Teszt: Toyota Yaris TS 1.5 VVT-i - High-tech GTi
Azt mondják, hogy mint a nőknél, az autóknál is az első benyomás számít. A Toyota Yaris TS-ről szerzett első benyomásaim nem túl rózsásak. A magas építésű autó vezetőülésébe beülve nem éppen sportautós érzés fogadott. A kagylósított ülés túl magasan van, a vezető szinte szekérbakon ül és gyeplő helyett a csak fel-le állítható kormánykereket markolja.

Pozitívum, hogy nem is olyan rossz érzés a kétszínű bőrrel burkolt háromküllős kormány fogása. A váltókar viszont nem azt sugallja, hogy gyors kapcsolásokhoz ideális lenne. A két pohártartó mellől fura pozícióban emelkedik ki és olyan hosszú, hogy akár szkanderozni is lehetne vele. A műszerfal műanyag borítása csalódást keltően kemény.

Természetesen – ugyanúgy, mint a nőknél – a Yaris TS esetében sem érnek fabatkát sem az első benyomások. Az 1,5 literes motor életre keltése után jöhet az első kanyar! A korai reggelen kicsit fagyos-jeges úton a parkolóból kivezető első kanyart roppant élvezetesen, farolva sikerült bevenni. Csak remélni tudtam, hogy közben senki sem vett észre. Az érzés hatására utamat nem a tervezett irányba folytattam kollégám után, hanem a Duna-part menti kanyargós útszakaszt vettem célba.

Azt tudtam, hogy a Yaris TS motorja 105 lóerős. Azt is tudtam, hogy a VVT-i motor alacsony fordulaton is elég erő leadására képes. Az sem volt új, hogy kisautó mindössze 950 kiló körüli. Persze azt is sejtettem, hogy a sportos Yaris futóművén valamicskét hangoltak a háziasszony-Yarishoz képest. Azt azonban, hogy ez a sok minden ilyen élvezetes autózást eredményez, legszebb álmomban sem reméltem volna!

Mi tagadás, a Yaris TS nem rendelkezik vadállatias sportautó külsővel. A polgárbarát Yarishoz képest plusz a küszöbök szolid szélesítése, a módosított, morcosabbra húzott első és hátsó lökhárító, a sportos hűtőmaszk szélén virító TS embléma, a piros Toyota felirat az autó hátulján, valamint a sportfutómű. Csak a széria Yaris mellé parkolva tűnik fel, hogy a sportos kisautó alacsonyabban suhan, futóműve elöl-hátul 2 centivel közelebb került a talajhoz. A sportfutóműhöz jár a 15 colos könnyűfémfelni-készlet is, melyet a tesztautón a télre és a téli gumira való tekintettel acél felni helyettesített.

A Yaris TS vadítása annyira észrevehetetlen, hogy normál halandó számára talán örökre titokban marad. A diszkó előtt csak a heves gesztikulálás és a szépen kiszínezett történetekkel vegyített próbaút tudja meggyőzni a hitetleneket az autó képességeiről.

A szelíd külső azonban bizonyos helyzetekben előnyös is lehet. Piros lámpánál, vérben úszó szemekkel versenytársakra várva, bizony nem nagyon értik, hogy mit is akarunk kis Yarisunkkal. Aztán persze amikor jobb esetben füstölő, rosszabb esetben egy darabig egy helyben pörgő kerekekkel kilövünk már értik, mire volt a nagy felhajtás. A következő lámpánál beérve jöhet az újabb verseny.

Ekkor már egyszeri Golfos emberünk is érzi, hogy nem babra megy a játék, hiszen egy kisautótól szégyen kikapni, főleg, ha utas is ül mellette. De a felkészülés és az előző megalázó élmény ellenére továbbra sem veszi komolyan mini-szamurájunkat. Jöhet a következő állórajt! Most sikerült jól elkapni a zöldet, alig pörgettem ki a kerekeket. A fordulatszámmérő nagyon gyorsan iszkol a felső tartomány felé, így hamar váltanom kell. A váltókart nagyon gyorsan lehet mozgatni, jön a kettes és alig később a hármas, ahol a 100 km/órás sebességet is elérjük. Papíron mindössze kilenc másodpercig tart a 100-ra gyorsulás, a nagy kapkodásban ezt jóval kevesebbnek éreztem. Még egy kicsit nyomtam a gázt, de a városhatárt elérve már nem kellett tovább gyorsítani. A lámpánál még keménykedő versenytársunk már sehol sincs, lekonyuló orral rég elkullogott.

100-120 felett akár ötödikben is vígan viszi az 1,5-ös motor a kis kasztnit, mivel elég rövid a váltó áttételezése. 130-nál ötödikben 4100 1/percet mutat a fordulatszámmérő. Papíron 190 km/h a Yaris TS végsebessége, de egyik kollégám egy jóízű autózás közben kifektette a 200 km/óráig kalibrált mutatót.

A verseny után köszönetet mondtam a váltónak, amitől nem vártam volna ilyen jó együttműködést. Az extrém hosszú kar négyzetmilliméterben kifejezhető területet jár be, kapcsolhatósága pedig kifogástalan. A fokozatok szemhunyásni idő alatt pakolgathatók. Amikor élvezeti vezetést mímelve, a kormányhoz közel húzva magam, megszállottan rángatom a hosszú váltókart, állítólag nagyon hülyén nézek ki a magas ülésen. Nem baj, az autó nyújtotta öröm kárpótol a több mint fura látványért.

A városi gyorsulás örömteli, csak jóval erősebb vetélytársaknál faraghatunk rá könnyen. Kanyargós úton nem kell provokálóan ellenfeleket keresni, ilyenkor az egymás után előbukkanó ívek jelentik a versenytársakat. A sportfutómű előnye itt mutatkozik meg igazán. Bár kisautók közt még a leültetés után is magasnak számít a Yaris, a karosszéria egyáltalán nem billen meg. Forszírozva enyhe túlkormányozottsági jelleggel is megajándékoz, de végig könnyen uralható marad. A gyorsabb kanyarokban nagy előny a közvetlen kormányzás, saját mérés szerint 3-at, sajtóanyag szerint 3,07-et fordul a kormánykerék ütközéstől-ütközésig.

Ami kanyarban előny, az az ementálira emlékeztető budapesti utakon már hátrány. Kiderül, hogy nem csak az üléspozíció emlékeztet szekérre, hanem kissé a rugózás is. Rossz minőségű úton haladva az autó ugyanis ráz. Körülbelül az az érzés tapasztalható, mint amikor az ember ráül a centrifugára: egy ideig kellemes, de aztán inkább leszállna. Olyan érzés az út legapróbb hibáit is a vezető elé táró Yaris TS-sel rossz úton haladni, mint mezítláb hegyet mászni.

Azt a hibát, amit a Volkswagen jó pár évvel ezelőtt elkövetett a GTi névvel, nem követte el a Toyota a VVT-i vel. Az első Golf GTi bemutatásakor ugyanis nem védették le a nevet, így azóta szinte minden autógyártó sportos modelljét GTi ragadványnévvel látja el, míg VVT-i felirat csak Toyotán viríthat. Sok gyártó kínál a Yarisban is megtalálható VVT-i rendszerhez hasonlót, csak azokat másképp hívják. A Yarisban a motorvezérlés parancsainak megfelelően változik a vezérműtengely helyzete, ezért egy második bütyök vezérli a szelepeket, és így változik a szelepek nyitási ideje.

Szinte minden lehetőségét kiaknáztuk a 105 lóerős VVT-i motornak és a sportos autónak, e mellett a téli üzemmód sem a volt a kedvező fogyasztás mellett, mégis 7,5 literes átlagfogyasztást mértünk, ami becsületre méltó érték.

Az élvezeti autózáson kívül hétköznapokon is jól szolgál a Yaris TS, ha az ember tud parancsolni jobb lábának, amely legszívesebben a padlóba gyömöszölné a gázpedált. A hétköznapi-Yarishoz képest némi felüdülést jelent a TS ezüstszínű fűtéskapcsolója, és kilincse, a kétszínű bőrrel burkolt váltókar és háromküllős sportkormány. A jó oldaltartást nyújtó sportülések a vaskosabb testalkatúaknak kisség szorosak, de ezért nem roppantják satuként össze a felsőtestet. Nagyon nagy örömünket leltünk a Yaris TS műszeregységében. Ugyan új filozófia szerint a középkonzol felett figyel a sebességmérős műszeregység, de nem a széria-Yarisban is megtalálható digitális kijelző mutatja az értékeket, hanem hagyományos, fehér hátlapú fordulatszám- és sebességmérőről olvashatók le az aktuális paraméterek.

A rakodási kedvet fokozza, hogy az anyósülés előtt két, mélyre nyúló kesztyűtartó rejti el a holmikat, a középkonzol két oldalán hatalmas elefánt fülekbe lehet rámolni, és az első ajtók térképzsebei is nagyok. A széria-Yarisban is bevezetett tologatható hátsó üléssort szerencsére átültették a sportváltozatba is. Ennek köszönhetően fokozatmentesen rögzíthető az üléssor, így a csomagtér térfogata növelhető a hátsó utasok lábhelyének rovására.

A Yaris TS három- és ötajtós karosszériával is választható. A hátsó utasok számára hátrányosabb változat ára 3 830 000 forint, az ötajtós felára 50 ezer forint. A biztonsági felszereltségi tárház teljes, széria a négy légzsák (kettő elől, kettő oldalt), és a fékerő szabályozóval kombinált blokkolásgátló. Hátrányként említhető, hogy az övek magassága nem állítható. A légkondicionáló hiányzik a szérialistáról, de a most futó akció keretében ajándékba adják.

Teszt: Toyota Yaris TS 1.5 VVT-i – High-tech GTi 19