Teszt: Volkswagen Passat 2.0 FSI – Tudatosan más

---

Azt mondták a mosóban, hogy a Passat formatervezője igyon mérget. Pedig Murat Günak vezető formatervező csak azt akarta, hogy emberi tekintete legyen a Passatnak. Szerinte a kerekded fényszóró és a krómmal vastagon bekerített maszk humán beállítottságúvá teszi a nagy darab vasat. Ez nem csak öncélú játék, tudományosan bizonyított tény, hogy az emberi arcú járművek jobban vonzzák a tekintetet.

És ez bizony a Passat esetében is így van. Történetesen a modellfrissítés utáni hetes BMW tesztautónk és az új Passat egymással szemben parkolt. Ugye kitalálják, melyiket bámulták meg hosszasabban és alaposabban? Így van, a Passatot. A hetes fel sem tűnt senkinek.

Valahogy a Passatról már messziről süt, hogy a Volkswagen-klán tagja. Ha nem lennének rajta lapostányér méretű emblémák, akkor sem tudná letagadni a családi vonásokat. Ennek ellenére nekünk ez a Passat formában valahogy nem adja meg azt a pluszt, amit az előző.

A formatervező halálát kívánó mosós kollégák mellett több kritikai észrevételt is kaptunk, bár ennek ellenére nem állítom, hogy a többség szerint a régi szebb volt. Akadt olyan is, aki az előzőt nevezte rútnak, és az új Passat bájosan otromba túlnyúlásait dicsőítette.

A Passat eleje úgy jó, ahogy van. Nem akar elrettenteni, nem akar eltiporni. Tekintélyt és méltóságot mutat. Épp ezért tragikus, ahogy a hátsó traktusban nem voltak képesek a csomagtartó és a szélvédő ívénél harmonikusan összefuttatni a lemeztömeget.

Akárhogy mutat, a Passat név garantált sikert jelent. Ezt az autót nem kell majd kétszer újraéleszteni, mint a Ford Mondeót vagy az Alfa 156-ost. Épp annyira passatos az új modell, hogy a bazi nagy embléma nélkül is felismerhető legyen a középkategóriás Volkswagen, és pontosan annyira más, hogy forradalmi újdonságok nélkül is lássuk a modernséget.

Mert forradalmi újdonságok bizony nincsenek benne. Hacsaknem ide soroljuk a 220 voltos laptop töltőt, vagy az elektronikus kéziféket. Előbbi sajnos csak opciós – tesztautónkban nem is volt – utóbbi pedig már a Renault Lagunában is benne van, tehát forradalminak semmiképpen sem nevezném.

Presztízst, komoly odafigyelést, és minőséget képvisel belül a Passat. Pedig jól megnézve nincs semmi különös abban, ahogy a belsőteret felépítették. Viszont látszik minden apró részleten, hogy gondos odafigyeléssel válogatták össze őket.

Okosan használták ki a kézifék elhagyásával felszabadult helyet. Fél litertől másfél literig bármekkora üdítős palacknak találni helyet, nincs az a pénztárca vagy kulcscsomó, ami ne férne el a Passatban.

---

Egy középkategóriás autó helykínálatára mindig a hátsó üléssor ad csak megfelelő választ. Elöl elmismásolhatók az elspórolt milliméterek, mondva, a hátsó ülésen majd behozzák a hiányt. A Passatban nem volt szükség trükkre, hátul is bődületes hely van minden irányban. 190-hez közelítő magassággal is tökéletes kényelemben lehet élvezni a hátsó üléssor adottságait.

Ugyanez igaz a csomagtartóra is, nincs az a bőrönd, ami ne férne el az 565 literes térben. Inkább a kisebb cuccokkal van baj. A parányi nyíláson keresztül alig lehet behajolni, kemény ruganyossági próba, ha történetesen egy esernyőt a csomagtartó bendőjéből kell kikaparászni.

Az első kapcsolatot az autóval a kulcs teremti meg. A Volkswagen mindig is különös figyelmet szentelt az ilyen apróságoknak, mivel jól tudják, nem mindegy mi lapul a zsebben. A hagyományos tollas kulcsot Mercedes mintára elektronikus jeladó váltotta, mívesen megmunkált fémmel és műanyaggal. A jeladót behelyezve gombbal kel életre a kétliteres motor, és azzal is áll le.

Sarkalatos pont a 2,0 literes FSI benzinmotor. A közvetlen benzinbefecskendezés lényege, hogy a keverékképzés nem a szívócsőben, hanem közvetlenül az égéstérben történik meg. ( részletesebben ld. itt!). Elméletileg ettől jobb hatásfokra (kisebb fogyasztásra) és optimálisabb teljesítmény-leadásra kellene számítanunk.

Ezzel szöges ellentétben áll a gyakorlat. A Passat a kétliteres FSI benzinmotorral alacsony fordulaton teljesen erőtlen, vérszegény beteg módjára vánszorog. Pocsék reakcióidejével egy hirtelen előzési kísérletet olyan hevesen tud lereagálni, mint Baumgartner Zsolti.

Hamar rájöttünk, hogy a pörgetés az FSI motor rákfenéje. Tartósan 4-5 ezres fordulatig kell kínozni a jószágot, és akkor hajlandó megmutatni a foga fehérjét. Erős motorzajjal, de ekkor már elfogadható temperamentummal képes teljesíteni a feladatát.

Nagy szerencse, hogy a hatfokozatú kézi váltóról csupa jót mondhatunk. Segítségével a lomha motorba csempészhető némi temperamentum. A baj csupán annyi, hogy a fogyasztás ekkor irdatlan mértékben elszáll. 11 liter olyan könnyen folyik el 100 kilométerenként, hogy észre sem venni.

Precízen tartva a kilencvenet hegynek fel, és völgynek le, hat liter is elég, ezt kipróbáltuk. De nem hiszem, hogy az FSI lényege ebben rejlik. Akkor már inkább a Passat 105 lóerős dízelmotorja kéne, ami nopláne egy millióval olcsóbb! Nem is beszélve a 140 lóerős dízelről, ami erőben aztán már igazán tudja tartani a lépést a 2,0 literes benzinessel, fogyasztása jóval kedvezőbb, ára pedig 560 ezerrel alacsonyabb.

5,2 milliótól indul a Passat kínálat, ennél többet is elbírna a név. Az elődnél fajlagosan olcsóbb az új Passat, mivel ugyanazért a pénzért magasabb felszereltségi nívót üt meg. Semmiképpen sem ajánljuk a kétliteres FSI motort, bármelyik dízelváltozat jobb nála.

---