Röviden – Toyota Mirai 2015 | |
---|---|
Mi ez? |
Tüzelőanyag-cellás elektromos autó. |
Mit tud? | Úgy megy és úgy kell vezetni, mint egy elektromos autót, de hidrogént kell tankolni bele, nem áramot. |
Mibe kerül? | Magyarországon egyelőre nem kapható, Németországban a nettó ára 66 000 euró, Nagy-Britanniában 61 000 font. |
Kinek jó? | Annak, aki hidrogén-kút közelében lakik és káros anyagok kibocsátása nélkül, tisztán szeretne autózni. |
A Toyota Mirai tankolásánál arra kell ügyelni, hogy eltaláljuk a töltőpisztoly szögét! – hívta fel figyelmemet a művelet egyetlen nehézségére a Toyota ott segédkező munkatársa. És tényleg! A tanksapka alatt nem egy viszonylag nagy lyuk tátong, ahová egy csövet kell bedugni, hanem lényegében fordítva: az autóból egy csonk áll ki, és arra kell ráhúzni a nagyobb kaliberű pisztoly csövét. A fordított felállás azonban nem indokolatlan, hiszen nem folyadék ömlik át kis nyomáson a pisztolyból az autóba, hanem hidrogéngáz, méghozzá 700 baros nyomáson, ami annyi, mintha valakinek egy kisautót ejtenének a kisujja körmére.





Na arra a kis csőcsonkra kell rátolni a pisztolyt, és már húzhatjuk is a ravaszt. A 700 báron tárolt hidrogén áttöltését mára kút végzi. A művelet végét egy zöld lámpa kialvása jelzi.
Mint egy hibrid…
Amint a tankolás sem különösebb varázslat, úgy a Mirai (a japán szó jelentése magyarul: jövő) vezetése sem az. Annak ellenére sem, hogy már-már mellbevágóan különös külseje alapján azt várnánk. (A toyotások azt állítják, hogy szándékosan alkottak ennyire formabontót, mert ezzel is fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy a Mirai nem közönséges, hanem tüzelőanyag-cellás autó.) Aki vezetett már elektromos autót, vagy hibridet, annak egyáltalán nem okoz megrökönyödést, hogy a Start feliratú gomb megnyomására semmiféle berregés, brummogás, dörmögés nem hangzik fel, azt jelezve, hogy beindult a belsőégésű motor, hanem csak az összesen öt LCD kijelzőbe költözik élet, és az egyiken közülük kigyullad a Ready, vagyis üzemkész felirat.

Nemcsak a Mirai formája, az arányai is furcsák. A 4,9 méteres hosszúsághoz 1,8 méteres szélesség és 1,5 métert meghaladó magasság tartozik. Utóbbi oka, hogy a technikának el kell férnie a padló alatt
Tiszta tudomány
Az már kevésbé egyszerű, ami szó szerint alattunk és előttünk folyik, mert az bizony tiszta fizika és kémia. A két hidrogéntartály közül a kisebbik a két hátsó kerék között, a nagyobbik a két hátsó ülés alatt helyezkedik el. Ezekből jut a hidrogéngáz a két első ülés között alul található tüzelőanyag-cellába, amely a hidrogénből és a levegő oxigénjéből elektromos áramot állít elő. A két anyag a folyamat során egyesül és vízpára lesz belőle, ami a Mirai alján nemes egyszerűséggel kicsöpög. (Hacsak vissza nem tarjuk egy gomb megnyomásával, mert például nem akarjuk benedvesíteni a garázsunk padlóját.)

Belül kevésbé mellbevágó a formavilág, főként, ha valaki ült már például Priusban. Az anyagminőség jobb, mint a legtöbb Toyotában, az összeszerelésen is csak egy-két helyen látszik, hogy kézzel rakják össze
Akku is van!
A tüzelőanyag-cella 333 voltos feszültsége azonban nem elég magas a Mirai orrába beépített, a Lexus RX 450h-ból származó, 114 kW (154 LE) teljesítményű, váltakozó áramú, állandó mágneses szinkron-elektromotor számára, ezért azt a középkonzol alatti inverter 650 voltra növeli. A rendszer további lényeges eleme a Toyota Camry hibridből származó, és a hátsó ülések mögé beépített, 1,4 kWh-s nikkel-metálhidrid akkumulátor, amely a lassítások során keletkező áram tárolására és gyorsításkor visszaadására szolgál.
A rendszer elemeinek elhelyezése és tömege természetesen befolyásolja az egész autó kialakítását. Például a hátsó tartály és az akkumulátor – hátsó ülés mögötti – elhelyezése miatt a hátsó üléseket nem lehet ledönteni, és a csomagtartó is csupán 361 literes, vagyis körülbelül akkora, mint egy Opel Astráé vagy egy VW Golfé. Ami nem lenne olyan feltűnő, ha nem egy közel ötméteres (hosszúság: 4890 mm) autóról lenne szó! Ugyancsak ezért meglepő, hogy az utastér csupán négyszemélyes, aminek a magyarázatát akkor találjuk meg, ha megnézzük a tömegeket. A Toyota Mirai saját tömege 1850 kg, a megengedett össztömege 2180 kg, vagyis a terhelhetősége mindössze 330 kg, ami négy személynek és még némi poggyásznak felel meg.
Egy kis luxus
Ők négyen viszont kényelmesen utazhatnak a Lexus-színvonalú utastérben. Az üléseket és az ajtókat egy részen bőr, a műszerfal jelentős részét pedig puha műanyag borítja, ami elég szokatlan a Toyota környezetbarát autóiban. Ugyanakkor a felszereltség is magasröptű: alaptartozék a kulcs nélküli beszállás-indítás, a motoros kormányoszlop-állítás, a kormányfűtés, a négy fűthető ülés, a kétzónás klíma, a navigációs rendszer és egy sor vezetést segítő rendszer (holttérfigyelő, sávelhagyásra figyelmeztető, stb.) is.
De kényelmes abból a szempontból is, hogy zajok nem nagyon zavarják őket. Az elektromotornak természetéből eredően nincs hangja, a fogaskerék-áttétel, a levegőt szállító ventilátor és a kerekek zaját pedig úgy letompították, hogy szinte az óra ketyegését is hallani az utastérben – még autópálya-sebességnél is! A rugózás ellenben feszes annyira, hogy az aszfaltfoltozások azért érezhetők az ülésekben ülve. A keményítés oka az lehet, hogy a japán mérnökök szerettek volna olyan autót alkotni, amely élvezetes vezetést (is) nyújt, ám ezt csak részben sikerült elérni. Igaz, kanyarban stabil a Mirai és nem is dől annyira, de elektromos rásegítésű kormánya teljesen szintetikus, mintha egy számítógépes játékkal játszanánk. Ez még azzal együtt is igaz, hogy a kormánymű áttétele kicsi, így elég közvetlenül működik.Érzésre jobb, mint papíron
Tüzelőanyag-cellás elektromos autó lévén azonban talán fontosabb ennél, hogyan megy és mennyit fogyaszt. A terhelten két tonnát meghaladó tömeghez képest talán kevésnek tűnik a 154 lóerőnek megfelelő 114 kW, azonban az elektromotor nyomatékleadási módja miatt (már 0 fordulattól képes leadni a 335 newtonméteres maximumát) korántsem olyan hervasztó a Mirai gyorsulása, mint azt a száraz adatok alapján várnánk. A 9,6 másodperces 0-100 km/óra közötti adat sem olyan rettenetesen gyenge, mint ahogy a 178 km/órás végsebesség sem az, de az élmény még meggyőzőbb, amikor a gázpedál tövig nyomására hátba vágja az embert az ülés.

Nem vagyok egy óriás, el is veszek a hátsó térben. Pedig nem is rám, hanem egy nálam termetesebb kollégára van beállítva az első ülés
Kút nélkül nem megy!
Apró probléma, hogy a hatótávolság egyelőre szinte elméleti jelentőségű, olyan kevés hidrogénkút van ugyanis. A legtöbb Németországban, de ott sincs több húsznál. A tervek szerint azonban a másfél millió eurós beruházási költség ellenére hamarosan száz-szám telepítenek majd új töltőállomásokat Európa több országában. Ezt támasztja alá, hogy a Toyotán kívül több más márka tervezi tüzelőanyag-cellás típus piacra dobását, így például a BMW és a Mercedes is, s utóbbi 200 kút létrehozását is magára vállalta.

Ha nem is versenyautó módra, de meggyőzően meygy a Mirai. Gyorsulási ideje 0-100 km/h között 9,6 másodperc, végsebessége 178 km/h, fogyasztása papíron átlagban 0,76 kg hidrogén 100 kilométerenként, a mi méréseink szerint inkább 1 és 1,2 kg között lehet

Egy a kevésből. Hamburgban már van nyilvános hidrogén töltő állomás. Akinek van tüzelőanyag-cellás autója máris tankolhat. A város hat tüzelőanyag-cellás busza rendszeresen jár a kúthoz
Mellette – Ellene | |
---|---|
|
|