Dugók a lámpák miatt?
Lámpa a hídon: sárga, de meddig?
Budapesten kilencszázhuszonvalahány közlekedési lámpa mutat pirosat, sárgát, zöldet. A leghírhedtebb közülük azonban nem is működik. Arra gondolok, amelyik az Árpád híd pesti felhajtójánál található, és bekapcsolása kolosszális dugót okozott a térségben.
A hídfőben létesült irodák többletforgalmának elvezetése miatt kötelezték arra a beruházót, hogy az eddig egysávos felhajtót kétsávosra bővítse. Így az viszont a híd három sávjába csatlakozik, tehát lámpa híján halomra törhetné egymást a Budára áthajtó óránként 3600-4000 jármű.
Hivatal, felügyelet, hivatal
A Közlekedési Felügyelet forgalombiztonsági okból írta elő a lámpát, mert a dugó csak másodlagos szempont. Gyorsan kisült, hogy a kettő a háromba megoldás nem működik. A fények a rövid próbaüzemet kivéve nyár óta sárgán villognak, a második felhajtót pedig betonterelő zárja el. De ki tudja, meddig lesz ez így, és mikor vált a lámpa ismét pirosra?
Kiderítjük! Elsőre irány a Főpolgármesteri Hivatal. Nem nyert – az újabb lámpapróba időpontjáról a Közlekedési Felügyelet dönt, ezért a következő kört ott futjuk. Hah, de mint az kiderül, nem is náluk, hanem a Fővárosi Közlekedési Felügyeletnél tudják a választ.
Itt viszont a nyilatkozásra jogosult személy üdül, egy amazon a hivatali kávéfolyamról meg visszapattint a Fővárosi Önkormányzathoz. Mindeközben kioszt minket, hogy ő amúgy nem mond semmit, de abból egyébként sem jelenhet meg egy szó sem. A korai Kádár-korban tett időutazás végeztével újra elmerülök a Városház utcai hivatal telefonkönyvében, és egyszer csak megtalálom minden titkok tudóját.
A lámpaszervezés igazi tudomány, és céljai közt nem szerepel az értelmetlen, idegölő veszteglés előidézése. A gond az, hogy a lámpákkal pusztán biztonságosabbá válik az autózás, ami nem kevés, de kész, ennyi, létesítésük nem teremt többletkapacitást.
Mire jó a körforgalom?
Helyenként ezért a drága és szintén biztonságos körforgalom építése a megoldás. A körforgalom gyorsabb is lehet a lámpáknál, mivel eleve kimarad az a pár másodperces fázis, mikor minden irányban pirosat látunk. De a körforgalom sem segít mindenhol: csak akkor gyorsítja a közlekedést, ha legalább három nagyjából azonos forgalomnagyságú ága van.
Miért lassabb a villanyrendőr a kiselefántnál és csecsemőknél? Odaát kiderül
Állunk, várunk, sosem vált?
Biztos többen mentünk már át piroson azért, mert a lámpa elromlott, legalábbis a megszokottal ellentétben 4-5 percig nem váltott. Mivel az autósokon kívül a gyalogosok sem hisznek az örökké piros lámpának, szinte sosem állítanak be lámpát két percnél hosszabb periódusra. Egy kétperces periódusidőben a zöld és a piros is benne van, tehát pl. 15 másodperces zölddel számolva 105 másodpercig állunk a pirosnál.
Az idegtépő dugókat a lámpát vezérlő program megváltoztatásával lehet enyhíteni, vagy az egyik irány letiltásával. A budapesti nagykörúton például azért tilos balra fordulni, mert ez fölöslegesen lelassítaná a forgalmat és a megnyert idő szétosztható a többi irányban haladók között.
Túlélés dugóval
Kedvencem az a helyzet, mikor a lámpa még mindig olyan piros, mintha magas vérnyomása lenne, holott a szemben elinduló Kamaz füstfelhője rég eloszlott. Ezek a helyzetek azért irritálnak, mert közben szemből senki nem kanyarodik be, nem kelnek át gyalogosok és a mellékutca is pirosat kap, tehát mehetnénk.
Leszámítva, hogy a hosszú sor némi bevételnövekedést juttat pár hajléktalannak, látszólag semmi értelme egy úton csak az egyik iránynak pirosat adni. Persze ezt is meg lehet magyarázni: az átmeneti feltartással a következő lámpánál zöldet kapunk.
Torlódás, direkt
A másik ok, hogy a forgalom megfogásával eloszthatók a dugók a belváros és a külsőbb területek között. A Hegyalja út például torlódhat, mert ott alig van keresztirányú forgalom. Inkább ott legyen tumultus, mint a később a Rákóczi úton. Ez működhetne is, ha az autószám nem volna már messze túl az utak teherbíró képességén.
Lámpák presztízsből
A forgalomirányító fényjelző készülékekből szinte kivétel nélkül a forgalmat figyelembe vevő darabokat vetnek be, de ez sem megoldás a dugókra. Hiába reagál a program illetve a Szabó Ervin téri vezérlőközpont a közlekedés sűrűségére, az úthálózat kapacitását kinőttük.
Röhejesen hangzik, de néha olyan indokkal futnak be lámpaigények a Főpolgármesteri Hivatalba, hogy a szomszéd kerületben is van, nekünk is kell – bizony, a közlekedési lámpa presztízse nagy. A villanyrendőr telepítéséért önkormányzati és parlamenti képviselők is lobbiznak időnként.
Még ma is élne
Bennünk, választókban ugyanis erős az a hit, hogy X vagy Y még ma is élne, ha a sarkon lámpa lett volna. A közlekedési lámpa felértékeli a környéket és tényleg komolyabban vesszük, mint a STOP táblát, az elsőbbségadó háromszöget, pláne a jobbkéz-szabályt.
Nagy mutatvány kibrusztolni a lámpák telepítését, mert már most 900-nál több működik Budapesten, ritkán van szükség újabbakra. Új lámpákat főleg nagy ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódóan, illetve iskolák elé telepítenek, avagy külvárosi utakra, ahol az agglomerációba kiköltözők miatt az utóbbi években nagyon megnőtt a forgalom.
12-15 millió
Egy új jelzőlámpa létrehozása hosszadalmas procedúra, amire eredendően a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottsága ad engedélyt. Már a tervezésre is kötelező közbeszerzést kiírni, aztán ott van a terv engedélyeztetése a Közlekedési Felügyelettel és az illetékes építési hatósággal.
Ha megszáradt a tinta a jogerős építési engedélyen, akkor újabb tender a kivitelezésre, majd, ha ez is lefutott, jön a brigád csákánnyal és a villanyszerelővel. Fizikailag pár hét alatt kiépül a rendőrlámpa, jó sok pénzért. Ha a közművekkel nincs gond, és semmire sem kell külön költeni, akkor is elvisz 12-15 millió forintot egy sima 2×1 sávos kereszteződés lámpásítása.
Lassabb, mint az elefánt
Kilenc hónappal a szedercsíra-állapot után kisbaba születik, az elefánttehén pedig 20 hónapos vemhesség után ellik egy borjat. Nos, egy jelzőlámpás kereszteződést szülési fájdalmai két évig lökik kifelé a tervezési fázistól a piros-sárga-zöld fényárig.
