észlevételünk nincs, noha a 17-es kerekeket még mindig simán odaadnánk egy kényelmesebb 16 colosért.

A tesztet hamarosan folytatjuk, kimerítően alapos összkerék-hátsókerék összehasonlítással!

---