Nemrég az új 1,6-os Clio árán hüledeztem, erre itt van a Grande Punto legerősebb változata, ami történetesen dízel és 1 millióval drágább annál. A dízeleket szeretjük, viszont a nagyon drága kisautókért nem vagyunk oda. Márpedig a Grande Punto sem az olcsó kisautók közül való.
A Sport felszereltség az 1,4 literes benzinessel és egy igazán ütős, 130 lóerős dízelmotorral választható. Utóbbi jelenleg a kínálat legélvezetesebb és legdrágább példánya. Ehhez szériában jár 17 colos alufelni, ami a választható narancsszínnel együtt nagyon dögösen mutat. Sokszor dicsértük már az olasz formákat, de ez az autó tényleg gyönyörű, és ez a Grande Punto egyik legfőbb vonzereje.
Még egy vastag krómozott kipufogóvég is került a „sportdízelre”, bár ez csak egy lefelé görbülő vékony vízcsőnél mutat jobban. Ha közelebbről szemügyre vesszük, jól látszik, hogy csak az a ráhúzós fajta, és ennél különbet kapni a Tesco-ban is.
A csodaszép külső után csalódást keltő a belső, ha nem is szemre, de menet közben mindenképp. Közel sem olyan igényes a kidolgozás, mint azt a külső feltételezni engedni. Érdekes szivacs jellegű anyag borítja a műszerfal egy részét, a műanyagok viszont mindenhol kemények és kopogósak.
A műszeregység a régi Opel Mantás időket juttatja eszembe, még szerencse, hogy a bőrborítású ülések is a retro jegyében születtek. A belső mélypontja a könyöklő. Nyikorgása a tesztautóban olyan mértéket ütött meg, amitől teljesen használhatatlanná, sőt kifejezetten idegesítővé vált. Állítólag egyedi hiba volt.
Jó lehet az olaszoknak, hogy ők nem hordanak magukkal semmi olyat, amit szeretnének elhelyezni a kocsiban. Egyszerűen nem találtam használható pakolórekeszt a Grande Puntóban! A térképzseb túl szűk, a középkonzol meg túl kemény. A kesztyűtartó is kőkemény műanyag, tényleg csak egy puha bőrkesztyűt rakjunk bele, ellenkező esetben idegesítően fog zörögni.
A megcélzott sportossághoz kicsit nagy a kormány, amit szinte erőkifejtés nélkül lehet forgatni. Azért a City fokozat megmaradt, hogy jó legyen a lányoknak is, bár alig érezni különbséget.
Több kollegám is panaszkodott a menet közbeni túlzott szervorásegítésre, mondván egy sportmodell legyen kemény, de legalább ne vajpuha. Ugyanez a helyzet a pedálokkal, de ezért még nem adunk rossz pontot a Puntónak.
Indulj már!
Eleget molyoltunk a részletekkel, ideje útra kelni. Nem tart sokáig rájönni, hogy a motor az öngyulladós fajtából való, hidegen a régi dízelekhez méltóan rendesen kerepel. Ez menet közben, sportos haladásnál már nem olyan zavaró, főleg, hogy egy dízeltől szokatlan módon, némi kipufogózúgást is hallhatunk hátulról. Nem egy hagyományos sportautó hangja a Puntóé, de megszokható.
Cserébe tényleg jól megy a 130 lóerős Grande Punto, a dízelmotor kellően nagy nyomatékot és rugalmasságot biztosít, még nagyobb sebességnél is. 160-at hip-hop szalad az autó, a fogyasztás pedig eközben sem nő meg mértéktelenül. Ha nem ragaszkodunk a benzines motorzúgáshoz, akkor tökéletes választás ez a dízel. Mikor jövünk ki 8 literrel egy sportos benzinessel?
Sikerült megbarátkoznunk a hatsebességes kézi váltóval is, de azért markoltunk már olyat, ami rövidebb úton jár, sőt olyat is, ami határozottabban mozog. A Fiattól eddig sem állt távol a sportos futómű, amit most is sikerült összehozni. Feltűnően jól kanyarodik a Grande Punto a 17 colos felnikkel anélkül, hogy egy úthibán áthaladva leszakadnának belső szerveink.
Olasz autóhoz méltóan élvezetesen vezethető az új Punto, közvetlenül, nagyobb oldaldőlések nélkül reagál a karosszéria a kormánymozdulatokra és a fékhatás is jó. Kár, hogy a futóműhöz nem volt képes felnőni az utastér minőségben, rengeteg helyről nyiszog, zörög a műanyag, nagy a robaj, ha nem a körúton vagy autópályán szaladunk éppen. Ez nagyon sokat elvesz az autó élvezeti értékéből. Kár érte!
Nincs több hely
Hiába lett jócskán nagyobb az autó, alig nőtt valamit a csomagtér, és magasra kell emelnünk a csomagokat. Alig érezhető a hátsó lábtér növekedése, még jó, hogy a Punto a tágasabb kisautók közül való, amióta létezik.
Tény, hogy a Grande Punto most a talán legdögösebb kisautó a piacon, de az is biztos, hogy nincs semmiféle áttörés, mert menet közben elfogyott valahol a lendület. Sportmodellnek jó a 130 lóerős dízelmotor, a futómű is állja a sarat, már csak megfelelő útviszonyokat kell találnunk, hogy az autót igazán élvezni tudjuk. Az összhatás így nem egyértelműen pozitív.
