Haszonjármű kicsiben: Opel Corsa Van 1.2 16V
Az Opel Corsa Van kategóriájába sorolandó áruszállítók nem csupán a 2,5 tonna össztömeg alatti haszongépjármű osztályban számítanak a legkisebbnek, hanem abszolút értelemben is. Az ide tartozó „teherautók” (Fiat Punto Van, Citroën Saxo Enterprise, Ford Fiesta Van, Renault Twingo és Clio Societè) közös jellemzője, hogy az adott márka legkisebb, vagy majdnem legkisebb személyautóinak minimális mértékű átalakításával keletkeznek.

Az átalakítás egyszerű, jószerivel akár otthon is elvégezhető lenne mindez: a hátsó ülések be sem kerülnek az autóba, az első fotelek mögé egy többé-kevésbé erős, a rakomány előrecsúszásától védő rácsot építenek, a hátsó üvegablakok helyébe acéllemezt szerelnek.

A legfőbb vásárlói ezeknek a teherautóknak az árujukat állandóan magukkal cipelő értékesítők, üzletkötők, de sok szerviztevékenységgel is foglalkozó vállalat üzemeltet flottájában kétszemélyes személyautókat.

A General Motors konszernhez tartozó Opel 2001-ben kezdte meg az új Corsa kishaszonjármű változatának forgalmazását. Nem egyszerűen esztétikusabbá vált a kis Opel, hiszen néhány formatervezői fogással a jármű használati értékét, valamint az aktív biztonságot is fokozták a konstruktőrök. A legszembetűnőbb példa minderre a hátsó lámpák elhelyezése: az előd típuséhoz képest jóval magasabbra tolt lámpatestek elhelyezésüknek köszönhetően kevésbé sérülékenyek, és a Corsa mögött haladók is jobban látják.

Az újdonság belsejének azonban csak a stílusa maradt a régi, minden eleme új fejlesztésű, igaz a személyszállító alapfelszereltségű Corsákéval teljesen megegyezik. Vagyis az ülések szövetkárpitozásán kívül a teljes belső teret meglehetősen kemény, szürke műanyag borítja.

Az ülések párnázása is szokatlanul keményre sikeredett, így a bennülők komfortérzete nem éppen a legjobb. A műanyag kormánykerék azonban már nem csupán kényelmünket veszélyezteti, hiszen az izzadó tenyerünk alatt pillanatok alatt csúszóssá váló volán nem alkalmas a jármű biztonságos irányítására. A rengeteg műanyag alkalmazásának persze megvannak az előnyei: a Corsa Van belső tere nagyon könnyen tisztán tartható, és a kárpitozás sérülésétől sem kell tartanunk.

Az utastérben – kicsiny méretei ellenére – sok apró tárolóhely fedezhető fel: a középkonzolban több polcot is találunk, az ajtók belsején pedig kis zsebeket alakítottak ki. Ezekben sajnos még a legkisebb üdítős palackok sem férnek el. Pohártartó is csupán a keskeny nyílású, de megfelelő mélységű kesztyűtartó fedelének belső oldalán található, de innen a legenyhébb kanyarban is kiborul az ital.

A kormányoszlop bal oldalán újabb rekesz található, amelyben azonban inkább mobiltelefon, vagy aprópénz helyezhető el. Nagyobb iratok, menetlevél, az áruval kapcsolatos okmányok tárolása nem megoldott.

Az utaskabin kicsiny méreteinek dacára meglepően hosszú (230 milliméteres) úton mozgathatók az ülések, így még annak ellenére is megfelelő üléshelyzetben vezethető bárki számára a Corsa Van, hogy a kormányoszlop rögzített. A biztonsági övek azonban mindkét oldalon állíthatók, de nem csupán ezért érdemel jó pontot a Corsa az utasvédelemért. A vezetőnek ugyanis alapáron jár a légzsák, de igény szerint az utas oldalára is megrendelhető.

Tesztautónk felszereltsége alapszintű, ezért a jármű belseje meglehetősen puritán. A járművek lecsupaszítása a vételár csökkenését vonja maga után, így részben érthető az Opel gondolkodása.

Az extralistán azonban rengeteg tétel található, így mindenki a saját pénztárcájának megfelelő mértékben szerelheti fel az alapszinten is jó gyártási minőséget képviselő, kicsiny illesztési hézagokkal készített Corsa Vant. A jármű műszerei, kapcsolói is bizonyítják a kiemelkedő odafigyelést a minőségre: a Corsa műszerei jókora méretűek, az általuk jelzett értékek könnyen, egyértelműen leolvashatók, ráadásul meglehetősen pontos információkat szolgáltatnak. A kapcsolók erősek, nem törékenyek, a váltókar pontos, jól megvezetett úton mozgatható, a fokozatok biztosan kapcsolhatók.

Ugyancsak dicséret illeti a jármű tervezőit a Corsa hatalmas méretű, megfelelően nagy látószögű külső tükreiért. Már az előd típus is jókora méretű tükrökkel dicsekedhetett, ám a mostani modellek visszapillantóit még a nagyobb személyautók is megirigyelhetik.
Szintén odafigyelésre vall, hogy a haszonjármű kivitelben is meghagyták mindkét napellenzőben a kis tükröket. Egy ilyen jármű vezetőjének ugyanis nagyon fontos a makulátlan megjelenése, hiszen nem csupán áruszállítóként végzi a munkáját, hanem gyakran üzletkötőként is.

A Corsa Van rakterének (vagyis nagyjából a Corsa lehajtott hátsó ülésekkel kitágított csomagterének) hosszúsága 1275 milliméter, szélessége 1277 milliméter, míg magassága 857 milliméter. Néhány karton üdítő, egy két doboznyi számítógép-alkatrész, az üdítő automaták feltöltéséhez szükséges pár ezer műanyagpohár, a liftszereléshez elengedhetetlen szerszámok így is bőven elférnek az alaposan legömbölyített raktérben. A jármű rakodásának a legtöbb esetben még a kicsiny – 350 kilogrammos – terhelhetőség sem szab gátat, még akkor sem, ha tudjuk, hogy ebbe már a sofőr és az esetleges utasa is beleszámolandó.

A Corsa Van használói általában nem terhelik a kis áruszállítót egy-két száz kilónál nehezebb rakománnyal, ellenben elvárják járművüktől, hogy igen sebesen juttassa célba a szállítmányt.

Cikkünk elején már céloztunk arra, hogy az új Corsa ehhez a feladathoz megfelelően nagy teljesítményű motort kapott. A 16 szelepes, 1,2 literes, 75 lóerős, 110 newtonméteres legnagyobb nyomatékkal rendelkező benzines motor korszerű, már az Euro 4-es emissziós normákat is teljesíti.

Mindemellett az is meglepetésként hatott számunkra, hogy a kis mini erőmű teljesítménye egyáltalán nem érezhető a jármű menetdinamikáján. Ugyan egy haszonjárműnél nem elsődleges szempont a gyorsaság, azonban egy Corsa Van jellegű kisfurgonnál – főként, hogy néhány hónapja már a személyautókkal megegyező, alaposan megnövelt sebességhatárok vonatkoznak a 2,5 tonna össztömeg alatti teherautókra – a fürgeség igenis fontos lehet.

A Corsa Van a gyártó mérései szerint 13 másodperc alatt éri el álló helyzetből a 100-as tempót, mi ettől a Rolling Tons magazin hitelesített műszereivel több mint egy másodperccel rosszabb eredményt regisztráltunk. Ugyancsak gyengébben szerepelt az autó a rugalmassági teszteken: méréseink szerint (szélcsendben, sík úton) a Corsa Van 21,5 másodperc alatt érte el 80 kilométer/óráról gyorsítva a 120-as tempót ötödik fokozatban. A gyár által megadott 17,5 másodperces eredménytől ez jócskán elmarad. Kétszáz kilogrammos műterheléssel megrakva az autót, bő három másodperccel tovább romlott az autó rugalmassága.

Ellenben nagyon kedvezően alakult a Corsa Van fogyasztása: a Rolling Tons ciklus útvonalán nem változtattunk, de már az új sebességhatárok szerint teljesítettük a távot, ám a kis furgon így is csupán 5,9 litert igényelt 100 kilométerenként.

Ugyancsak jól vizsgázott az autó az utastér megfelelő szigetelésének köszönhetően a zajteszteken: álló helyzetben, alapjáraton a kis személyautókban mérhető átlagos zajszintet (43,9 dBA) mértünk, azonban menet közben a puttonyban alaposan felerősödő futóműzajok már éreztetik hatásukat az utastérben is, így rendre 2-3 decibellel rosszabb értékeket kaptunk, mint egy átlagos kisautóban.

A megújult Corsa Van jelenleg kétféle motorral és egyféle felszereltséggel (igaz rengeteg rendelhető extrával) kapható Magyarországon. Az általunk is tesztelt 1,2 literes benzinmotoros kivitel nettó 1 867 800 forintért vásárolható meg. A személyautóként is nagyon kedvelt Astra haszonjármű kivitele ugyancsak megvásárolható hazánkban: a 85 lóerős benzinmotoros Astra Van nettó 2 391 920 forinttól kapható.

Ezt a cikket teljes terjedelmében és az összes képpel a Rolling Tons 2001. évi júliusi számában olvashatja.