Négy, illetve ötajtós karosszériával, kétliteres dízel és benzines Lantrák álltak rendelkezésünkre a próbaúthoz. Magyarországon valószínűleg az 1,6 literes benzines erőforrás által hajtott változat lesz a legnépszerűbb, ilyen példánnyal azonban nem találkoztunk.
Kívülről kifejezetten vonzó külsővel áldották meg mindkét kivitelt, főként az autó fara sikerült mutatósra, bár a lámpatesten kívül nem sok módosítást véltünk felfedezni az elődhöz képest. Minden változaton rajta volt a hátsó légterelő is, amely nem mutat rosszul az autón, de biztos vannak, akikben ellenérzések vannak ezen műanyag elemmel szemben.
Az ötajtós változatban ez a szárny már olyannyira méretes, hogy a visszapillantó tükörbe pillantva olyan érzésünk lehet, mint ha egy versenyautóban ülnénk, ami persze koránt sincs így. Ez persze, nem jelenti azt, hogy ne lehetne száguldozni az autóval, mivel a kétliteres benzines 208, míg a hasonló lökettérfogatú dízel 190 km/órás végsebességre gyorsítja a kocsit.
Belül szemlélődvén konstatálhatunk a belső tér kulturáltságát, a kevéssé európai formájú műszerfaltól és a beépített kínai kvarcórától eltekintve. Érdekes és praktikus elem a középkonzol tetején elhelyezett nyílás, mely bankkártyák illetve a kártya alakú igazolványok tárolására szolgál.
Nincs hiány az egyéb kényelmi funkciókban sem, ülésfűtés és automatikus légkondicionáló is választható az autóba. Praktikus a hátsó sorban elhelyezett középső könyöklőben a tárolórekesz, valamint a pohártartó. Utóbbiból az egyik változatban az ülőlapban is találkoztunk, aminek használata ötödik utassal nem lehetséges.
A napfénytető billenő és toló funkcióit két külön gombbal szabályozhatjuk, ami nem megszokott, de végül is elfér a tetőn a gomb. A kesztyűtartó mérete átlagos, az elöl ülők a térképzsebben kialakított pohártartóba helyezhetik a frissítőket. Balra a kormányoszloptól találunk egy kis fiókot, ami apró tárgyak elhelyezésre szolgál, és mivel párnázott, még az aprópénz sem fog zörögni benne.
Az ülés magassága is állítható, akárcsak a kormányé, amit megfelelően összehangolva, kényelmes vezetőpozíciót állíthatunk be magunknak. A kormány alapjában véve jól mutat a fém emblémával, talán egy picivel nagyobb a kelleténél.
A hátsó sorban ülők méretes lábhelyet kapnak és a magasabbak sem verik be fejüket a plafonba. Hárompontos biztonsági öv vigyáz a középen ülőre is. Az elsőket két lépcsőben felfújódó légzsákok és opcionális oldallégzsákok vigyázzák.
Fedélzeti számítógépet is találtunk a műszerfalon, melyen nyomon követhettük többek között, az aktuális és az átlagfogyasztást is. További kényelmi funkcióként tempomatot is rendelhetünk a Lantrába, mely az indexkar alatti kis joystick-kal működtethető.
A megállásról jól adagolható erejű fékrendszer gondoskodik, melyet 4 tárcsafék szolgál ki a 2 literes hengerűrtartalmú motorokkal. A kisebb 1,6-osba hátul dobfékek kerültek.
Az 1,6 literes benzinmotor 105 lóerőt ad le 5800-as fordulaton, és 143 newtonméteres nyomatékkal rendelkezik 4500-as fordulatnál. A végsebességre már itt sem lehet panasz, mivel 182 km/órára képes ezzel a teljesítménnyel felgyorsulni az új Lantra. 7 literes átlagfogyasztást és 9, 1 literes városit ad meg a gyár a ehhez a motorhoz.
A legdinamikusabb autózást a kétliteres, változtatható szelepvezérlésű benzines erőforrás teszi lehetővé, amit 143 lóerő és 186 newtonméter segít. Városban 10,2-t, vegyes használatban 7,6 liter benzint fogyaszt 100 kilométerenként ez a verzió.
Mindkét benzines rendelhető négysebességes automata sebességváltóval is, mely városban több, mint egy literes többletfogyasztást eredményez.
A legtakarékosabb választás a kétliteres közös nyomócsöves turbódízel motor, mely 112 lóerejével és 235 newtonméteres nyomatékával rendkívül fimon autózást tesz lehetővé. Ebben az sem zavar igazán, hogy alapjáraton a régi dízeles hangok szűrödnek be az utastérbe.
Menetközben viszont semmilyen menetzaj nem zavar bennünket, nagy sebességnél csak a felsőbb kategóriában jellemző nyugalom uralkodik az utastérben.
A kormányzás kissé lehetne direktebb, mert nagyobb sebességnél már zavaró, hogy későn reagál az autó a kormánymozdulatokra. A futómű kellemesen lágy hangolású, ideális a magyar útviszonyokhoz.
A váltó borítása nem szépségdíjas, de funkcionalitásában semmi kivetnivalót nem találtunk – könnyedén kapcsolható még tempósabb gyorsításkor is.
Az autó áráról még nincsen pontos információ, de az előd 1,6 literes motorral 4 millió körül mozog, úgyhogy az utódnál is hasonló árakra lehet számítani.
