Hyundai i30 cw – Hol kombi ez?

---

Aláírom a megfelelő papírokat, kiállok a mélygarázsból, elköszönök, ez a normális napi rutin egy tesztautó

elhozatalánál. Már ritkán izzad csak a tenyerem, kevés az olyan lélegzetelállító masina, ami képes feltornászni szervezetem adrenalitermelését. Pont ilyen közönyösen érkeztem meg a Hyundai i30 kombiért is.

Kombi ez egyáltalán?

A Kia cee’ddel ellentétben itt nem az sw (sporty wagon), hanem a cw jelzés utal a kombira, ami egyébként az angol crossover wagon szavak kezdőbetűire utal. Ez a vonzó név feltehetőleg csak a jó marketing része, mert szigorú hangulatban az i30 a sima kombi kifejezést sem érdemelné meg.

Nemcsak ránézésre, de a csomagtér méretét tekintve sem igazi kombi az i30 cw, a 415 liter nem olyan érték, amitől hasra esnénk egy ilyen méretű autó láttán. Az Astra megvan 500 literes is, a Focus pedig pont annyira van ettől alulról, amennyivel az i30 meghaladja a négyszázat. (Tehát 485 liter. Gratulálunk a helyes megfejtőknek!)

Formára sem igazán kombi az i30, ez lehet előny és hátrány egyaránt, attól függ ki, mire bukik. Viszont a Kia cee’ddel összehasonlítva formára az i30 alulmarad a küzdelemben, Kovács Miklós annyira odatette magát.

Az i30 hangulatában egy kicsit régebbi benyomást kelt mint a Kia, nincs meg benne az a fiatalos lendület, inkább beleolvad a környezetbe, mintsem kiemelkedik belőle. Belül pont fordított a helyzet, az i30 tűnik barátságosabbnak és könnyebben kezelhetőnek a cee’dnél

Különösen tetszett a középkonzol, a klíma és a rádió kijelzője kulturáltabb az átlagosnál, és használata is teljesen egyértelmű. Nekünk a műszeregységek is jobban tetszenek a Hyundaiban, igaz nincs bennünk semmi extra, de mégis valódinak tűnnek, nem úgy mint a Kiánál.

Pörgős motor, lágy körítés

 
Akárcsak a francia konkurensek, a Hyundai is két teljesítményszinten kínálja saját 1,6-os dízelét. A gyengébbik 90 lóerős az LP, az erősebbik az odabiggyesztett HP feliratról szúrható ki az árlistában.

Nálunk utóbbi járt. A 115 lóerőhöz 255 newtonméteres nyomaték párosul, amit 1900-2750-es fordulat között tudunk kihasználni. A motor igazi ereje viszont nem a számokban, hanem a vezetési élményben testesül meg.

---

Az i30-asban olyan élénken pörög a motor, mint egy másik dízelben sem, már-már arra gyanakodtunk, hogy itt valami utólagos manipuláció lehet a dologban. A fordulatszámmérő úgy tör a magasabb számok irányába, mintha a motor minden ellenállás és fojtás nélkül közvetlenül reagálna a gázpedál érintésére.

Ettől jóval erősebbek tűnik az autó, mint valójában, a 11,9 másodperces gyorsulást érzésre vagy bő 1 másodperccel kevesebbre saccolnánk. A nyugodtabb vezetőknek sem kell izgulniuk, a pörgős motorral könnyebb elindulni is, és nem kell feltétlenül száguldozni.

A motoron kívül ezt is nem is nagyon szorgalmazza az autó. A kormány, a pedálok, és a váltó vajpuhán jár, mi jobban szeretjük, ha kicsit nagyobb ellenállásba ütközünk. Úgy nem merült volna fel bennünk az az érzés, mintha nem lenne elég masszív az autó. Pedig azzal sincs baj.

A futómű egy hangyányit lágyabbnak tűnik ugyan mint a Kiában, de csak pont annyira, hogy kényelmesen érezzük magukat benne, és ne rázza le a vesénket egy vasúti átjáró sem. A műszerfal, a műanyagok eközben is nyiszogás, zörgés nélkül tűrik a rájuk nehezedő nyomást. Akkor sem vágytunk keményebb csillapításra, amikor siettünk, pont

így jó, ahogy van.

A vezetési élményt mi csak egy hatsebességes váltóval szerettük volna még fokozni, mert gyárilag sajnos csak 5 fokozat között lehet kapcsolgatni a váltókart. Ez talán a hosszú autópályás utakat tehetné még gazdaságosabbá, de a fogyasztásra így sem volt panasz. Városban is megúsztuk 8,5 literrel, de országúton még 6 liter alá is sikerült becsúszni 100 kilométeren, ha csak egy decivel is.

Tágas és költséges

Manapság nem nagy durrantás, ha a vezetőülésben jól érzi magát az ember egy autóban, így ezt az i30-ban is kipipáltuk. Kényelmesek az ülések, és nemcsak magasságában, de tengelyirányban is állítható a kormány, így könnyen megtaláltuk a megfelelő pozíciót.

Sokkal inkább értékeltük, hogy a hátsó sorban is kifejezetten tágas a lábtér, két átlagosnál magasabb felnőtt is elfér egymás mögött, és a fejtér sem szűkös. Az csak külön öröm, hogy a háttámla nem ér véget a hátunk közepénél, és az ülőlapok is kényelmes szögben állnak.  
Méretét tekintve egyedül a csomagtérbe köthetnénk bele, de a nagy átlagnak bőven megteszi egy ekkora is.

Mindent egybevetve az i30 cw egy kiváló családi autó lehet, feltéve, hogy tudunk 5 milliónál is többet áldozni erre a célra. A minden földi jóval felszerelt Premium-csomagos 1,6 dízelért egészen pontosa 5 249 000 forintot kell kifizetni, ami első hallásra ugyan soknak tűnik, de a konkurencia árait vizsgálva már nem is annyira vészes. A gyengébb motorral és kicsit szerényebb felszereltséggel spórolhatunk még valamicskét.

---

Mellette – Ellene
Élénk dízelmotor Jó fogyasztás Tágas utastér	Viszonylag magas ár Elkönnyített kormányzás